Szlovák lapok értesülései szerint a brazil hivatalok már vizsgálódnak az ügyben.
Neki sem jött össze, de az esés ellenére a szabadkorcsolyázását a harmadik legjobbnak értékelték a pontozók, így feljött összesítésben a negyedik helyre. Ha Hanjunak másodszor is összejött volna a címvédés, akkor megismételte volna a svéd Gillis Grafström bravúrját, aki 1920-ban, 1924-ben és 1928-ban olimpiai bajnok lett. műkorcsolya, férfiak: 1. Nathan Chen (Egyesült Államok) 332, 60 pont 2. Botrány az olimpian . Kagijama Juma (Japán) 310, 05 3. Uno Soma (Japán) 293, 00 Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Ukrajnában kiadták, hogy el kell kerülni az orosz versenytársakat. Régi a barátság Olekszandr Abramenko ukrán és Ilja Burov orosz síelő között, a jelenlegi orosz-ukrán-konfliktus nyomán azonban még ebből is botrány kerekedett - számolt be róla a nyomán a Telex. Botrány az olimpián – visszalépett Hosszú Katinka - MindenegybenBlog. A pekingi téli olimpián Abramenko a második, Burov a harmadik helyen végzett síakrobatikában. A verseny végeztével, az eredményhirdetéshez készülődve Burov átölelte Abramenkót, s ennek a fotónak hosszú utóélete lett. Úgy tudni, volt olyan ukrán újság, amely provokációként tekintett a jelenetre. Vagyim Hucejt ukrán sportminiszter ráadásul már az olimpia előtt arra szólította fel az ukrán sportolókat, hogy a két ország feszült viszonya miatt semmiképp se fotózkodjanak az oroszokkal, s amennyire lehet, kerüljék el őket, az évtizedes sportbarátságok ellenére is. A The Times Hub idézte Ilja Burovot, aki az esemény után azt mondta: Arról is beszélt, hogy a barátság a legfontosabb, a politikának pedig nem szabadna beleszólnia a sportba.
Feliratkozom a hírlevélre
Dr. Németh Csaba történész sugárzóan, mosolygósan mesél a nagy zeneszerzőről, még a leglaikusabb kérdéssel sem lehet kizökkenteni. Legyen az kotnyeles újságíró, telefont nyomkodó lurkó vagy éppen nyugdíjas házaspár, nem számít, hisz mindenki frappáns, érdekes, magvas válaszokat kap. A történész kommunikációs képességeit, tengernyi tudását érdemes letesztelni, nem fog csalódást okozni. Az Erkel Ferenc Emlékház vezetője tárlatot vezet, bármikor beül a pénztárba, s bármely napszakban tisztán látszik, hogy örömét leli abban, amit csinál. Kiváló alanya tehát annak a beszélgetésnek (is), amit Erkelről szükséges lefolytatni azért, hogy az elnagyolt részletek kimunkálttá, az elhalványult ismeretek pedig élesebbé váljanak. KÉPÜNK A FELÚJÍTOTT EMLÉKHÁZ MEGNYITÓJÁN KÉSZÜLT – Provokatív a kérdés: Erkel Ferenc szülőházát miért is érdemes felkeresni? – Erkel Ferenc, mint köztudott, Gyulán született, és nagyjaink esetében a szülőhelynek mindig megvan a varázsa. Ilyen téren is a kíváncsiság munkál, hiszen sokakat érdekel az Apor Vilmos téri ház és az, hogy a nagy zeneszerző mit hozott, mit hozhatott magával a családi környezetből.
Az ő vezetésével alakult meg 1853-ban a Filharmóniai Társaság. Ebben az időben született az 1861-ben bemutatott – Katona József drámája alapján írt – Bánk bán című opera (a szöveg Egressy műve). 1868-ban az Országos Magyar Daláregyesület vezető karnagyává választotta; új tisztsége jó néhány kórusmű megalkotására késztette. Zenepedagógiai téren is vezető szerephez jutott. Részt vett a Zeneakadémia megalakításánál (1875), amelynek ezután tíz évig igazgatója és zongoratanára volt. Amikor 1884-ben megnyílt az Operaház, Erkel Ferenc lett a főzeneigazgató. A szakemberek értékelése szerint Liszt Ferenc mellett Erkel Ferenc volt a magyar zenei romantika legjelentősebb képviselője. Az ő nevéhez fűződik a magyar nemzeti opera megteremtése. Cím: Gyula Apor Vilmos tér 7. Tel: +36 (66) 463-552 E-mail: [email protected] Web: Kommentelési- és moderálási irányelvünk Kommentelési- és moderálási irányelveink: Az álláspontok, olvasói vélemények, kommentek, nem a Online Média álláspontját tükrözik. Médiánk pro- és kontra elven működik, a megfogalmazott cikkek, azok tartalma szerint napvilágot láthatnak mindennemű vélemények.
Itt született 1810. november 7-én fia, Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője, a Himnusz megzenésítője. A kiállítás nyitóterében Európa himnuszait bemutató terminálok fogadják a látogatókat, majd az európai zene terme következik. A 19. századi osztályteremében lévő interaktív sarokban korabeli feladatok megoldására van lehetőség, az "Erkel-emlékszoba" a zeneszerző személyes tárgyait, relikviáit mutatja be. A hálószoba, a szalon és a népies konyha az Erkel család egykori otthonát idézi fel. Nyitva tartás Hétfő: 10. 00 – 18. 00 Kedd: 10. 00 Szerda: 10. 00 Csütörtök: 10. 00 Péntek: 10. 00 Szombat: 10. 00 Vasárnap: 10. 00 A jegykiadás utolsó időpontja zárás előtt fél órával. Belépő Felnőtt jegy: 1000 Ft Kedvezményes jegy: 500 Ft Gyulai diákjegy: 100 Ft Vissza