Ahol tényleg a részvétel a fontos Akkor hova megy a pénz? Az alapokba. Olimpiai arany pénz kis foci. Az a mondás járja, hogy a norvégok előbb tanulnak meg síelni, mint járni, és az országban nemcsak nyáron, de télen is tömegek töltenek napi több órát a szabadban, testmozgással, kirándulással. De ennek a kultúrának a fenntartásához, illetve az élsport felé csatornázásához azért intézményrendszer is kell. Norvégiában több mint 10 ezer helyi sportegyesület működik, és a rendszeresen téli sportokat űző gyerekek aránya – figyelem – 93 százalék volt 2018-ban. Miközben az egyik cél, hogy minél nagyobb merítése legyen a profikat felkészítő edzőknek, 13 éves kor alatt tudatosan nem foglalkoznak az eredményekkel, az egyetlen szempont, hogy élvezzék a sportolást a gyerekek. Valódi tömegsport: amatőr sífutók versenye Norvégiában (Fotó: Depositphotos)) A gyerekekkel foglalkozó edzőknek, még az önkénteseknek is, papírt kell szerezniük ahhoz, hogy foglalkozhassanak gyerekekkel, viszont 13 éves kor alatt nem tartanak semmilyen versenyt, még az időket sem mérik, csapatsportokban nem számolják a gólokat, pontokat.
A világ egyik leggazdagabb országa tehát költ is a sportra, de úgy utasítja maga mögé négyévente többek között az Egyesült Államokat, Oroszországot, vagy éppen Kínát, hogy a legkevesebbet pont magukra az élsportolókra költi, ehelyett a valódi tömegsport mellett a hosszú távon is kifizetődő tudományos és mérnöki munkába fekteti azt a pénzt, amit máshol jutalmakra, vagy ne adj isten központilag felügyelt és irányított doppingprogramokra költenek. Persze az is lehet, hogy nem ez a lényeg, hanem Birk Ruudnak, a norvég síakrobatának van igaza, aki amikor a norvég sikerek titkáról kérdezték Pekingben, ennyit mondott: "Az országunkban sok a jó gén, és keményen dolgozunk. "
Túl sok lenne ahhoz képest, amilyen eredményeket produkálnak, de túl kevés ahhoz, hogy ennél többet tudjanak elérni. Magyar Olimpiai Bizottság - Pénz, pénz, pénz. Ez nyilván megmagyarázhatja azt, hogy miért nem látunk évek óta magyar csapatot a BL főtábláján, de azt azért már nem, hogy miért hullottak el idén is a magyar futballklubok menetrendszerűen a nyári kupaselejtezőkben – hiszen igazából a mieink el sem jutottak odáig, hogy nagyságrendi anyagi különbségekkel találkozzanak (az egy Krasznodart leszámítva). A többi pedig már nem csak sportgazdasági kérdés. Ha valakiben mindenesetre felmerülne a kérdés, hogy miért is olyan fontos a klubok költségvetése, azt gyorsan megválaszolhatjuk: a csapatok kiadásainak több mint felét a játékosok bére és egyéb juttatásai teszik ki, és a csapatok sikerességét is elsősorban éppen ez a költségtétel határozza meg – a többet kereső játékosok nyerik a meccsek többségét, a fizetési skála pedig elég pontosan kifejezi a játékosok képességei közötti különbségeket. A klubok bevételeinek döntő része persze ezzel csak "átfolyik" a csapatok pénzügyi rendszerén: a jövedelmek javarészt a játékosok számláin kötnek ki.
A Gerevich Aladár-sportösztöndíj LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS! A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 4, 73 százalékos THM-el, és havi 96 143 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCreditnél. Hogyan alázza por(hó)ba a világot négyévente Norvégia? - mfor.hu. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 5, 49% a THM; a Budapest Banknál 5, 68%; a Sopron Banknál 5, 72%, a MagNet Banknál pedig 5, 73%; míg az Takarékbanknál 5, 78%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, a Raiffeisen Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x) Az olimpián és a speciális világjátékokon kiemelkedő sporteredmény elérése érdekében az olimpiai és a speciális világjáték-válogatott kerettag sportolók, illetve az azok felkészítésében közreműködő sportszakemberek részére - legfeljebb négy évre - Gerevich Aladár-sportösztöndíj adható.
A Momentum elnökségi tagja félbehagyta angliai tanulmányait, most sumákolással vádolják egy olyan kisfilmben, amit Gulyás Gergely miniszter is megosztott. Működik-e a sokadik ellenzéki összefogás-recept? Meggyőző tud-e lenni Márki-Zay Péter? Vagy marad minden a régiben, és győz a Fidesz, legfeljebb kétharmada nem lesz? Vagy akár az is? Egyáltalán: le lehet győzni ma Magyarországon Orbán Viktort? Belelendült a választási kampány, mi pedig minden pillanatát követjük. Tartsanak velünk! "Nincs diplomám, és soha nem is állítottam az ellenkezőjét. Oxfordban tanultam filozófiát, politikát és közgazdaságtant, de utolsó évben abbahagytam a tanulmányaimat, amikor a megalakuló Momentum és az éppen zajló NOlimpia-kampány miatt hazaköltöztem" – írta Hajnal Miklós kedden a Facebookon. A Momentum elnökségi tagja, a II. és XII. kerület országgyűlési képviselőjelöltje ezzel arra a kisfilmre reagál, melyet Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is megosztott a közösségi oldalán. A videóban Hajnalt sumákolással és mellébeszéléssel vádolják a hiányzó diploma miatt.
Tisztújítás lesz a Momentum országos vezetésében. Bár a párt jól szerepelt az előválasztáson, a szervezet elnöke, Fekete-Győr András kevésbé, ezért a bizalmi szavazáson megfosztották vezetői pozíciójától. Ennek következményeiről is kérdeztük a Kibeszélő legfrissebb adásában a párt elnökségének tagját, XII. kerületi képviselőjelöltjét és szóvivőjét Hajnal Miklóst. Nem lehet különálló esetként kezelni a tényt, hogy a párt küldöttei megvonták bizalmukat Fekete-Győr Andrástól. Az elmúlt hónap értékelésében az is benne van, hogy ugyanezek a küldöttek Fekete-Győr Andrást listavezetőnek választották – véli Hajnal Miklós. András munkája iránt a tisztelet megvan, ugyanakkor az előválasztást követően azt gondolta a küldöttgyűlés, hogy új vezetőre, új arcra van szükség a párt élén. Hajnal Miklós azt is megjegyezte, hogy az összes elnökségi tag sikeresen vette az előválasztáson az akadályt, így folytathatják a munkát. A miniszterelnök-jelölti kampányt megtépázta az esélyest kereső választói latolgatás.
A politikus jelenleg az ELTE jogi karának hallgatója. Hajnal Miklós, aki nem közgazdász, hiába állította évekig Forrás: Hajnal Miklós/Facebook Visszatérő elem a diplomabotrány a baloldalon A baloldalon egyébként nem Bangóné Borbély Ildikó botránya és Hajnal Miklós ügye az első eset, hogy egy politikus valótlanul végzettséget, diplomát vagy nyelvvizsgát tulajdonít magának. Karácsony Gergelyről 2021 tavaszán derült ki, hogy nyelvvizsga hiányában nem szerezhetett volna jogszerűen doktori fokozatot, és a Corvinuson sem oktathatott volna. Karácsony egyébként Bangónéhoz hasonlóan több életrajzában is szerepeltette a doktori címét. Valótlanul volt feltüntetve a Párbeszéd Magyarországért (PM) honlapján, hogy Karácsonynak PhD-ja van. A nyelvvizsgabotrányát itt foglaltuk össze.