Dobó Kata a Kölcsönlakás után ismét garázdálkodott: ezúttal a gyerekfilm műfaját és Lakner Artúr örökségét taposta másfél milliárddal és két lábbal. Az El a kezekkel a papámtól! nem lett annyira rossz, mint amire számítottam, de még így is elég szörnyű. Hiába a vérmes remények, hogy elkészül itthon az első "Disney-film", Dobó Kata csak azt bizonyította megint, hogy nálunk nem csak kicsit sárgább és savanyúbb a blockbuster. Már az izzadságszagú Kölcsönlakás is Hollywoodot majmolta, az Édes mostoha munkacímen futó új darab pedig egyenesen az egeres stúdió babérjaira tör – teljesen esélytelenül. Mielőtt rátérnénk hány ponton is tört bele a direktrisz bicskája a projektbe, muszáj még hiperventillálnom: fogalmam sincs, mikor és ki döntött úgy, hogy a színészként idehaza tisztességesen teljesítő (a Csak szex és más semmi ben kifejezetten szerettem), de a tengerentúlon sikertelen művész hazatérve az NFI elsőszámú (a saját jogon egy 1987-es Alphaville-klip rendezését felmutató Gulyás Buda operatőrrel megtámogatott) rendezője legyen, de ennél kevés rosszabb döntést hozott az új filmes vezetés.
El a kezekkel a papámtól! – kritika 09:05 | Hetedik sor - kritika Dobó Kata újra nekifut, hogy belopja magát a szívünkbe, de ez a Pepsi bizony cukormentes. Az El a kezekkel a papámtól! egy karácsonyi mozi, amikor az ember sokkal megbocsátóbb, de nem minden áron.
És persze nem lehet a végtelenségig halogatni azt sem, hogy a dalokról beszéljünk, akármilyen jó is lenne úgy tenni, mintha nem léteznének, pontosabban akármilyen jó is lenne, ha tényleg nem léteznének. Rakonczai Viktor tökéletesen jellegtelen, ám annál inkább rágógumi-hangzású dalokat alkotott, és az ezekre írt táncos jelenetek is olyanok, mint a Backstreet Boys egy rosszabbul sikerült klipje a Z+-on 1997-ből. Ráadásul egy híján teljesen feleslegesek és öncélúak. És akkor mindezen felül még ott a színészek problémája. Bár nem szokatlan, hogy nem sikerül olyan gyerekszereplőket találni, akik – képzettség nélkül teljesen érthető módon – nem tudják úgy mondani a betanult szöveget, mintha az nem szavalat, hanem a saját mondandójuk lenne, de abban a mennyiségben, ahány gyerekszereplő játszik ebben a filmben, ezt már nehéz letudni a "de legalább olyan bájosak" műmosolyával. Vagy ott van az ügyvéd apuka szerepében Bokor Barna, aki egymaga bizonyítja, miért nem mindegy, milyen szerepeket vállal el egy színész: az ElkXrtuk című politikai propagandafilmben főszerepet vállaló színészről képtelenség nem erre a műremekre asszociálni, amikor viccből elkezdi a parlamentáris demokráciát emlegetni.
Ugyan örömmel ámultam a csodás jelmezeken és a fantasztikus frizurákon, a bennem lévő kritikus azért nem hagyott nyugodni: mégiscsak az a Dobó Kata rendezte a filmet, aki a Kölcsönlakás t is letette az asztalra, amiről mondjuk ki nyugodtan, hogy az utóbbi évek egyik legrosszabb magyar filmje volt. Papíron működik Lakner Artúr 1942-ben megjelent Édes mostoha című regénye adta az alapot a filmhez, a végeredmény pedig valójában egy Hamupipőke-történet, csak éppen üvegcipellő és jóképű herceg nélkül. A sztori egy árva kislányról, Dorkáról szól, aki nehezen dolgozza fel, hogy ügyvéd édesapja újra akar házasodni, és amikor beállít az új párjával, a kislány úgy érzi, betolakodó érkezett az életébe, akinek az a célja, hogy kitörölje a szeretett anyukája emlékét az életéből. A gyanú hamar beigazolódik és Violáról kiderül, hogy tényleg ő a mesék archetipikus gonosz mostohája, ugyanis eléri, hogy a kis Dorkát nyáron táborba küldjék, és ne zavarja otthon a vizet, amíg ő az esküvőjét tervezgeti a kislány apukájával.
Most induló jazz-történeti sorozatunk a műfaj fejlődésének meghatározó korszakai mellett az ezekre hatással bíró történelmi, társadalmi környezetre is kitekintést ad, ezzel is rávilágítva a jazz műfajának mindenkori érvényességére. A jazz az első multikulturális zenei műfaj, amely nem jöhetett volna létre máshol, mint az Egyesült Államokban, amit eleve különböző kultúrákból érkezettek építettek fel. Amerikai műfaj, mert a kialakulása és fejlődése párhuzamosan haladt az Egyesült Államok társadalmának és kultúrájának változásaival, az ország önálló kulturális karakterének megteremtésében pedig elsődleges szerepe van. A jazz azonban mindenekelőtt az afroamerikaiak által az Újvilágban életre hívott zenei hagyomány. Ebből eredeztethetőek azok az attribútumai, amelyek máig meghatározzák, úgyis, hogy napjaink jazz zenéje – rendhagyó visszatalálásként a saját múltjába – gyakran írható le korábban egymástól nehezen belátható távolságban létező kultúrák találkozásaként, ahol a közös nyelvi készlet helyett a lassacskán feloldódó feszültség helyére beáramlott nyitottság és kíváncsiság teremti meg a zene létrejöttének alapjait.
Rengeteg leszármazottjuk van szerte a világban, akik őrzik a családi tradíciókat, de új ismeretségeket is kötnek, és általában jó hatással vannak egymásra. A jazz Amerika szülötte és legfontosabb hozzájárulása a világ zenéjéhez. Hatása a zene minden területén észrevehető; a klasszikus zenétől napjaink leg modern ebb irányzataiig. "A jazz a muzsikának sajátosan demokratikus formája, ahol mindenki a maga spontán hozzájárulásával kapcsolódik a többiekhez, illeszkedik egy közösen kialakított keretbe. " Yehudi Menuhin "A modern jazz is azok közé a zenei formák közé tartozik, amelyeknek úgyszólván nincs megfelelőjük más művészeti ágakban. Az operett-boldogság együgyűségével és a szalonzene gyengeelméjű érzelgősségével szemben a jazz ritmikája annyira eredeti, hangzása annyira pikáns, hogy egy új zenei mozgalom kiindulásává lehetett a nyugati zenében és ösztönzően hatott ki a magasrendű zene fejlődésére. " Hauser Arnold "A komolyzene képzelt magaslatából egyszerűen könnyűzenének deklarálják a jazzt. "
Jazz születése Rendezte Manny Gould Ben Harrison Által termelt Mintz Károly Zenéjét szerezte Joe de Nat Animáció: Allen Rose Jack Carr Színes folyamat Fekete és fehér Gyártó cég A Charles Mintz Stúdió Forgalmazza Columbia Pictures Kiadási dátum 1932. április 13 Futási idő 6:03 Nyelv angol A Birth of Jazz a Columbia Pictures 1932-es rövid animációs filmje, Krazy Kat szereplésével. Cselekmény A rajzfilm egy animált Földdel nyílik, amely horkolással alszik. Ezután egy macskához költözik, aki megpróbál bejutni a ház előkertjébe, és csak egy lakó kutya lökheti el. A jelenet ismét egy házba költözik, ahol Liszt Ferenc magyar zeneszerző szelleme feláll egy mellszoborról, és zongorán játszik a 2. számú magyar rapszódiát. Néhány pillanattal később egy gólyanyáj repül át az éjszakai égbolton, csecsemőket hordva zsákokban. Egyiküket villám éri, ezért ledob egy zsákot. A zsák egy házba esik, ahol kinyílik. A kijövő baba nem más, mint Krazy Kat pelenkában. Annak ellenére, hogy ilyen kicsi, a cica ért hozzá a zenéléshez, különösen a jazz műfajban.
Pernye András A főzés olyan, mint a jazz. Rögtönzés, hangulat, szeretet, öröm - írja Charlie Trotter "A főzés öröme" c. könyvében.. A jazz születésétől napjainkig - 1. rész
Nagy hatással voltak egymásra, többen egybe is keltek, így a család igencsak változatos lett. Jazz születésénél a 19. sz. első napjaiban sokan bábáskodtak. Ugyanott született, ahol idősebb testvére, Blues, akitől sokat tanult. Ő is New Orleans ban nevelkedett, majd az egész család átköltözött Chicagó ba. Egyre többen megismerték, megszerették őket; játszottak, foglalkoztak velük, mindenki a maga módján. Ahogy fejlődtek, cseperedtek, kiderült, hogy a két testvér a közös vonásaik mellett sokban különbözik egymástól. Blues általában szomorú és panaszosan énekel. Jazz vidám, játékos, és nem tűri a kötöttségeket. Mindig valami újat akar és egyre több játékszere lesz. Szívesen játszik egyedül, néhány barátjával, vagy nagy bandában is. Hangulatember; egyaránt imádja szórakoztatni, megtáncoltatni az embereket, máskor szereti ha odafigyelnek arra, amit csinál, vagy el akar mondani valamit. Mindez nem jelenti azt, hogy jobb, vagy több, mint a bátyja. Egyszerűen mások. A lényeg, hogy ma is élnek, megőrizték fiatalságukat, de nagyon sokat fejlődtek.
2020-ban Lakatos Ablakos Dezső Jazz-előadóművészeti ösztöndíjas, 2019-ben a Mörk zenekarral "Az Év Junior Könnyűzenei Alkotójának" járó Artisjus-díjat, 2020-ban pedig Fonogram díjat nyert. Bartók Vince - bass Zenész, basszusgitáros, Újfalusi Gábor Díjas, 2019-ben Lakatos Ablakos Dezső Jazz-előadóművészeti ösztöndíjas. Számos albumon és hangfelvételen játszik és a session munkák mellett több zenekarban is aktív zenész. Többek között a Gyémánt Bálint Trió, az Indigó, Gereben Zita, a Margo és a Rafael Mário Trió tagja. 2022. 21. Binder Károly Jazz Quartett >>>ONLINE JEGYVÁSÁRLÁS<<< Lemezbemutató A Blumenseele a 74. lemeze Binder Károly zeneszerzőnek, zongoraművésznek tanszékvezető egyetemi tanárnak, a magyar jazzélet egyedi stílusú, kiemelkedően karizmatikus egyéniségének. Binder Károly ennek az albumának a sokszínű, izgalmas, lírai és balladisztikus anyagát játszva lép fel kvartettjével július 21-én a fertőrákosi Jazzcsütörtökön a barlangszínház Dohnányi termében. Az Erkel Ferenc-díjas, számos hazai és nemzetközi elismeréssel jutalmazott zeneszerző a másfél éves karantén alatt öt lemeznyi anyagot írt meg, ebből három már megjelent.