A Híd sajtóosztályát is hiába kerestük az üggyel kapcsolatban, de cikkünk megjelenése után szóvivőjüktől ezt a közleményt kaptuk: "Természetesen nem engedjük meg, hogy ez az értelmetlen korlátozás hatályba lépjen. A sajnálatos félreértést a lehető legrövidebb időn belül orvosoljuk. Szlovákiában betiltották a magyar himnusz éneklését - Nemzeti.net. " A Híd egyelőre nem hajlandó bővebben kifejteni a közlemény tartalmát, amiből csupán következtetni lehet arra, hogy parlamenti képviselőinek valószínűleg fogalmuk sem volt arról, hogy milyen törvénymódosítást támogatnak, és vakon bíztak az SNS mint koalíciós partnerük javaslatában. Legkésőbb a parlamenti vita során azonban tudomást kellett volna szerezniük arról, hogy a törvénymódosítás bizony a himnuszéneklésre is kihat, így az is feltételezhető, hogy a vitán nem voltak jelen, csupán a szavazásra jelentek meg az ülésteremben. Csak két magyar nem támogatta Az SNS-es javaslatot egyébként nemcsak a kormánypártok, hanem az ellenzék java is megszavazta, a törvénymódosítást támogatták az OLANO, a Kotleba-féle LSNS és a Sme rodina parlamenti képviselői is.
Az LMP szerint uniós normákat vesznek semmibe a szlovák törvénnyel, és semmibe veszik a kisebbségek jogait. FC DAC 1904 DAC Dunaszerdahely Szlovákia himnusz tiltás betiltották Bastrnák Tibor híd SNS botrány Gulyás Gergely
Állj meg szlovák testvér, elmúlik a veszély népünk ébredez már. [ szerkesztés] A Tátra fölött villámlik, vadul mennydörög, A Tátra fölött villámlik, vadul mennydörög, Állítsuk meg őket, testvérek, a szlovákok felélednek, Állítsuk meg őket, testvérek, a szlovákok felélednek. Ez a mi Szlovákiánk eddig mélyen aludt. De a mennydörgő villámok felkelésre ösztönzik. További információk [ szerkesztés] MIDI és WAV fájl Megjegyzések [ szerkesztés] ↑ Nad Tatrou sa blýska ISWC: T-702. 963. 174-3 népdalként szerepel. Index - Belföld - A magyar kormány elfogadhatatlannak tartja a szlovák himnusztörvényt. Matúška nevénél az ISWC kód hiányzik ISWC: T-800. 120-3, a jel valójában a csehszlovák himnuszt azonosítja Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Kopala studienku – YouTube ↑ A Magyar Néprajz nyolc kötetben (Akadémiai Kiadó, Budapest 1988–2002) ezzel kapcsolatban ezt írja: "Kétségtelenül idegen a magyar hagyományban néhány elszigetelt dúr-moll dallam, amely fölfelé terc-szekvenciával építkezik, vagy lefelé szekund-szekvenciával, általában kis hangterjedelemben. Ezek közt vannak kétségtelenül szlovák eredetűek, mint a "Harangoznak Szebenbe" … és a teljesen hasonló felépítésű műdal: "Azt mondják, nem adnak engem galambomnak" (ennek dallamából lett a szlovák himnusz).
"Ez egyértelműen mutatja, hogy a nemzeti szimbólumok használatának lehetőségét kell jogi normával biztosítani" – mutatott rá Őry, hozzátéve: a petíciót az újonnan megválasztott – júniusban beiktatásra kerülő – államfőnek, Zuzana Caputovának is figyelmébe ajánlják. A történtekre a Most-Híd közleményben reagált közösségi oldalukon. Ebben elismerték, hogy hibáztak, s azt írták: nem engedik meg, hogy a korlátozás életbe lépjen. "A hibát mielőbb orvosoljuk, a frakcióban pedig levonjuk a személyi konzekvenciákat" – írták. Az ügyben Világi Oszkár, a legnagyobb felvidéki magyar szurkolóval rendelkező és az utóbbi években reneszánszát élő dunaszerdahelyi futballklub, a DAC tulajdonosa is megszólalt, azt mondta: amíg ő a DAC tulajdonosa, lesz magyar himnusz a stadionban. Vita:Szlovákia himnusza – Wikipédia. Hozzátette: a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) korlátozó módosítást beterjesztő képviselőjének – a volt szlovák válogatott labdarúgó – Dusan Tittelnek, aki jelenleg a rózsahegyi futballklub sportigazgatója is, inkább azt kellene elérnie, hogy Rózsahegyen elénekeljék a szlovák himnuszt, mert ott ezt a szurkolók nem teszik.
1892-ben házasságot kötött Migazzi Antónia grófnővel, akivel még kanári-szigeteki nászútjukon is különleges délszaki növények magjait gyűjtötték, s azokat hazahozván megvetették a jövő örökké zöldellő kertjének alapjait. A szerető hitves támogatásával, annak felvidéki, malonyai birtokán a gróf létrehozta első arborétumát, amely mintegy 1500, többnyire külhoni fajtából állt. Ám első csodakertje történetének az I. Jeli arborétum. világháború vetett véget. A házaspár magyar állampolgárságához ragaszkodván elvesztette otthonát. Malonyán a kert további gondozását főkertészére, Misák Józsefre (Jozef Mišák) bízta, s ő nagy szakértelemmel folytatta is a munkát Ambrózy utasításai szerint. A Malonyai Arborétum ma is látogatható, napjainkban a Szlovák Tudományos Akadémia Dendrológiai Intézetének központja. Ambrózy a világháború időszakában már a vas megyei Tanán élt, s a megyét járván kereste egy új arborétum létesítésére alkalmas földterületet. Az alkalmas helyet végül Kám község határában, Jelihálás pusztán találta meg.
Majd egy augusztus eleji napon szólt erdészének, legkitartóbb munkatársának, Vörös Lajosnak: – Hozzon magával, kérem, egy kapát! – Milyen kapát, uram, hová megyünk? – Teljesen mindegy, milyen kapát hoz… Sokáig bujkáltak az őserdő sűrűségű borókásban, míg egy eldugott helyen Ambrózy meg nem állt. – Jelölje meg ezt a helyet kérem, hogy majd meg tudja mutatni a családomnak. Azt akarom, hogy ide temessenek. Néhány hét múlva, augusztus 31-én fejezte be alkotásokban gazdag életét. Síremlékén jelmondata olvasható: "Semper vireo" – örökké zöldellek. A lakóhelytől húsz kilométernyire kiválasztott temetkezési hely, a síron túlról is, szelíd erőszakkal ösztönözte családját a kert gyakori látogatására. Özvegye hűségesen, élete végéig gyakran járt ki, őriztette és fenntartotta a kertet. A "virágos gróf" szerető hitvese 1945-ben hunyt el Tanán, s az ottani temetőben nyugszik. Forrás:
15. Tájékoztató és folyamatleírás adatkezelésről (ÜGYFELEK-WEBSHOP-JELI)