Az érettségiző osztályokban a kötelező érettségi tárgyakból (vagyis magyarból, matekból, történelemből, nyelvből) meg kell tartani az összes órát a sztrájk ellenére, a nem érettségizőknek pedig az órák felét. A jogszabály arra is kitér, hogy minden csoportban, osztályban lennie kell legalább egy, szakképesítéssel rendelkező pedagógusnak, kollégiumi nevelőnek, oktatónak vagy pedagógiai asszisztensnek. Levegőzés, ebéd és minden maradjon változatlan A kormány rendelete arra is kitér, hogy a felügyelet alatt az időjárási körülményektől függően a diákoknak lehetőség szerint délelőtt és délután 1-1 órát a szabad levegőn kell lenniük, mindezt az "elkülönítési követelmények figyelembevételével". A sztrájk alatt biztosítani kell a diákoknak az étkeztetést a közétkeztetési, egészségügyi, szakmai szabályok betartásával, a sztrájk előtti időszakra jellemző, megszokott helyen, módon, alkalommal és időpontokban. VÁL-TO-ZAT-LAN A sajátos nevelési igényű diákoknak valamennyi foglalkozást, fejlesztést és felzárkóztatást meg kell tartani.
Mint arról korábban beszámoltunk, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a ma délelőtti Kormányinfón jelentette be, hogy a cégek és a vállalkozások jogot kapnak arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a védőoltást az alkalmazottak számára. A kötelező oltás tehát munkakörtől függetlenül bárkire vonatkozhat, amennyiben a munkaadó előírja. Természetesen a pedagógusok sem jelentenek ez alól kivételt, és ahogy a legtöbb területen, úgy itt is felemás érzésekkel fogadták a döntést. Bár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) mindig is kiállt az oltás mellett, és több alkalommal is arra buzdította a tanárokat, hogy vegyék fel a vakcinát, a bejelentett intézkedéssel kapcsolatban most több aggályt is megfogalmazott. Úgy gondolom, hogy a kormány nem akart olyan népszerűtlen intézkedést hozni, hogy mindenki számára kötelezővé tegye az oltást, ezért ezt a felelősséget inkább rátolta a munkáltatókra. Ahhoz viszont, hogy a munkaadók észszerű és tudományosan megalapozott döntést hozhassanak, ismerni kellene az egyes munkakörökre, egyes területekre vonatkozó részletes járványügyi adatokat – mondta lapunknak Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja.
A legkisebb bizonyítottan rákkeltő érték a 100 mSv/év. Az akut (egy napon belüli) sugárdózis tünetei: - 0-0, 25 Sv (0 – 250 mSv): nincs tünet - 0, 25 – 1 Sv (250 – 1000 mSv): hányinger, étvágytalanság, csontvelő-, nyirokcsomó- és lépkárosodás - 1 – 3 Sv (1000 – 3000 mSv): közepes vagy erős hányinger, étvágytalanság, fertőzés, súlyosabb csontvelő-, nyirokcsomó- és lépkárosodás - 3 – 6 Sv (3000 – 6000 mSv): erős hányinger, étvágytalanság, vérzés, fertőzés, hasmenés, hámló bőr, nemzőképtelenség (sterilitás), kezelés nélkül halált okoz - 6 – 10 Sv (6000 – 10000 mSv): a fenti tünetek és a központi idegrendszeri károsodás, elhalálozás várható. Radioaktív sugárzás fajtái. - 10 Sv fölött (10000 mSv): bénulás és halál Eddigi információink szerint Fukushima környékén eddig a legmagasabb sugárzás 400 mSv/óra volt, ami azóta a töredékére esett le. Csernobillel ellentétben itt a reaktor magja nem robbant szét, csak az illékony radioaktív gázok kerültek a légkörbe: leginkább a jód radioaktív izotópjai. Ezek hamar elbomlanak, rövid a felezési idejük, mindössze nyolc nap, tehát ránk akkor sem lehetnek veszélyesek, ha mindig Japán felől fújna a szél, mert nyolc nap alatt nem érne ide a radioaktív felhő.
Amennyiben ez meghaladja a egészségügyi határértéket szükségessé válhat az adott építőanyag eltávolítása, ill. legtöbbször a védelem építészeti eszközökkel is megvalósítható. Az optimális megoldást a helyszínen megbeszéljük.
Ionizáló sugárzás az olyan sugárzás, amelyben terjedő részecskéknek elegendő energiája van a velük kölcsönhatásba lépő atomok és molekulák ionizációjához. Az ionizáció abból áll, hogy egy atomból (vagy molekulából) teljesen eltávolítunk egy vagy több elektront. Lényeges, hogy a kisebb energiájú sugárzás még nagyobb fluxus mellett sem képes az ionizációra. A nagy fluxusú ionizáló sugárzás roncsolja az élő szervezeteket. Az elemek egyik tulajdonsága az ionizációs energia: ez megmondja, hogy mennyi energia szükséges az elem egy atomjának az ionizációjához. Egészség – Radioaktív Sugárzás Mérés – Mentesítési Műszaki Szaktanácsadás. Értékét elektronvoltban adják meg, így például a hidrogénatom ionizációs energiája 13, 58 eV. Az ionizációs potenciál az elemek rendszámával csökken, így egy sugárzásról teljes mértékben csak akkor lehet eldönteni, hogy ionizáló-e, ha tudjuk, hogy milyen atomokról van szó. Többfajta ionizáló sugárzás létezik: elektromágneses sugárzás: távoli ultraibolya-, röntgen- és a gamma-sugarak részecskesugárzás: proton -, elektron -, alfa-sugárzás, vagy más töltött részecskék Az ionizáló sugarak forrásai legtöbbször a radioaktív atommagok és a kozmikus sugarak, kísérői a maghasadásnak és a magfúziónak (a Napról hozzánk érkező fény is tartalmaz ionizáló sugárzást).
A neutron protonná vagy a proton neutronná alakul át elektron kibocsátása vagy elnyelése révén. A gamma sugárzás igen rövid hullámhosszú, nagy energiájú, nagy áthatolóképességű elektromágneses sugárzás, amely mindig csak alfa vagy béta sugárzással fordul elő. A radioaktív bomlás által keletkezett új elem gyakran ismét radioaktív. Az aktivitás mértékegysége az 1 becquerel (bomlás/s).