A 100 Leggazdagabb Magyar 2020 Published on Dec 17, 2020 Közel két évtizede a lappiacon Igaz történetek és mértékadó értékelések a magyar milliárdosokról. Jövő májusban ismét megjelenik A 100 leggazdagabb,... azzurro-design
Vagyona több mint 50 milliárd forinttal, 310 milliárd forintra csökkent. A második helyre viszont Gattyán György jött föl, Mészáros Lőrinc pedig "csak" a harmadik helyen végzett, így módon a top3-ban egy helycserével módosultak a 2019-es adatok. Szakonyi Péter érdekességként jegyezte meg, hogy a nyolcadik helyre bekerült Jellinek Dániel, aki az ingatlanfejlesztés és -gazdálkodás fiatal, "nagyon dinamikus" szakértője, befektetője. A leggazdagabb száz magyar vagyona mintegy 60 milliárd forinttal csökkent, ami csak a járványkrízis első szelének tekinthető – emelte ki a felelős szerkesztő, aki attól tart, hogy a 2021-es kiadvány készítésekor már jóval nagyobb vagyoncsökkenés fog mutatkozni. Forrás: 100 Leggazdagabb magyar Mi alapján születik meg a lista? Szakonyi Péter ismertetése szerint a kiadvány összeállítása alkalmával publikus adatokat használnak, amelyek mindenki számára hozzáférhetőek, így a cégekről megjelent üzleti adatokat és éves jelentéseket, immár 19. éve. Másik fontos – ám kevésbé jellemző – forrás a cégek tőzsdei árfolyama, a hazai vállatoknak azonban csupán egy töredéke van jelen a budapesti vagy más értéktőzsdén, példaként említve például a WizzAirt a londonin.
tegnap 10:07 Mészáros Lőrinc vagyona a Forbes magazin szerint 300 millió dollárral csökkent /Fotó: Fuszek Gábor A Forbes által 36. alkalommal készített összeállítás adatai azt mutatták, hogy a listán szereplő dollármilliárdosok teljes nettó vagyona 12, 7 ezermilliárd dollárra esett a 2021. évi 13, 1 ezermilliárd dollárról. Kijött a Forbes magazin szokásos éves összesítése, ami ezúttal a 2022-es év dollármilliárdosait listázza. Az idén a dollármilliárdosok listáján szereplő 2668 fő 87-tel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt, ennek oka egyrészt az orosz-ukrán háború, másrészt a koronavírus, illetve egyéb piaci folyamatok. Nem csak a milliárdosok száma, de az összesített vagyonuk is megcsappant: 12, 7 ezermilliárd dollár van a kezükben, 400 milliárd dollárral kevesebb, mint 2021-ben. ( A legfrissebb hírek itt) A Portfolio elemzése szerint Oroszországban egy év alatt 34, míg Kínában 87 fővel csökkent a dollármilliárdosok száma. Az orosz milliárdosok számának csökkenése az orosz-ukrán háborúnak köszönhető, míg Kína esetében a technológiai cégeket érintő szigorú kormányzati feltételek vezettek a gazdagok számának csökkenéséhez.
Nemrég egy bankoknak dolgozó ügyvédi iroda rendelte meg a céges Kiszámoló Akadémiát. Nehéz helyzetben voltam, hogy mi újat tudok mondani azoknak, akik bár "csak" jogászok, de minden nap értékpapírokkal és egyéb banki termékkel összefüggő ügyekkel foglalkoznak. Nekik nem volt nagy újság, hogy mi a kockázata egy kötvénynek, vagy miért kell figyelni az apróbetűre. Itt lettünk jó kapcsolatban az iroda vezetőjével, akit megkérdeztem, hogy mi pontosan a tétje az Európai Bíróság várható döntésének a devizahitelekkel kapcsolatban és miért várja mindenki lélegzet visszafojtva az eredményt. Az Európai Unió Bírósága elé került a devizahitelek érvényessé nyilvánításának kérdésköre - Jogászvilág. Ahogy én megértettem, az a lényeg, hogy az érintett adós azt szeretné elérni, hogy belekapaszkodva egy szerinte formai hibába (külön nincs feltüntetve az árfolyamrés, mint költség) elérje, hogy az egész szerződés semmis legyen. Ezzel szemben a magyar álláspont az volt, hogy a szerződés érvényességét megtartsák, csak a vitatott pontot javítsák ki. Ebben kellett döntenie az Európai Bíróságnak. (Megjegyzem, számomra elég visszatetsző, amikor valaki élvez egy lehetőséget, addig amíg neki kedvező, majd amikor úgy fordul a szél, hogy ami eddig jó volt (alacsonyabb kamatok, csökkenő részletek), most ellene kezd dolgozni, akkor formai okokra hivatkozva az egész alól ki akar bújni.
Ugyanis, amikor az adós felvette a hitelt, a számlájára forintösszeget kapott, viszont a devizahitel-szerződésben megállapodtak a bankkal, hogy ezt a forintösszeget a bank átszámítja egy devizaösszegre, amelyre kezelési költséget, kamatot, különféle egyéb költségeket fizet, és az adós viseli az árfolyamkockázatot a szerződés érvényben lévő ideje alatt. "Ha kimondják, hogy ezek a szerződések érvénytelenek, akkor ez azt jelenti, hogy kapott egy forintösszeget, a bankkal viszont nem állapodott meg arról, hogy ezt átváltsák például svájci frankra. Devizahitelek: mit jelent az Európai Bíróság döntése? – Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről. Tehát csak egy forintösszeget kell visszafizetnie a banknak" – fogalmazott az ügyvéd. Hozzátette, ha semmis a szerződés, akkor nincs kezelési költség, nincs egyéb költség és nincs piaci kamat sem. Utóbbi esetében szerinte a régi Ptk. lehet az irányadó, amely kimondja, ha nincs külön megállapodás a kamatról, akkor a jegybanki alapkamatot kell alkalmazni. A bírósági döntés szintén hatással lehet majd a jelzálogjogokra is, ugyanis, ha a szerződés tartalmazta azt – jelzáloghiteleknél evidens –, akkor semmis a jelzálog is.
Egy konkrét esetben főszabály szerint a nemzeti jog által előírt szempontokra tekintettel kell megvizsgálni azon szerződés fennmaradásának lehetőségét, amelynek egyes kikötéseit érvénytelenné nyilvánították. Tehát az EUB azt mondta most ki, hogy a szerződés egyik szerződő felének helyzete nem tekinthető a nemzeti jogban a szerződés jövőbeli sorsát meghatározó döntő szempontnak. Következésképpen az érintett fogyasztó által kifejezett szándék nem élvezhet elsőbbséget azon kérdés nemzeti bíróság általi megítélésénél, hogy a magyar jogszabályok lehetővé teszik-e a fogyasztó jogi és ténybeli állapotának helyreállítását, továbbá azt, hogy a tisztességtelen feltételekről szóló irányelvvel összeegyeztethetőnek kell tekinteni a magyar jogszabályt az árfolyamrésre vonatkozóan. Semmisek a devizahitel szerződések az Európai Bíróság szerint - Royalmagazin.hu. Az EUB anyagát az ítéletről és az ügyről idekattintva olvashatja el.
Fontos ítéletet hozott a héten az Európai Unió Bírósága egy devizahiteles ügyben. A döntés előzménye, hogy egy fogyasztó 2007-ben az OTP-csoporthoz tartozó magyar bankokkal devizában nyilvántartott kölcsönszerződéseket kötött. Az e szerződésekkel kapcsolatos jogviták keretében a fogyasztó azt állította, hogy a szerződések érvénytelenek, mivel tisztességtelenek voltak azok a kikötések, amelyek szerint a kölcsönösszeg folyósításakor alkalmazandó árfolyam – amely a kérdéses deviza forinthoz viszonyított vételi árfolyamának felelt meg – eltért a kölcsönösszeg törlesztésekor alkalmazandó árfolyamtól, amely a kérdéses deviza eladási árfolyamát tükrözte. A magyar kormány az ehhez hasonló helyzeteket azzal igyekezett orvosolni, hogy jogszabályt hozott, hogy a fentiekhez hasonló tisztességtelen kikötéseket olyan nemzeti rendelkezéssel váltotta fel, amely a Magyar Nemzeti Bank által a kérdéses pénznemre megállapított hivatalos árfolyamra hivatkozik mind a folyósítás, mind a törlesztés tekintetében.
Az uniós joggal ugyanis nem ellentétes az ezt orvosló magyar jogszabály.