Az M3 metró középső szakaszának pótlása idejére tervezett közlekedési rend A metró, a metrópótló és a mentesítő járatok közlekedése Az M3 metró hétköznap a teljes nappali üzemidőben közlekedik egyrészt Újpest-központ és a Lehel tér, másrészt a Nagyvárad tér és Kőbánya-Kispest között. A Lehel tér és a Nagyvárad tér között az M3 jelű metrópótló busz közlekedik, a Váci út–Bajcsy-Zsilinszky út–Kiskörút–Üllői út nyomvonalon. A pótlóbusz a metró lezárt állomásait szolgálja ki, és a korábbiakban a hétvégenként már alkalmazott rend szerint a Ferenciek tere állomás helyett az Astoriát érinti. A pótlóbuszok rendkívül sűrűn, a reggeli csúcsidőszakban 45, napközben 90 másodpercenként indulnak. Dél-Pest felől metróval a Nagyvárad térre érkezők nemcsak a pótlóbuszokkal, hanem a 2M jelű új, mentesítő villamosjárattal is eljuthatnak közvetlenül a belváros felé. Metro 3 útvonal 5. Fontos tudni, hogy a mentesítő villamosra - a metrópótlóval ellentétben - új jegyet kell váltani, abban az esetben is, ha valaki a metróról száll át erre a járatra.
3-as metró - Budapest Újpest-Központ, Újpest-Városkapu, Gyöngyösi utca, Forgách utca, Árpád híd, Dózsa György út, Lehel tér, Nyugati pályaudvar, Arany János utca, Deák Ferenc tér, Ferenciek tere, Kálvin tér, Ferenc körút, Klinikák, Nagyvárad tér, Népliget, Ecseri út, Pöttyös utca, Határ út és Kőbánya-Kispest végállomás. Humanitárius folyosó: Aki tudta, melegében elhagyta ma az ukrajnai Mariupolt - Metropol - Az utca hangja. Az M3-as metróvonal a budapesti metróhálózat leghosszabb vonala, mely Kőbánya-Kispest és Újpest-Központ között üzemel – a 2017-ben kezdődött felújítás ideje alatt korlátozottan. Újpest-Központ Újpest-Városkapu Gyöngyösi utca Forgách utca Árpád híd Dózsa György út Lehel tér Nyugati pályaudvar Arany János utca Deák Ferenc tér Ferenciek tere Kálvin tér Ferenc körút Klinikák Nagyvárad tér Népliget Ecseri út Pöttyös utca Határ út Kőbánya-Kispest végállomás Az M3 metró 2020. november 7-től a Nagyvárad tér és a Lehel tér között nem közlekedik, helyette sűrű követéssel pótlóbusz jár, a metrópótlást emellett a lezárt szakaszt elkerülő, közvetlenül a belváros vagy az üzemelő metróvonalak felé közlekedő, bővített kínálattal induló járatok segítik.
Hétfő reggel az ukrán rendőrség közölte, hogy egy konvoj segélyszállítmánnyal, és evakuációs buszok indultak el a városba. Hírlevél feliratkozás Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat! Feliratkozom a hírlevélre
MI A MŰVÉSZET? Erre a kérdésre sokan sokféleképpen próbáltak választ adni, ha te is ki akarod fejteni a véleményedet akkor kattints ide. Belépés a Fórumba. A művészet a természet megszentelése, a természeté, mely mindazoké, akik örülnek az életnek. A hinduk, asszírok, egyiptomiak, görögök - ékesen szólva - nagy művészete, a középkor és a reneszánsz művei, valamint a modernitás művészetének jelentős alkotásai... nos mik ezek, ha nem a természetes tárgyakról alkotott közönséges benyomások szent, zárt és impozáns ikonokba öltöztetve. Maurice Denis (festő, 1870-1943) A műalkotás Arisztotelész szerint alkotásvágyból és az érzelmek kifejezésének vágyából fakad. Lényegében a művészet a valóság utánzása, tükröt tart a természet elé. Az ember örömét leli az utánzásban, ami látszólag hiányzik az alsóbbrendű állatokból. A művészetnek mégsem az a célja, hogy a dolgok külso megjelenését ábrázolja, hanem a belső lényegüket ezért nem a külső pontos visszaadása jelenti a valódi lényeget. A legnemesebb művészet éppúgy szól az észhez, mint az érzelmekhez, és ez az értelmi élvezet az öröm legmagasabb formája amihez az ember felnőhet.
Gyakran egymásnak ellentmondó dolgokat is művészetnek nevezünk, döntésünk attól függ, milyen szempontokat, milyen hagyományt veszünk figyelembe és alkalmazunk. Nelson Godman, amerikai művészettörténész híressé vált mondása szerint nem az a kérdés, mi a művészet, hanem az, mikor van. Ez a probléma lényegére világít rá. A művészet története nem csak az egyes művek történetét jelenti, hanem azt is, kik, mikor, mit tartottak művészetnek, milyen volt az a mértékrendszer " kánon " amihez mérték a műveket. Nem egyetlen kánon létezett, létezik. Sőt, a művészettörténet azzal is foglalkozik, hogy miért történt, magyarázatot keres, mi lehetett az oka és a célja a művek létrehozásának. Ahhoz, hogy eldöntsük, nekünk mit jelent a művészet és miért van rá szükségünk, ismernünk kell, mit tartanak, tartottak erről mások, máshol, máskor. Az elődeinkhez hasonlítjuk magunkat, hogy tudjuk, miben értünk egyet és miben különbözünk.
Jó érzés olvasni vagy hallani, választékos, és higgyetek nekem, sokkal könnyebb is beleérezni magad abba a hangulati állapotba, mintha csak annyit mondanának, hogy "rossz kedvem van. " Az emberek gyakran panaszkodnak, hogy rengeteg problémájuk van, de a barátaik nem értik meg őket. Szentül hiszem, hogy ha mindenki úgy tudna fogalmazni, mint József Attila ("A semmi ágán ül szivem // Kis teste hangtalan vacog"), sokkal több empátiára lennének képesek az emberek. De nem mehetünk el a képzőművészetek mellett sem, gondoljunk mondjuk a fotózásra, aminek a művészi jellege már sokkal kevésbé könnyen megragadható, hiszen manapság boldog-boldogtalan tud fotókat készíteni, s közzé is tehetik azt az instagramon vagy a facebookon. Ennek ellenére sem lett mindenki művész, mint ahogy nem művész mindenki, aki tud mondatokat formálni. A fotózásnak – és mondjuk hasonlóképp a festészetnek – talán abban rejlik a művészi ereje, hogy a legjobb pillanatot tudja elkapni. Nem elegendő jó minőségű képet csinálni, nem elégséges jól festeni.
A digitális festmények lényegüket tekintve pontosan ugyanolyanok mint a hagyományos festmények, csak a létrehozásukkor használt munkaeszközben különböznek. 100 évvel ezelőtt a plakátokat szabad kézzel rajzolták majd litográfiával sokszorosították. Ma a kiadványok, poszterek, könyvborítók mind a számítógép előtt ülve készülnek grafikai szoftverekkel. Fontos leszögezni, hogy önmagukban sem a számítógép sem a szoftverek nem tudnak ízléses képet alkotni. Arány és stílusérzékre itt is nagy szükség van. A színek megfelelő használatára pedig még inkább. A szabadkézi rutint ezek az eszközök nem váltják ki, így csak olyanok kezében tud jól működni, akik a hagyományos módon ( papír és ceruza) is elboldogulnak.
Összeadódik, kivonódik, rásimul, átolvad az egónkon, a tárgyakon és a körülményeken egy látomás. Ködbe burkolózik, színeket, formákat képez ez a tovább gondolás. Lüktet, vibrál, ordít, dühöng és szétterjed, mint képzet és társítás. Az érzés örül, belakja a testet, a teret és a szívet, majd libabőrt csinál. Talán ez a művészet? Értelme nem a molekuláiban, hanem a megélésében rejtőzik. Megismételhetetlen hangulatban ő a lélek kicsiny ürege. Nem fér sokféle megközelítés bele. Semmilyen tudomány, találgatás, vagy objektivitás. A művészet maga a hír a televízióban, csók a hálószobában. A ki nem mondott szinkronicitás. Ott van a szemöldökben, minden ráncban, arckifejezésben, valamint álló – vagy mozgóképben. Kockacukorként zuhan a kávéba, esőcseppként érkezik az orr hegyére, és észrevétlenül pihen a levegőben. Láthatatlan pollenként evődik a bőrbe, szellőként bújik a kabátunk alá. Üzeneteket hordoz, mint a városunk hűséges postása, s mikor célba talál, átjár. Megborzaszt, átölel, elriaszt, felháborít, szeretettel, rajongással tölt el… A művészet ilyen?
Számos személyes funkció létezik, és szubjektív, ezért személyenként változik. Egy művész létrehozhatja az önkifejezés vagy kielégülés szükségességét. Lehet, hogy gondolatot vagy pontot szeretett volna közölni a nézővel. Talán a művész megpróbált esztétikai élményt nyújtani mind az én, mind a nézők számára. Egy darab lehetett volna "csak" szórakoztatni másokat. Néha egy darabnak nincs értelme egyáltalán. (Ez eléggé homályos, tudom, a fenti egy nagyszerű példa arra, hogy a művész tudása segíthet egy "kivágni az üldözésnek" és hozzárendelni a funkciókat. ) Egy kissé magasabb rendű síkon a művészet szolgálhat az irányítás személyes funkcióinak. A művészetet arra használják, hogy megpróbálja gyakorolni a varázslatos irányítást az idő múlásával, vagy az évszakok, vagy akár az élelmiszer felvásárlásával. A művészet egy rendetlenség és rendetlen világ megrendelésére szolgál. Ezzel ellentétben a művészetet káosz létrehozására használhatják, amikor a művész úgy érzi, hogy az élet túlságosan sima és rendes.