A delelő obsitos és a fekete bárány című filmet a kapolcsi művészetek fesztiválja után először a csökmői közönség láthatta. A film alkotói közül négyen is jelen voltak a többórás programon. Szőke András, Balázs Béla-díjas rendező, Karinthy-gyűrűs humorista, aki a filmet rendezte; Kincses Zoltán szeghalmi író, aki a forgatókönyvet írta; s a film két szereplője, az énekesnő Zséka, és egy színészi tehetség, Gulyás Erika. A film előtt Zséka csodálatos hangján csendültek fel saját szerzésű dalok, többek között az, ami a filmben is hallható. Szőke András a csökmői közönség előtt | Fotó: B. Kiss Andrea Gulyás Erika egy verssel tisztelgett a közelgő augusztus 20-a előtt. Szőke András megcsillogtatta különleges humorát, és időnként Kincses Zoltán is színpadra került. Az est különlegességét a terem fordított berendezése is hangsúlyozta, hiszen most a nézők ültek a színpadon, hogy a ritkán használt mozivásznon tudják nézni a tévés, illetve mozis forgalmazásba nem kerülő filmet. Az alkotókkal a film után beszélgethetett a népes közönség.
Ezek a történetek fejben már megvannak – közölte. Szőke András rendezőként és/vagy színészként szerepelt például a Roncsfilmben (1992), a Gengszterfilmben (1997), a Csudafilmben (2005), a Hasutasokban (2007), a Bakkermannban (2007) és a Papírkutyákban (2008). Elismerés humoristáknak A Karinthy-gyűrű 10-12 gramm aranyból készül. Az 1975 óta minden évben átadott elismerés korábbi díjazottjai között volt mások mellett Hofi Géza, Karinthy Ferenc, Moldova György, Farkasházy Tivadar, Sinkó Péter, Fábry Sándor, Boncz Géza, Déri János, Kern András és Bajor Imre. Az átadón jelen volt a már szintén díjazott Nádas György, Maksa Zoltán, Varga Ferenc József és Aradi Tibor.
Egy kérdésre válaszolva Nyitrai Zsolt elmondta, óriási ütemben halad Egerben az egyházi ingatlanok felújítása Ternyák Csaba egri érsek hatékony közreműködésével. Azt ajánlotta a Mária Rádió hallgatóinak, nézzék meg, hogyan újítják fel a templomokat, a Bazilikát, s tekintsék meg a felújított Érseki Palota gyűjteményét, aztán borozzanak, fürödjenek, vagy éppen kerékpárral járják be a vidéket.
A gyűrűfajok esetében sokszor előfordul, hogy az egymáshoz közeli populációk szaporodnak, de a távoli végek nem. A Darwin-pintyek rendszerezése kétséges, ahogy ezt magam is megfogalmaztam a cikkben már jó régen. De az evolúció szempontjából teljesen közömbös, hogy 13 fajról vagy 1 faj 13 populációjáról beszélünk, mert az tény, hogy ez az állatkör az adaptív radiáció révén elindult a fajképződés útján. Nyilvánvaló, hogy új fajok nem egyik nemzedékről a másikra jelennek meg, hanem folytonos változások összeadódása révén, ahol minden egymást követő generáció szaporodóképes. Nincsen éles határ. Lehetséges, hogy a Darwin-pintyek még nem jutottak el odáig, hogy ne legyenek képesek szaporodni egymással, de a táplálékszerzés módjához való alkalmazkodás és az azt követő anatómiai változások már most is jól láthatók. Új minőséget nem csak új fajok jelentenek az evolúció szempontjából, hanem olyan új anatómiai elemeket, amelyek rögzülése a faj megváltozásához vezet. Mellékesen elavult nézetnek éppen az tekintendő, miszerint az egymás közti szaporodás az egy fajba sorolandóság ismérvei lennének.
Ez teremtette meg azt a mítoszt, hogy a materializmusnak tudományos alapjai vannak. Ezért írta Marx Károly, a kommunizmus és a dialektikus materializmus megalapítója, hogy a darwinizmus az o világnézetének "tudományos alapja". Azonban ez az alap igencsak korhadt. A modern tudományos felfedezések újra és újra azt bizonyítják, hogy az elterjedt hit, hogy a darwinizmusnak köze lenne a tudományhoz, igencsak hibás. A tudományos bizonyítékok teljes mértékben cáfolják a darwinizmust, és azt fedik fel, hogy létezésünk forrása nem az evolúció, hanem a teremtés. Allah teremtette a világot, minden élolényt és az embert is. Ez a könyv azért íródott, hogy ezt a tényt megismertesse az emberekkel. Elso, törökországi kiadása óta sok más országban is emberek milliói olvasták és fogadták szívesen. A törökön kívül megjelent angol, olasz, spanyol, orosz, bosnyák, arab, maláj és indonéziai nyelven is. (Minden nyelvu kiadás szövege ingyenesen letöltheto a címrol) A könyv hatását az ellenkezo nézet képviseloi is elismerték.
E két véres ideológia mellett a materializmus az egyén és a társadalom etikáját is rombolta. A materializmus megtéveszto üzenete, amely az embert olyan állattá alacsonyítja, amelynek létezése véletlenszeru, és senkinek nem tartozik semmiféle felelosséggel, lerombolt olyan erkölcsi oszlopokat, mint a szeretet, a kegyelem, az önfeláldozás, a becsület és az igazság. A materialisták mottója – "az élet küzdelem" – által félrevezetett emberek életüket pusztán érdekek harcának látták, ami viszont ahhoz vezetett, hogy a dzsungel törvényei szerint éltek. Ennek a filozófiának a nyomai, amelyek nagy mértékben felelosek az elmúlt két évszázad ember okozta katasztrófáiért, megtalálhatók minden ideológiában, amely az emberek közötti különbséget a "konfliktus okaként" értelmezi. Ide tartoznak napjaink terroristái, akik azt tartják magukról, hogy a vallás fenntartói, pedig valójában az egyik legnagyobb bunt követik el azzal, hogy ártatlan embereket gyilkolnak. Az evolúció elmélete, avagy a darwinizmus, az utolsó darab a kirakójátékban.
Ha az evolúciós elméletet arra használják, hogy a szellemiséget, a hitet, és hogy Istent tagadják, akkor már rég a tudományosság keretein kívül alkalmazzák. Az evolúciós elméletet vallásellenes eszközként használják istentagadó emberek és közösségek. Mindent egybevetve azt állíthatjuk, hogy bőven van megbízható tudományos alapja annak, hogy az evolúciós elméletet kérdőre vonjuk. Ezeket az ellentmondásokat a tudomány vagy feloldja majd, vagy az egész elmélettel együtt fognak elsüllyedni. Hogy ez melyik módon megy majd végbe azt nem tudjuk, azt viszont igen, hogy az evolúciós elmélet igencsak megkérdőjelezhető, és valóban egyre több ember kérdőjelezi is meg tudományos alapon az elméletet. English Vissza a magyar oldalra Melyek az evolúciós elmélet egyes hibái?
Blaise Pascal remekül vetette fel azt a gondolatot, hogy "minden ember belsejében van egy Isten-alakú űr". A Biblia ezt így mondja: "Mert ami az Isten felől tudható nyilván van ő bennük; mert az Isten megjelentette nekik" (Rómaiakhoz írt levél 1. 19). Ennek az öt egyszerű kérdésnek a célja nem az ateista evolúció megdöntése (lehetetlen feladat), hanem annak sugalmazása, hogy ez egy hitbeli álláspont, egy olyan hité, amely tudományos szempontból sokkal kevésbé ésszerű, mint a bibliai kereszténység. Előző oldal: Egy másik öt pontos összeállítás, amely főleg a biológiai evolúcióval foglalkozik, Dr. Ray Bohlin: Az evolúció öt kritikus pontja. Következő oldal: Werner Gitt: Amit Darwin még nem tudhatott. A felhasznált képek forrása: ingyenes képek. Szerkesztői megjegyzés 1. A három lehetséges válaszról bővebben: A világegyetem eredete. Információelmélet 2. A "Honnan származik Isten? ", "Ki teremtette Istent? ", stb. kérdésekre a választ lásd a: Ki teremtette Istent? című oldalon. 3. Ez az egyszerű kérdés magában foglalja a teljes geológiai, kémiai, biológiai, anatómiai, informatikai evolúciót.
A másik egy erkölcsi probléma. A létért való küzdelem világa (ami egy empirikus realitás, függetlenül attól, hogy az elme minden teljesítményére magyarázattal szolgál-e) egy tökéletesen amorális, az érző lények szenvedései iránt merőben közömbös világ. Isten pedig elvben egy erkölcsileg tökéletes lény. Vajon miért akarhatta, hogy a hozzá hasonló erkölcsi lények egy tökéletesen amorális evolúciós folyamatból lépjenek elő (még ha csak testileg-funkcionálisan is)? És miért gondolta vállalható árnak ezért az ehhez elvezető mérhetetlen állati szenvedést, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy vélhetően csinálhatta volna másképp is, hiszen mindenható? Szerintem ezek a vallásfilozófia legnehezebb kérdései. Nyilvánvalóan nem megoldás, ha élből elutasítjuk az Isten cselekedeteinek morális értékét firtató kérdést, vagy ha azzal próbálkozunk, hogy őrá egész más, számunkra felfoghatatlan normák érvényesek, vagy ha azt mondjuk, hogy az ő akarata rögzíti az erkölcsi normákat, így amit ő tesz, az definíció szerint jó.
Ahogy mondtam, sok zeneszerző szívesen vette-veszi be a zenekarba ezeket a hangszereket, de igazából önálló karriert nem tudtak befutni, megmaradtak a természetazonos színezék szerepében (abban viszont pompásak). Hanem a Teremtő szerepében megnyilvánuló Saxnak voltak egyéb teremtményei is, közülük a legsugárzóbb pályát a szaxofon futotta be. Általában a hangszereket illetően mindig termékenyítően hat, ha azok dzsesszmuzsikusok, főleg afro-amerikaiak kezébe kerülnek, akik megkövült hagyomány, előítéletek, korlátok és gátlások nélkül nyúlnak hozzájuk. Hogy a dzsessz-zenészek melyik hangszert miért kedvelik meg jobban a másiknál, az nemigen tudható, mindenesetre tény, hogy a szaxofon valami hihetetlen népszerűségre tett szert. Itt aztán igencsak lehet küzdeni a bőség zavarával, ha hangzó illusztrációt szeretnék ideilleszteni. Úgyhogy egy olyan példát választottam, amely a dzsessznek az ún. komolyzenére való visszaható, frissítő erejéről ad hírt. Igor Sztravinszkij a szerző, és ami itt következik, az az Ebony concerto első tétele.