2021. 10. 06. Eötvös-inga – Wikipédia. Felavatták báró Eötvös Loránd fizikus, politikus, akadémikus, egyetemi tanár és hegymászó szobrát a Gesztenyés kertben. Eötvös alakja egy sziklatömbön ül, ezen pedig világhírűvé vált találmánya, az általa kifejlesztett torziós inga rajza látható, ami – a tudós által tervezett több más műszerrel együtt – egykor a Csörsz utcában, a Magyar Optikai Művek elődjében, Süss Nándor finommechanikai műhelyében készült. "Közösségépítő tudós és államférfi volt. Ahol megjelent, közösségek jöttek létre körülötte, szellemi műhelyek a tudományban, a közéletben, és nem mellesleg turistacsoportok a természetjárók körében" – méltatta báró Eötvös Loránd munkásságát és közösségteremtő szerepét Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára a Gesztenyés kerti új Eötvös-szobor avatóünnepségén. Az államtitkár szerint Eötvös báró mindenekelőtt tudósként vonult be a nemzet történelmébe; a geológia és vele a gazdaság számtalan területét forradalmasító torziós ingáján túl számtalan olyan eredményt köszönhetünk neki, amire a fizika sok területe épül napjainkban.
Fontosabb események Jedlik Ányos életéből A Komárom megyei Szimő községben született. Két idegen nyelvet tudott már fiatalon: a magyar mellett folyékonyan beszélt és írt németül és szlovákul. 1817-ben belépett a Szent Benedek-rendbe, ettől kezdve tanulmányait rendjének iskoláiban folytatta. Eredeti neve Jedlik István, az Ányos a rendben felvett neve. 1822-ben avatták doktorrá, ugyanebben az évben tette le a tanári esküt. 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja lett, 1873-ban pedig a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Címerhatározó/Pesti egyetem címere – Wikikönyvek. 1895-ben a győri városi temetőben temették el, búcsúbeszédét Eötvös Loránd, az MTA elnöke mondta. Legfontosabb eszközeit a Műszaki Múzeum őrzi, kézirataira, írásos hagyatékára a Pannonhalmi Főkönyvtár Kézirattárában vigyáznak. Jedlik Ányos legjelentősebb találmányai Jedlik Ányos a fizika több területével is foglalkozott, legjelentősebb eredményei mégis az elektrotechnikához kötődnek. Az elektromos áram elektromágneses hatásának bemutatására megépítette villámdelejes forgonyát, amely tulajdonképpen az első elektromotor volt.
"Báró Eötvös Loránd itthon, de egyetemes érvénnyel művelte a tudományt. Részese és az egyik motorja volt a monarchiában az egyenjogúságát elnyerő Magyarország szellemi felemelkedésének, részt vett intézményeinek kiépítésében, és a nemzetközi életbe történő bekapcsolásában" – jelentette ki Fürjes Balázs, hozzátéve: az Eötvös által ránk hagyott nagyszerű örökség ma is segít bennünket helyesen tájékozódni, személye és munkássága iránymutató minden magyar tudós, politikus és közösségépítő polgár számára. Pokorni Zoltán polgármester arról beszélt, hogy Eötvös Loránd a Hegyvidéken született, de nem csak emiatt kötődik a kerületünkhöz: a Magyar Optikai Művek elődjében, Süss Nándor finommechanikai műhelyében készültek el találmányai, az Eötvös-inga, valamint azok a műszerek, amik világhírevet hoztak számára. Magyar feltalálók: Eötvös Loránd és az Eötvös-inga - Kárpátalja.ma. "Báró Eötvös Loránd azon kevés magyar tudós közé tartozik, akiknek nevét szerte a világban ismerik, megbecsülik. A világ tudománya, ipara mind a mai napig sokat köszönhet a munkásságának" – hangoztatta.
A vendégeknek nem mindennapi élményben lesz részük, ha a virtuálisvalóság-szemüvegeken keresztül megtekintik ezeket a felvételeket. A kiállításon Eötvös három legfontosabb kísérlete – az inga, a felületi feszültség és a mérleg – kapcsán is készültek animációk és ikonografikák, míg a kísérletek későbbi alkalmazása, illetve alkalmazhatósága is játékos, interaktív formában ismerhető meg a tárlat végén. A második szobában a fizika fejedelmének – ahogyan Einstein nevezte – találmányai láthatók, ráadásul ezek közül több ki is próbálható. Ilyen a centrifugális erők demonstrálására szolgáló forgó abroncs és a golyók mozgását szemléltető Newton-inga. A kiállított tárgyak érdekessége, hogy közülük több az Eötvös korabeli állapotában látható, s van olyan kémcső, melyet még maga a tudós töltött meg. A második szoba a kiállított tárgyak bemutatása mellett végül a múltból a jelenbe is visszavezet, hiszen felteszi az elgondolkodtató kérdést: vajon ha élne, mit kutatna ma Eötvös? A tárlat minden korosztálynak érdekes, s olyanok számára is jól befogadható, akik nincsenek annyira otthon a fizika területén.
Ekkor tervezte meg és hozta létre "apparatus acidularis" ("savanyúvízi készület") nevű berendezését, amellyel mesterséges szénsavas vizet tudott előállítani. Később az ő tervei alapján épült fel az első szikvízüzem, amellyel végre lehetővé vált az ital olcsó, nagyüzemi előállítása. 1841-ben ezzel a készülékkel előállított ásványvízzel kínálta meg a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Egyesülete vándorgyűlésének résztvevőit. Az Európán végigsöprõ nagy kolerajárvány 1831 nyarán Magyarországon is pusztított, Jedlik pedig hitt benne, hogy a kolerajárvány idején a szikvizet fogyasztók kisebb eséllyel betegednek meg. Észrevette, hogy a szódavíz hatására csodálatos módon a betegek szenvedései valamelyest csökkentek. A következőket írta a jelenséggel kapcsolatban: "Talán azon betegségekben sem lenne czéliránytalan ital, mellyekben a szénsav által történendõ izgatás a belsõ részekre jótékonyan hat. Mondhatom volt alkalmam cholera idejében némelly ismerõseim közül tapasztalni, mennyire epedtek ezen ital után, s nem keveset enyhítettek kínzó állapotukon, midõn az orvos engedelmébül vele élhettek. "
Így készülhetett el Rieger Tibor Kossuth-díjas szobrászművész köztéri alkotása, amely méltó emléket állít a "világhírű természettudós, kimagasló tudományszervező, oktatáspolitikus és oktató, értékeket létrehozó közéleti személyiség és nagyszerű sportember" alakjának. k.
Feliratkozom a hírlevélre
-től a Mátrai Erőművet, melyet a későbbiekben felújítanak és átalakítják az energiatermelés szerkezetét is. A bányaterületek rekultivációja során napelemparkot alakítanak ki, valamint hulladékégetésre alkalmas üzemegységeket és egy 500 Mw teljesítményű gázturbinás blokkot telepítenek. 2029-ben fog lejárni az utolsó lignittüzelésű blokk üzemideje. [8] Ipari park [ szerkesztés] Az erőmű közelében ipari parkot hoztak létre. Itt az erőműben keletkező melléktermékek felhasználásával gipszkarton és alfa-félhidrátgyártás, valamint biodízelgyár és a Viresol nevű gabonafeldolgozó üzem is itt települt. [9] Gázszivárgás az erőműben 2019-ben [ szerkesztés] Az erőműben 2019. november 4-én elromlott a kéntelenítő medence szivattyúházában működő kettő darab szivattyú közül az egyik. A gépet elkezdték megjavítani, de a munkások szemirritáció és orrfolyás tünetei miatt abba kellett, hogy hagyják a munkát. November 7-én a mintavételre leküldött vízellátási osztályon dolgozók, a vegyészeti osztály munkatársai és a biztonsági vezető szintén tapasztalták a korábban már a munkások által jelentett tüneteket.
Délelőtt még csak a határérték közelében lévő nitrogén-monoxidot, délután azonban már kén-hidrogént is mértek. A terület lezárásra került és szellőztetést kezdtek. A Mátrai Erőmű biztonsági vezetője szerint november 14-ére már semmilyen koncentrációban sem lehetett kimutatni a gázok jelenlétét. [10] 2019 novemberében lakossági bejelentés miatt vonult ki a helyszínre a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mobil laborja. A vizsgálatok kimutatták, hogy kén és foszfor tartalmú gáz fejlődött egy, az erőműhöz tartozó telephelyen, egy víztározóban. A katasztrófavédelem állítása szerint a lakosságot nem veszélyeztette a kialakult szennyezés. [11] Később a környékbeli óvodák és iskolák dolgozóit figyelmeztették, hogy a keletkezett szennyezés miatt ne szellőztessenek és a gyerekeket csak szájuk és orruk védelmét biztosítva szállítsák a szülők az otthonuk és az érintett intézmények között. A keletkezett gázok között kén-hidrogén, nitrogén-monoxid jelenlétét mutatták ki az erőmű saját mérőműszerei, illetve a katasztrófavédelem mobil laborja mutatta ki, hogy a levegőben foszfin is volt, előbbi kettőnél az egészségügyi határérték feletti koncentrációt mutattak ki az erőműben.
De pénzzel nem támogathat cégeket, az nehezen elképzelhető uniós környezetben. Ha a jól átgondolt üzleti tervek ezt igazolják, akkor viszont végigvesznek minden lehetőséget. Elárulta, végiggondolják a bányászat helyét ebben a gazdasági környezetben, hosszú távon leteszik a szabályozási feltételeket a szakmával közösen. Valaska József, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke a központi bányásznapon és a vállalati ünnepségen is beszélt a társaság helyzetéről, a zuhanó energiaárakról, a nemzetközi támogatási rendszerről, illetve a Mátra terveiről. A bükkábrányi dolgozók előtt azt is kifejtette, hogy a nyereség 30 százalékkal elmarad a tervezettől, megviseli a céget a villanyáram árának csökkenése, a költségek, a környezetvédelmi kiadások, a klímaadó növekedése. A piac nem lesz kedvezőbb az állami szubvenciók miatt, sok, a Mátrához hasonló kisebb erőmű nem éli túl a következő pár évet, de ők igen. Elmondta, keményen kell dolgozniuk a bányászoknak, mert ha nem lesz elég szén, egy blokkot le kell állítaniuk.
A jelenlegi magyar energiapiaci körülmények és villamosenergia értékesítési árak mellett ezek a blokkok már alig tudják kitermelni az energiatermeléssel kapcsolatos tüzelőanyag-költségeket, valamint a légszennyezéssel kapcsolatos és szén-dioxid költségeket. A 2015-ös eredményekből jól látható, hogy az erőmű óriási összegeket volt kénytelen kiegyenlítő és helyettesítő energia vásárlásra költeni. Idén januárban az extrém hideg miatt le kellett állítani a lignitblokkokat, ami valószínűleg szintén megnövelte az ilyen irányú kiadásokat. A közel ötven éves működés nyomai a szakszerű karbantartási munkálatok ellenére is egyre markánsabban jelentkeznek az erőmű teljesítményén. Rosszul felhasznált támogatások a szénágazatban Egyelőre jelentősen hozzájárul a Mátrai Erőmű bevételeihez az is, hogy évek óta a kötelező átvételi rendszer legnagyobb kedvezményezettje, azaz mivel a lignitblokkok a lignit mellett biomasszát is tüzelnek, a vállalat megkapja a megújuló energiaforrásból történő villamosenergia-termelés pénzügyi támogatását.
A cég releváns nyereségét a másodlagos tevékenységgel tudják biztosítani, az ipari parkkal, a naperőművekkel. Dolgoznak a fennmaradáson, kétütemű tervet állítanak össze. Kidolgoznak egy üzleti tervet a 2027-ig tartó időszakra, hogy minden ember biztonságban érezze magát, a jövedelmét. A második ütem egy új fejlesztésekből induló időszak, minden területen lépnek előre párhuzamosan. Valaska József közölte: a német RWE-nél történt átszervezések miatt tért vissza az igazgatósági elnöki pozícióba. Persze eddig sem volt távol a cégtől, a felügyelő bizottság elnökhelyetteseként, az RWE tanácsadójaként dolgozott. Mivel mindez egy nagyon gyors folyamat volt, nem adott arra lehetőséget, hogy elkezdjenek utódot felkészíteni. – A cég mindig nehéz helyzetben volt, a szenet hosszú ideje nem szeretik, az 1970-es évek közepén olaj- és gázerőműveket építettek. Az 1990-es évek elején, amikor olcsó volt a gáz, a bányák csődben voltak, felszámolás alatt álltak, az ugyanilyen nehéz helyzet volt – árulta el.