Az elszerződött kollégák mellett a jelenlegi tagok közül is többen felszólaltak: Börcsök Enikő és Halász Judit is arról számolt be, hogy rossz hangulat uralkodik a színházban, előbbi még azt is hozzátéve, hogy ő azonnal felmond, ha ismét Eszenyi lesz az igazgató. Ezt követően Majsai-Nyilas Tünde és Tar Renáta is kiállt Fenyvesi Lili, Néder Panni és a többi megszólaló mellett, mert szerintük mind igazat mondanak. Eszenyi enikő botany. Voltak olyan társulati tagok is, akik védelmükbe vették Eszenyit: Ifj. Vidnyánszky Attila, Karácsonyi Zoltán, Hirtling István arról beszéltek az M5 híradójának, hogy nem tapasztaltak toxikus légkört a színházban, és köszönik, de nem kell őket megvédeni. Eleinte hasonló szellemben nyilatkozott lapunknak Bach Kata és Wunderlich József is, de másnap ők bocsánatot kértek mindenkitől, akit megbántottak ezzel, és nyilvánosan kiálltak mindenki mellett, akit bármiféle abúzus ért a színházban. A kirobbant botrány ellenére a szakmai bizottság március 10-én Eszenyi Enikő pályázatát ítélte a legalkalmasabbnak, de a Vígszínházon belülről érkező hírek egész más hangulatról árulkodtak.
A Stockholm-szindrómát emlegető iróniát azonban ma már kihagyná posztjából. Úgy látja, az a kérdés nagyon messzire vezet, hogy a vádak miatt meg kell-e fosztani a nézőket Eszenyi Enikő tehetségétől, hiszen szerinte, ha úgy vesszük, akkor az hatszáz, Eszenyi kecskeméti darabját ünneplő néző is bántja az áldozatokat. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy senkivel sem megengedett úgy bánni, ahogy a vádak szerint Eszenyi Enikő bánt a kollégáival. Tudok-e sírni? A szakmai sikerekkel szemben magánélete mostanában korántsem felhőtlen. Járai Máté karácsonykor, december 25-én elvesztette édesanyját. Erről még sehol nem beszélt korábban, nem véletlenül, hiszen sok kérdés kavarog még benne ezzel kapcsolatban: "Tudok-e jól gyászolni? Mit is jelent nekem tulajdonképpen az ő halála? Tudok-e sírni? Eszenyi Enikő a botrányok után visszatérhet a színpadra - Blikk. " Azt mondja, édesanyját lelkileg már jóval korábban elvesztette olyan szempontból, hogy szenvedélybetegsége miatt nem lehetett rá számítani. Mégis most keletkezett benne az a furcsa érzés, hogy végérvényesen felnőtt, és már esély sincsen arra, hogy egy kávé mellett átbeszéljék a dolgokat.
Később a közhangulat és az intézkedés abszurditása miatt ezt is visszavonta, Eszenyi már egyáltalán nem mehetett be a Szent István körúti teátrumba. Olajozott kultúra: operett, zaklatás, SZFE Alig fordult a naptár, tavasszal-nyáron a Mee Too botrány következő ékköve a Víg és a Katona után az Operettszínház lett. Itt az ügyvezető igazgatót, Kriza Zsigmondot érte számtalan támadás verbális és szexuális zaklatás miatt. Pokol volt bejárni. Tudom, mi az, ami egy színházban belefér, és mi nem. De itt rendszeres volt, hogy a folyosókon sírtak a kolléganők, az ügyvezető igazgató minden nővel úgy beszélt, mintha tárgyak lennének, ráadásul teljesen kiszámíthatatlan volt. Olyan volt ott dolgozni, mint egy idegőrlő érzelmi sakkjátszma, ahol, ha egyáltalán szóba állnak velem, minden szavamra vigyáznom kell. Ezt az Indexnek mondta a Budapesti Operettszínház egyik munkatársa. A cikkben az is olvasható, hogy az ügyvezető igazgató megalázó kommunikációja elviselhetetlen munkakörnyezetet teremtett, egy másik munkatárs pedig azt állította, Kriza a gyakori megalázásokon kívül a testére, a szexuális életére is elfogadhatatlan megjegyzéseket tett.
Ekkor mondta ki Oidipusz az átkot megérkező fiára, Polüneikészre, aki segítséget kért. Oidipuszt Kolónoszban eléri a megváltó halál. Eközben az átok beteljesül: Eteoklész és Polüneikész megölik egymást. Legközelebbi rokonuk, nagybátyjuk, Kreón lett az uralkodó. A szfinx találós kérdése [ szerkesztés] A szfinx találós kérdése, amelyet Oidipusz kitalált, a következő volt: Mi az, ami reggel négy, délben kettő, este három lábon jár, és akkor a leggyengébb, mikor a legtöbb a lába? [1] A válasz: az ember, aki csecsemőként négykézláb mászik, majd két lábon kezd járni, időskorában pedig mankó(k)ra támaszkodik. Valaki Oidipusz király történetét nagyon röviden, csak pár mondatban, a.... Szophoklész és a thébai mondakör [ szerkesztés] A három thébai mondakörhöz kapcsolódó tragédia az Oidipusz király, az Oidipusz Kolónoszban, a Heten Thébai ellen és az Antigoné. Az Oidipusz király akkor kezdődik, amikor Oidipusz [m 3] már feleségül vette anyját, és pusztít a dögvész, valamint akkor végződik, amikor Oidipusz megbünteti magát. Az Oidipusz Kolónoszban (történetét lásd fent) és az Antigoné cselekményének határa Kreón trónra kerülése.
Az athéni demokrácia aranykorának, az i. Több mint százhúsz művének címét ismerjük, de a szigorú utókor rostáján mindössze hét maradt fenn. Ez a hét tragédia Aiasz, Antigoné, Oidipusz király, Trakhiszi nők, Élektra, Philoktétész, Konyv: Antigone - Oidipusz kiraly Kolónoszban csak töredéke annak az életműnek, amely előtt már a kortársak is tisztelettel adóztak. Szophoklész az évente kétszer megrendezett drámai versenyeken többször diadalmaskodott, mint legnevesebb pályatársai Aiszkhülosz és Euripidész együttvéve: a versenybírák huszonnégy alkalommal övezték homlokát a győztest megillető babérkoszorúval. Szophoklész Szophoklész műveinek az Antikvarium. Thébai Mondakör Röviden. Megvásárolható példányok. Talentum Diákkönyvtár.
Polüneikész volt az, aki a hazája ellen harcolt, ezért Kreón megtiltotta, hogy eltemessék, de Antigoné a király parancsa ellenére eltemeti testvérét. Ahhoz hogy megértsük az Antigoné-t, ismernünk kell Oidipusz király történetét, a thébai mondakört. Szereplők Aktív szereplők: Antigoné (Haimón menyasszonya) Iszméné (Antigoné testvére) Kreón (a király) Haimón (Kreón fia, Antigoné vőlegénye) Teiresziász (vak jós) Euridiké (Kreón felesége) őr szolga thébai vének kara Emlegetik: Eteoklész (védte a várost) Polüneikész (vársora támadt) Oidipusz thébai mondakör szereplői Szerkezete: 1. Oidipusz király. Oidipusz Kolónoszban. Antigoné - Librarium.. Expozíció, alapszituáció Antigoné és Iszméné testvérei meghalnak. Két törvény áll egymással szemben: az istenek ősi, íratlan törvénye – a halottat mindenképp el kell temetni – és a királyi törvény. Kreón parancsa az, hogy Polüneikészt tilos eltemetni. Antigoné a király parancsa ellenére el akarja temetni testvérét, de Iszméné Kreón törvénye mellett áll, de Antigoné hajthatatlan. 2. Bonyodalom Antigoné mégis eltemeti a halott testvérét.
Kéri, hogy Iokasztét illő módon temesse el, a fiai sorsa miatt nem aggódik, mert azok tudnak magukról gondoskodni, de két leányát: Antigonét és Iszménét az oltalmába ajánlja. A két kislány elbúcsúzik apjától.
A király nem képes jól felmérni az őt körülvevő emberek jellemét: Kreón szavaiban egy percig se kételkedik – nem firtatja se a közölt információ igazságtartalmát, se az információ megszerzésének körülményeit, csak a következtetéseket vonja le. Pedig Kreón akkor is manipulál, amikor a Delphoiból kapott jóslat szövegét nem szó szerint idézi, hanem csak összefoglalja saját szavaival (már ez is furcsa, de Oidipusznak nem tűnik fel), sőt, értékeli, interpretálja… A király annyira a feladatra koncentrál, hogy elsiklik Kreón szokatlan eljárása fölött, sőt, késlekedéséért se vonja felelősségre, pedig sokkal korábban várták őt vissza Delphoiból: "És már a nap, ha összemérem az időt, aggaszt: hol késik? minthogy túl a várhatón elmarad és a megbeszéltnél is tovább. " – Sohasem fogjuk megtudni, miért késett Kreón. Oidipusz kérdésére, hogy kinek véres haláláról szól a jóslat, Kreón Laioszt említi, s azt mondja: "Nyilván hát ennek haláláról a parancs: gyilkosait hogy bosszuló kéz érje el. " Többes számot használ, vagyis azt sugalmazza, hogy több gyilkos volt… Mindezt a Delphoiból kapott jóslat szövegeként adja elő, holott Apollón ezt nem mondhatta neki, mert ha ezt mondta volna, akkor az isten vagy nem ismeri a valóságot, vagy szándékosan hamis jóslatot ad – egyik feltételezés se valószínű.
Jelen kötet a két Oidipus drámát bocsájtja az olvasók rendelkezésére. Adatok Szállítási határidő 3-5 nap
Később Oidipusz egy lakomán meghallja, amint cserélt gyereknek nevezik őt, ezért elmegy Delphoiba, ahol neki is elmondják a baljóslatot, amely hallatára elhagyja Korinthoszt, és Thébaiba készül. Az úton szóváltásba keveredik valakivel, aki a valóságban Laiosz, az apja, csak ő nem tud róla, és Oidipusz megöli apját és egy kivételével a szolgáit is. Szülővárosát épp egy szphinx tartotta rettegésben, mindenkit megölt, aki nem tudott válaszolni a találós kérdésére. A városba érkező Oidipusz kitalálja a választ, ezért a thébaiak hálából királlyá koronázzák. Oidipusz a jóslat beteljesüléseként vérfertőző házasságra lépett Iokasztéval, anyjával, és négy gyermekük is született: két fiuk, Eteoklész és Polüneikész; illetve két lányuk, Antigoné és Iszméné. Az istenek Laiosz megbosszulatlan meggyilkolása miatt dögvészt bocsátanak Thébaira, ami addig nem múlik el, amíg ki nem derül, hogy ki ölte meg Laiosz királyt. Oidipusz nyomozásba kezd, míg végül megtudja, hogy ő ölte meg apját, és saját anyját vette feleségül.