A Financial Times vezércikke szerint az EU-nak fokoznia kell a nyomást Orbánon. A Financial Times arról írt, hogy "Magyarország illiberális vezetője negyedik ciklusát is megnyerte", a cikket pedig azzal indítják, hogy "az EU-nak fokoznia kell a nyomást Orbán Viktoron a demokratikus értékek aláásása miatt", idézte az anyagot a. A cikkben azt taglalják, hogy a magyarországi választások egy ideje tesztként szolgálnak arra, hogy kiderüljön, "Orbán mennyire szilárdította meg hatalmát a növekvő ellenállással szemben". Ehhez hozzáteszik, hogy a magyarországi választás most azért is volt érdekes, mert azt "még élesebb megvilágításba helyezte Putyin Ukrajna ellen indított háborúja. " "Az uniós vezetők közül Orbán Putyin legjobb barátja. Vezetése sokban emlékeztet az orosz elnök uralmára: a kihívók ellen tervezett, nyitottnak tűnő választási rendszer, a rezsim barátainak alattomos meggazdagodása és az irredentizmus szele Orbán politikájában a környező országok magyar ajkú lakossága felé. " A cikk szerint Magyarországon most az a kérdés, hogy "sikerül-e további, egységes munkára mozgósítani az ellenzéket", külföldön pedig az a kérdés, hogy "fokozódik-e a nyomás Orbánra".
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán A helyszín a Karmelita kolostor lesz. A 4 évvel ezelőtti választások után is így tett. Orbán Viktor ma 14 órától nemzetközi sajtótájékoztatót tart a Karmelita kolostorban. A miniszterelnök, választási győzelmei után szokott válaszolni a média képviselőinek.
A harmadik rész igazi hullámvasút: éles jobb kanyar, fényes győzelem, majd újra bukás. Valóban ráhagyta Antall József az országot? Hogy és miért lavírozott a kereszténység felé Orbán, és milyen volt, mint a legfiatalabb magyar miniszterelnök? Kicsoda Orbán Viktor? V/4. : A polgári sámán Orbán Viktor személyiségét, viselkedésének gyökereit, az őt befolyásoló legjelentősebb hatásokat és fordulópontokat kutatja és rendszerezi a hvg360 filmsorozata. A negyedik rész a legnagyobb átalakulás időszaka, amelyben a 2002-ben választást veszítő Orbán mindent bevetve felépíti saját szobrának talapzatát. Kirajzolódik a népét elbűvölő, magával ragadó szellemi vezető képe. Kicsoda Orbán Viktor? V/5. : A szuperhős és a szakadt nyakörv Az utolsó részéhez érkezett az Orbán Viktor személyiségét, viselkedésének gyökereit, az őt befolyásoló legjelentősebb hatásokat és fordulópontokat kutató filmsorozat a hvg360-on. A címszereplő most már a 2010-től mindmáig kétharmados többséggel kormányzó politikus, aki hol szuperhős, hol államférfi, hol átlagember, de igazi énje nehezen kivehető a szerepek mögött.
Hozzáteszi: a szenzoros gyerekek gyakran küzdenek nehézségekkel a mozgás terén, ügyetlenebbnek, esetlenebbnek tűnnek, pedig a megfelelő terápiával behozhatják a lemaradást. A célzott mozgások ugyanis az idegrendszer megfelelő területeit dolgoztatják, ezáltal elősegítik az érést. Összetett okok, összetett következmények "Valóban gyakran előfordul, hogy az autizmus, vagy ADHD gyanújával küldenek gyerekeket, azonban a megfelelő vizsgálat után kiderül, csupán a szenzorosság a fennálló probléma. A fejlesztés egyébként nagyon hasonló: ADHD-s gyerekeket is fejlesztünk ezzel a terápiával, a különbség, hogy míg utóbbi jó eséllyel fejlődik, de felnőttkorban is megmarad, a szenzoros integrációs zavar az idegrendszer érésével valószínűleg teljesen eltűnik. Időben elkezdett fejlesztéssel akár nyolcéves korra elmúlhatnak a hasonló tünetek" – mondja a szakember. A szülő, amikor szembesül a diagnózissal, bizonyára az elsők között teszi fel a kérdést: mitől alakulhat ki ez a fajta nehézség? A pszichológus szerint összetett problémáról beszélhetünk, hiszen gyakran veleszületett, akár örökölt nehézsége ez az idegrendszernek.
A Gézengúz Alapítvány ellátási palettáját színesítve az idegrendszerileg érintett, eltérő fejlődésmenetű gyermekek összetett kezelése részeként új terápiás egységként vezettük be a dinamikus szenzoros integrációs terápiát (DSZIT) tornatermi és hidroterápiás közegben. Főként a volt koraszülött, az idegrendszeri fejlődésben megkésett, figyelem- és tanulási nehézségekkel küzdő, beszédfejlődésükben megkésett, túlérzékeny vagy éppen hyposenzitív, csetlő-botló, magatartási zavarokkal küzdő gyermekek hatékony kezelésére nyújt lehetőséget. A vízben végzett terápia ötvözi a DSZIT idegrendszerre gyakorolt fejlesztő hatását és a vízi közeget, ami a mozgáskorrekció lehetőségén túl maga is szenzoros élményt nyújt. Célja, hogy képessé tegye a gyermeket a megfelelő, adaptív válaszok kivitelezésére, ezáltal emelve az agyi mechanizmusok szervezettségi szintjét, a neuronális integrációt. Csoportos és egyéni terápiás foglalkozásaink a gyermek érintettségétől, egyéni igényeitől függően szárazföldön, vízen vagy kombinált helyszíneken zajlanak.
Egész szobányi emberre kell figyelnie, pedig alig tud a tanárára figyelni. Emlékeznie kell az utasításokra, hogy egyszerre két dolgot tudjon csinálni – például "Rakd el a könyvedet és azután fogd meg a ceruzádat! "- pedig még egyetlen instrukciót is nehezen tud követni. Agya túl van ingerelve és fölös mennyiségű aktivitással reagál. Sok esetben az ADHD-s (hiperaktív figyelemzavar) gyerekek szenzoros feldolgozási zavarral rendelkeznek. A hiperaktív gyerek "mindenhol egyszerre van". Nem azért, mert ezt akarja, hanem mert agya kontrollálhatatlanná válik. Fölös aktivitása kényszerreakció azokra az érzékelésekre, amelyeket nem tud sem kizárni, sem rendezni. Ha sorban álláskor valaki véletlenül nekimegy, megdühödhet és visszaüthet. Ennek a haragnak és verekedésnek semmi köze a személyközi kapcsolatokhoz; automatikus reakció olyan érzékelésekre, amiket a gyerek nem tud kezelni. A gyerek nem tud ezekről a problémákról beszélni és arra sem képes, hogy megértse, miről van szó, hiszen a probléma a tudatosságon és kontrollálhatóságon túli agyi folyamatok során jelenik meg.