A mű rövid bemutatása Madách egyetlen remekműve, minden kor számára van érvényes mondanivalója filozófiai jelleg: nem csak nemzeti kérdések felvetése, hanem az egész emberiségre kiterjedő Műfaja: drámai költemény: "világdráma" "emberiség költemény" hőse maga az emberiség, melyet vagy egy konkrétan jellemzett ember vagy egy mitikus alak jelképez az emberiség nagy problémái filozófiai kérdéseket boncolgatnak: Mi az emberi lét célja? Van-e lehetősége az emberi haladásnak? Mik az eszmék, érzelmek, küzdelmek jelentőségei? Goethe: Faust Byron: Manfréd Vörösmarty: Csongor és Tünde " lírai dráma" romantikus műfaj Keletkezése: 1859-1860 Arany János először félreteszi, majd később felismeri értékeit, javaslatokat tesz " csüggedés-korszak végén s egy újra reménykedő korszak hajnalán" Források: válság lelki-világnézeti válság: (szabadságharc bukása) személyes csalódások: (Nőrévének családját meggyilkolják, Felbomlott házasság) természettudományok fejlődése új "tanítások" (a Nap kihűl, az emberi faj elpusztul) Szerkezete: szín ekre osztott (15. )
És azon, hogy ki irányítja a történelmet? Az isteni gondviselés? A gonosz mesterkedése? Az ember? Az egyén vagy a tömeg? Mit jelent egymásnak a férfi és a nő? Mit jelent számunkra az élet? Nehéz kérdések, hát még milyen nehezek rájuk a válaszok. Nem is tesszük fel őket magunknak mindennap. Legyen a mai nap kivétel! Az ember tragédiája emberiségdráma. Ádám és Éva alakjához kapcsolja az em be riség történetének nagy kérdéseit. Az első emberpár az egyes történelmi színekben más néven, különböző történelmi korszakokban tűnik fel. Ádám Egyiptomban fáraó, Konstantinápolyban keresztes lovag. Prágában Kepler, Párizsban Danton. Az utolsó álomszínben már megtört aggastyán, aki elveszítette a hitét az emberiségben. Pedig ő testesíti meg az örök küzdés eszméjét. Eszméiből az egyes színek végén kiábrándul, majd újakért lelkesedik. A párizsi szín kivétel. A szabadság, egyenlőség, testvériség eszméje érvényben marad. Éva passzív szereplő. Hol pozitív, hol negatív alakban tűnik fel. Egyiptomban egy rabszolga feleségeként döbbenti rá Ádámot, hogy milliók pusztulnak el egyetlen ember, a fáraó parancsára.
Csak kínnal, fájdalommal, törődöttséggel tudnak élni, és érzik a kivetettséget, Isten távollétét, az istentelenséget, a magukra hagyatottságot. Akkoriban felvetették, hogy Isten meg is halt, elhagyta az embereket, és mintha Madách is erre gondolna. – 1863. – második, javított kiadás. Ez a végleges Keletkezésének családi okai: – felesége elhagyta – öccse meghalt – nővére családját meggyilkolták Társadalmi, politikai okok: -az 1848-as szabadságharc bukása utáni általános kiábrándultság a műnek minden kor számára van érvényes mondanivalója, nem csak Madách korát veszi alapul. Ugyanis elsősorban inkább kérdez, mint kijelent, s ezek a nyugtalanító kérdések, melyekkel a műben foglalkozik sohasem idejemultak -a tragédia nem a Mo. -i nemzeti problémákról szól, az egész emberiség nevében nyilatkozik Az időpont, a téma és a műfaj összefüggése Tíz év telt el a szabadságharc bukása óta; elegendő idő, hogy már rálátással tudja a magyar értelmiség értékelni jelentőségét és a bukás okait; elegendő idő ahhoz, hogy a megírást kiváltó konkrét történelmi esemény tanulságai általános emberi szintre kivetítve jelenjenek meg.
Rómában kéjnő. Párizsban és Londonban két alakban jelenik meg. Párizsban először vonzó arisztokrata hölgy, aki a vérpadon végzi. Később rongyos pórnőként jelenik meg, viselkedése taszító. Londonban megvásárolható polgárlány. A szín végén azonban a halhatatlanság és a szépség szimbólumává válik. Prágában csalja a férjét. Csak az űrjelenetben nem szerepel. Itt a Föld Szelleme helyettesíti. Az űr Lucifer otthona: maga a halál. Éva viszont az élet jelképe. Lucifer el tudja csábítani, de nem tudja legyőzni. Érdekes, hogy itt hangzik el a mű egyik legfőbb üzenete az ember számára: "A cél voltaképp mi is? A cél, megszűnte a dicső csatának, A cél halál, az élet küzdelem, S az ember célja e küzdés maga. " Lucifer Ádám vezetője, de a vesztére tör. Nem valamiért, hanem valami ellen küzd. Ő a tagadás szelleme. Hideg és számító, nem lelkesedik semmiért. Mindenből ki akarja ábrándítani Ádámot. Az Úr nem sokat szerepel a műben. Megteremti, majd magára hagyja a világot. Úgy gondolja, tökéleteset alkotott.
A siker evidenssé tette a könyv megírását. S habár az előadás szeptemberi ősbemutatója Székesfehérváron a Vörösmarty Színházban egy koronavírus járvány vis major miatt elmaradt, óriási várakozás előzi meg az október legvégén pótlandó premiert. Ebből is látszik, hogy minden felelősen és intellektuálisan gondolkodó embert érdekel és foglalkoztatnak a "hogyan tovább" és "van-e értelme" ólomsúlyú egzisztenciális kérdései. Ha azt állítjuk, hogy Madách örökérvényű drámát írt, akkor nem esünk túlzásba. Kedvelem az emberiségkölteményeket, a sokrétű emberi drámákat, amelyek egyéni és közösségi szinten fogalmazzák meg a létezés értelmének és milyenségének gyötrelmes kérdéseit és kétségeit. Rám legnagyobb hatással a római szín és a jövő falansztere volt, a 2. 0-ás átiratban pedig olyan újragondolt speciális kerettörténetek jelennek meg, amelyek szuggesztív gondolati erejétől és képi világától aligha lehet szabadulni. Márton László kezdő keretjátékának a felütése zseniális és drámaian aktuális. Ádám és Éva saját identitását és múltját feledve menekül az élhetetlenné vált és elpusztult Földről.
És ekkor rájön, hogy nem menekülhet örökké a végzete elől. Az Addie LaRue láthatatlan élete egyrészt a szerelem és az élet utáni végtelen vágyódás gyönyörű története, másrészt a művészetek és a tudás ünnepélyes himnusza. V. Schwab regénye a megjelenését követően számos országban bestsellerré vált, az olvasók és a kritikusok egyaránt ezt tartják írói pályája eddigi legfontosabb és legjobb művének. Habár V. Schwab a legelső regényének megjelenése az elmúlt majdnem 10 évben több mint 20 könyvet publikált, mégsem érzi magát gyors írónak. Érdekesség, hogy az Addie LaRue történetét 10 évig írta. Arra a kérdésre -amit mindenki megkérdezett tőle-, hogy miért írta ennyi ideig, mindig azt a választ adta, hogy nem tartotta elég jónak papírra leírva a történetet, mint ahogy a fejében elképzelte. Miért pont 300 évet ölel fel és miért pont ezen a helyen játszódik a történet? A 200 évet V. Schwab kevésnek érezte ehhez a történethez, a 400-at pedig már soknak. A 3-as számot nagyon szereti, így ismerhetjük meg Addie életét 300 éven keresztül, ezáltal 3 évszázadot fed le, ahol Addie átélheti az ipari forradalmat, illetve a világháborúkat is.
A televíziós sorozat kedvelői a könyvet olvasva számos hasonlóságot fedezhetnek fel "Luci" és a regénybeli Luc alakja között. Luc is meglehetősen piperkőc figura. Az utolsó évtizedekben, amikor megjelenik Addie előtt – általában az alku vagy átok évfordulóján –, akár egyenesen a Luxból (vagy egy nyomozásból) is érkezhetne. Ráadásul Luc az amerikai alkoholtilalom idején is már bárt működtet, nem is egy elegáns éjszakai mulatója van az idők során. Lehet, hogy Addie után szegődött Chloe Decker társául? Ezt sosem fogjuk megtudni, hacsak Schwab és Neil Gaiman nem írja meg négykezesben a folytatást. Addig viszont ajánlom Addie LaRue láthatatlan, ám nem egykönnyen felejthető életét mindenkinek, aki most éppen valami szép, kellemes, olvasmányos kötettel akar kiszakadni a mindennapokból. V. Schwab V. Schwab: Addie LaRue láthatatlan élete Fordította: Ballai Mária Agave Kiadó, Budapest, 2021 608 oldal, teljes bolti ár 5980 Ft, kedvezményes ár a kiadónál 4485 Ft, e-könyv változat 4280 Ft ISBN 9789634199618 (papír) ISBN 9789634199625 (e-könyv) * * * * * * A könyv kiadói fülszövege Franciaország, 1714: egy fiatal nő végső elkeseredettségében fausti alkut köt az ördöggel, hogy örökké éljen, ám ezért cserébe súlyos árat fizet.
A szabad életért cserébe alku köttetik, ám a szabályokat nem Addie írja. A paktumról rövid időn kiderül, hogy igazából átok: bár a lány szabad, és senki se mondja meg, mit kell csinálnia, de az emberek elfelejtik őt, elég ehhez csak az Addie-vel szembe állónak félrenéznie vagy elfordulnia. A lány 300 éven keresztül él együtt ezzel a helyzettel, míg egyszer csak Manhattanben nem találkozik egy fiúval, Henryvel, aki nem felejti őt el, emlékszik rá. Az ördöggel való lepaktálás mint történet vagy mesetípus a görögökig nyúlik vissza (Eutükhianosz), de igazán kulturális gyökeret Európában a kereszténység elterjedésével vert, annak hagyományán belül pedig Theophilus, majd Faust legendáján keresztül terjedt szájról szájra. Számos permutációja ismert, kezdve a népmeséktől vagy középkori mendemondákig, ám mindegyikben közös az, hogy nem sokat beszélnek arról, hogy az átok megélése hatással lesz-e az alkut kötő halandó személyiségére, vagy hogyan viszonyulnak egymással az ördöggel. V. Schwab ezeket az első gondolatra nüanszi elemeket kezdte élettel megtölteni az Addie LaRue láthatatlan élete lapjain.
A jelent (New York, 2014. ) és a múltat (1714-től) egymást váltva meséli el, miközben kirajzolódik Addie LaRue alakja. A lány, aki bár örök életet kap ezért, a 16. századi nőihez képest kiváltságosan szabad életért köt alkut, férfi elődeivel ellentétben nem élheti világát az átok lejártáig gondtalanul. Ugyanis Addie-re senki sem emlékezhet – ahogyan a történelem főfolyama sem emlékezett meg egykor a legtöbb nőről. Viszont Schwab tolmácsolásán keresztül mindenki maradéktalanul megismerheti őt. Bár adott lenne a lehetőség, Addie-t mint halhatatlan lényt mégsem emeli különleges események középpontjába, vagy a történelem fontos alakjai közé, hanem végig a hétköznapiság, a napi túlélés (étel, meleg hajlék keresése) fárasztó apróságaihoz köti. A történelem szele kevésbé érinti meg Addie-t (kivéve a francia forradalom és az I. világháború), a mindennapi túlélés viszont formálja őt, hogy naiv fiatal lányból egy korlátaiban gyakorlott személy váljon. Egy független nővé, akinek minden trükk a tarsolyában van ahhoz, hogy egyedül is tudjon boldogulni.
És ekkor rájön, hogy nem menekülhet örökké a végzete elől. Régen volt a kezemben ennyire szép megjelenésű, vaskos könyv. Majdnem hatszáz oldal. Jó ideje ódzkodom az ilyen terjedelmes regényektől. Az elmúlt időszakban nagyon sokszor sikerült mellé nyúlnom, aminek az lett a következménye, elment a kedvem az olvasástól. Addie esetén a fantasy műfaj is inkább arra terelt, ne olvassam el, ez nem az én könyvem. Ezután sok alkalommal jött velem szembe a kötet, két kollégám is lelkesen beszélt róla, úgy döntöttem, beleolvasok. Egy fejezet, majd még egy, és észre se vettem, már túl voltam közel negyven oldalon. Beszippantott. Abszolút fogyasztható fantasy. Sőt, nem is azon van a hangsúly. Az alaptörténet nagyon foglalkoztatott. Vajon milyen lehet az olyan élet, ahol csak rövid ideig emlékeznek rád. Vajon én mit tennék? Elfogadnék egy ilyen ajánlatot? Örök életet élhetek, de cserébe nem lesznek igazi barátaim, családom, de még munkahelyem se. Lényegében mindenről le kellene mondanom. Persze cserébe rengeteget utazhatnék, az lehetek, aki csak akarok lenni.
Összegyűlnek a nap szélein, hajnalban és alkonyatkor. " ***** "Addie rájött, hogy a könyvekkel ezer élete is lehet - vagy erőt meríthet egy nagyon hosszúhoz. " ***** "Honnan lehet tudni, ha működik egy varázslat? " ***** "Ha az ember elég sokáig él, megtanul olvasni másokban. Kinyitni őket, akár egy könyvet, amelyben pár részt aláhúztak, míg másokat elrejtettek a sorok között. " ***** "A történelem olyasmi, amire később visszanézünk, nem pedig egy olyan dolog, amit abban a pillanatban megélünk. Az ember az adott pillanatban csak... éli az életét. "