Hogy mi van? Beteg, paranoiás vizionálás ez. Mint a pornográfiaírás. Különben megmondom én, hogy mi van. Háy János: Kik vagytok ti? (részlet) | Olvass bele. A baloldali média siserehad gátlástalan hazugságainak az a célja - ezt Bolgár meg a Klubrádióban Vicsek Ferenc is nyíltan megmondta -, hogy összemossa a Kötcsén felvázolt jövőképet Gyurcsány őszödi beszédével, és ezzel felemelje a rejtélyes okból reformernek nevezett, idegbeteg, bosszúszomjas exminiszterelnököt. Nem törődve azzal az aprósággal, hogy Gyurcsány Balatonőszödön saját bevallása szerint is a nemzet érdekeivel ellentétes, bűnös semmittevéséről, folyamatos hazugságairól, csalásairól beszélt, Orbán pedig a nemzet felemelésének programjáról. A különbség szóra sem érdemes, igaz? És ha a nyájas olvasónak most a Szabad Nép, netán a Pravda hazugságagymosása rémlik fel, a letűnt időket idézve ideírom a Népszava hét végi szerkesztőségi cikkének néhány mondatát is: "történészek, politológusok és a pártok (»a« pártok! ) képviselői egyaránt arra következtettek a Fidesz elnökének szavaiból, hogy Orbán, ha teheti, a többpárti demokrácia, a konszenzusra építő parlamenti munka (micsoda? )
Aztán valamennyien találkoztunk a nagy tüntetéseken; hát hiszen ott voltunk, emlékszünk rá. A pártállamban magam egy csöppnyi önfeláldozó- készséget sem tapasztaltam, hiszen értékes éveket veszítettünk el azzal, hogy görcsösen és igen költségesen vívta utóvédharcait. De emlékszem Pozsgay Imre magányos és kockázatos harcára a hetvenes évek közepétől. És emlékszem arra, hogy Horn Gyula a szófiai követség diplomáciai csapdájával kezdte lebontani a berlini falat. Ebből a közös vállalkozásból a sajtó is kivette részét persze, bár talán még emlékszünk arra is sokan, hogy a +88-as nagy tüntetések és a +89-es március 15-e százezreiről még mint tíz-, húsz- és harmincezres tömegről számolt be a televízió esti híradója. Fidesz.hu » Köpködnek éjjel... - nyomtatóbarát változat. A +89-es nyomtatott sajtó izgalmassá kezdett válni, és nagyon sokan maradtunk fönn éjfélig, keltünk fel korán azért, hogy egy-egy rádiós vagy televíziós műsort meghallgassunk és megnézzünk. Azután valami megváltozott. Haraszti Miklós országgyűlési határozati javaslata két rejtett fikcióra épül.
222 Szó- és szólásmagyarázatok Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhosszon Örkény István 100. születésnapjára Kétségtelenül az 1956-os forradalom egyik legnépszerűbb szállóigéjéről van szó. A "suttogó propaganda" Örkény István nevéhez kötötte. Örkény egy 1974-es interjúban (a kérdező: Brády Zoltán) szó szerint ezt mondta a szállóige születéséről: "Mikor megindult a Szabad Rádió, behívtak a Parlamentbe (mert akkor onnan adták a műsort), és a Rádió új igazgatója megkért, hogy írjak egy bevezetőt az induló adáshoz. Mondtam, hogy szívesen. Ott megírtam. Így kezdődött: »Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhosszon«". Karinthy Márton Ördöggörcs című regényében is ez a forma szerepel. Örkény azonban nem jól emlékezett. A Szabad Kossuth Rádióban elhangzott eredeti szöveg
Több zsidóként üldözött, baloldali értelmiségi nemzedék nagy hazaélménye. A pesti srácok, közöttük a méltán mitikussá vált Tűzoltó utcai parancsnok, Angyal István, aki mintegy megtestesített mindent, ami tiszta volt a forradalomban és nagyszabású, megejtő. Egy kis nemzet harcát, a magára hagyott igazság harcát egy világbirodalom ellen. Jól írta Faludy György, amikor Petőfit idézve erről a tüneményről beszélt: 1956, Te csillag. A mi forradalmunk, a mi gyászunk, a mi történetünk is, magyar zsidóké. A kétségtelen szörnyűségek, a szórványos kvázi-pogromok ellenére is, de azok is hozzátartoznak a teljes képhez. Szólni kell erről is, ahogy Térey János és Papp András beszélt közös drámájukban a Pártház ostromát követő, szégyenletes Köztársaság téri lincselésről. Ez is volt és a nemzeti emlékezetnek, mindenki emlékezetének ezt is őriznie kell. Azt is, hogy Angyal István védte a fennhatósága alá került ávósokat, miközben a magyar szabadságért és a magyar népért harcolt. És az utolsó nagy exodusról is szólni kell, mindazokról, akik akkor mentek el, kétszázezer ember, közöttük rengeteg zsidó, akik még 1945-ben hazajöttek, itthon maradtak.
Füst Milán: A feleségem története (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1970) - Störr kapitány feljegyzései Grafikus Kiadó: Szépirodalmi Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1970 Kötés típusa: Könyvkötői kötés Oldalszám: 490 oldal Sorozatcím: Magyar Elbeszélők Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 19 cm x 13 cm ISBN: Megjegyzés: Színes illusztrációkkal. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Hétévi megfeszített munka eredményeként az 1942. évi könyvnapra megjelenik Füst Milán A feleségem története című nagyregénye, a ma már világhírű remekmű, amely páratlan lélekelemzésével, gazdag életanyagával, káprázatos környezetfestésével, s nem utolsósorban áradó indulataival a féltékenység maradandó eposzává magasult. Füst Milán művészetének mindvégig lényeges vonása, hogy figurái egyszerre megrázóak és nevetségesek, momentálisak és kisszerűek. A regény Störr kapitánya is egyszerre hordozója az elpusztíthatatlan erőnek, szenvedélynek, s ugyanakkor a mindennapok kisszerű intrikáiban vergődő, csetlőbotló áldozatnak.
Megérkeztek az első vélemények A feleségem története bemutatója után. Enyedi Ildikó 2017 után jelentkezett ismét nagyjátékfilmmel, mégpedig egy adaptációval, Füst Milán A feleségem története című regényének filmváltozatával. Füst műve egy marcona holland matróz, Störr kapitány, illetve gyönyörű francia felesége, Lizzy történetét meséli el, olyan témákat a középpontba állítva, mint a szerelem vagy a féltékenység mibenléte. Enyedi Ildikó sosem titkolta, hogy mennyire fontos számára a regény, kiemelte, hogy korábbi munkáival ellentétben ezúttal nem egy szerzői filmet készített, hanem egy "Füst Milán-filmet". A rendező az európai kultúra archetípusait kívánta megjeleníteni, ennek megfelelően a helyszínek is szimbolikusak, Enyedi ugyanakkor azt is elismerte, hogy az utóbbi évek, évtizedek eseményeinek hatására egy másik érvényes olvasata is lett a filmnek, hiszen a női és férfi szerepek, ezek megváltozása tematizálódik a műben. A Feleségem története hatalmas siker a francia kritikusok körében Július 14-én este került sor a bemutatóra, a vetítés másnapján számos jegyzett francia lap megjelentette a kritikáját, értékelését a filmről.
Részletes leírás Füst Milán: A feleségem története - Störr kapitány feljegyzései kötet legújabb kiadása. Füst Milán nagyregénye, A feleségem története 1942-es megjelenésétől a világirodalom megfejthetetlen titkú művei közé tartozik. A Nobel-díjra is jelölt szerző e könyve a világsikert aratott magyar regények egyike: az 1958-as Gallimard-féle francia kiadást követően húsz nyelvre fordították le, s mindenütt elismerő fogadtatásra talált. A holland hajóskapitány látszólag szokványos féltékenységi drámája a bájos és frivol francia nővel egy gyötrelmes kapcsolat mennyei magasságait és pokoli mélységeit mutatja be. A rögeszmévé és önpusztító szenvedéllyé váló féltékenység, a bizonyosságra törekvés ördögi köreit járó Störr kapitány végül rádöbben: bárhogyan is volt, Lizzy immár elválaszthatatlanul hozzá tartozik. Látja az utcán a már évek óta halott asszonyt, s bízik abban, hogy "egy nap, verőfényes időben megint csak fel fog tűnni valahol, egy névtelen utcában, valami sarkon... S hogy fekete köpenyén keresztül fog sütni a nap.