… Arról van szó, ha te szólsz, ne lohadjunk, de mi férfiak férfiak maradjunk és nők a nők – szabadok, kedvesek – s mind ember, mert az egyre kevesebb… Foglalj helyet. Kezdd el a mesét szépen. Mi hallgatunk és lesz, aki csak éppen néz téged, mert örül, hogy lát ma itt fehérek közt egy európait.
Folyamatos megbízás alapján állandó pártmunkát végzett, összejöveteleket szervezett, szemináriumokat vezetett, előadásokat tartott, röplapokat és felhívásokat szövegezett, és részt vett az 1930. szept. 1-i tüntetésben. József attila anyja halála. A mozgalomban ismerkedett meg Szántó Judittal, aki élettársa lett, s aki a legszűkösebb időben a maga keresetéből tartotta el a munkanélküli költőt. 1930-ban látott napvilágot a proletárforradalom elkerülhetetlenségét hirdető és erre buzdító verseskötete, a Döntsd a tőkét, ne siránkozz. Két évvel később jelent meg ötödik kötete, a Külvárosi éj, 1932-ben osztályellenes izgatásért kétszer került bíróság elé, Lebukott c. költeményéért és amiatt a röpirat miatt, amelyet Sallai és Fürst statáriális tárgyalása idején fogalmazott Illyés Gyulával és Szimonidesz Lajossal együtt a halálbüntetés eltörlése érdekében. Villon-fordítását is elkobozta az ügyészség, és szemérem elleni vétség miatt indított eljárást ellene. 1932-ben a párt megbízásából Valóság címmel folyóiratot indított, ezt az első szám megjelenése után tiltották be.
-ról (vers, Földalatti Nap, Bp., 1965); Juhász Ferenc: J. sírja (vers, Harc a fehér báránnyal, Bp., 1965); Nagy László: J. (vers, Arccal a tengernek, Bp., 1966).
Bibó István: 1956 (Argumentum Kiadó-Bibó István Szellemi Műhely, 2011) - Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Bibó Istvánnak 1956-tal kapcsolatos szövegeiben érzékelhető a legközvetlenebbül az, amit Göncz Árpád így fejezett ki a Bibó-Emlékkönyvben: "Élet és szó - egy anyagból". Ezért levelek, feljegyzések, nyilatkozatok, tárgyalási háttéranyagok, tehát az élet, a tevékenység és a történet dokumentumai is helyet kaptak e kötetben.
Bibó István adtak elő. Zsidai Ágnes habilitált egyetemi docens, az Állam- és Jogelmélet tanszék vezetője, a konferencia főszervezője köszöntötte a konferenciát, és ismertette a két napos programot. A konferencia szüneteiben lehetőség volt Bibó István könyveinek illetve róla szóló, vele kapcsolatos irodalom tanulmányozására. A Magyar Posta kiállította a Bibó centenárium alkalmából megjelentetett emlékbélyeget és érméket is. Az Aula Magnában tíz, rendkívül érdekes és gazdag anyagot feldolgozó tablóból álló életmű kiállítás nyílt, amely még két hétig megtekinthető. A kiállítást Gyarmati György, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója nyitotta meg. Igazgatóváltás a Baár-Madasban | Beszélő. A kiállítás anyagát Argejó Éva, a levéltár munkatársa állította össze. A Kar Perjátszó Köre előadta a Bibó-akta című színdarabot, mely bemutatta Bibó, az államminiszter 1956-os tevékenységét, és a forradalom bukását követő politikai meghurcolását. A két napos eseménysorozat résztvevője volt Ifj. Bibó István művészettörténész, Bibó István fia.
Az ifjabb Bibó Istvánnal készült interjú a HVG 148 oldalas karácsonyi dupla számában olvasható. © hvg
A jogelmélet területén belül elsősorban a jogi kényszer, a jogi kötelező erő, a jogerő, legitimitás, a nemzetközi jog struktúrájának kérdéseivel, az államelméleten belül alkotmánytannal, közigazgatástannal, az államhatalmi ágak elválasztásával, a közigazgatási reformmal és a területrendezéssel, a társadalomelméleten belül a társadalmi értékrendszerek, ideológiák, forradalmak, a szabadság és erőszak problémakörével foglalkozott. Az 1945 utáni Mo. legjelentősebb politikai gondolkodója volt. Bostonban Bibó-díjat alapítottak (1980). – F. m. Bibó István: 1956 (Argumentum Kiadó-Bibó István Szellemi Műhely, 2011) - antikvarium.hu. A számok szerepének és jelentésének kialakulása az emberiség történetében (Szeged, 1935, Bp. reprint, 1989); Etika és büntetőjog (Bp., 1938); A magyar demokrácia válsága (Bp., 1945); A kelet-európai kisnépek nyomorúsága (Bp., 1946); Zsidókérdés Magyarországon 1944 után (Bp., 1948); The paralysis of international institutions and the remedies (London, 1976); Válogatott írásai szemelvények (szerk. Kende Péter, Párizs, 1979); Összegyűjtött írásai I-IV. (sajtó alá rend.
Előjegyzem