"Én vagyok szerintem az egyetlen férj, akit ezen az évfordulón a felesége lep meg vörös rózsával" – nyilatkozta korábban Oszter Sándor. (Kiemelt kép:)
Életének 73. évében szombaton meghalt Oszter Sándor, a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész – közölte felesége, Failoni Donatella a Facebookon. A bejegyzés szerint Oszter Sándor szívinfarktus következtében halt meg péntek este. Oszter Sándor 1971-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, első munkahelye a Vígszínház volt, 1978-tól a Nemzeti Színház, majd a Pesti Magyar Színház tagja volt. Durva autóbalesetet szenvedett Oszter Sándor felesége - Blikk Rúzs. 1990-től szabadfoglalkozású művészként dolgozott. Sokoldalú színész volt, drámai hősöket és karakterszerepeket egyaránt hitelesen formált meg. Játszotta Balázst (Móricz: Nem élhetek muzsikaszó nélkül), Othellót (Shakespeare), a Királyt (Anouilh: Becket), Saint-Juste-öt (Büchner: Danton halála), Caesart (Shakespeare: Antonius és Cleopatra). Számos filmben is játszott, hírnevét a Magyar Televízió 12 részes Rózsa Sándor-sorozatának címszerepe alapozta meg. Láthattuk többek közt a Kitörés (1970), a Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1978), 80 huszár (1978), a Jób lázadása (1983), a Vadon (1988) és az Argó (2004) című filmekben, valamint az Ida regénye, a Lili bárónő, a Gyere hozzám feleségül és az Éjjeli menedékhely című tévéjátékokban.
Számos filmben is játszott, hírnevét a Magyar Televízió 12 részes Rózsa Sándor-sorozatának címszerepe alapozta meg. Láthattuk többek közt a Kitörés (1970), a Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1978), 80 huszár (1978), a Jób lázadása (1983), a Vadon (1988) és az Argó (2004) című filmekben, valamint az Ida regénye, a Lili bárónő, a Gyere hozzám feleségül és az Éjjeli menedékhely című tévéjátékokban. Markánsan férfias hangját a szinkronstúdióban is kamatoztatta. Meghalt Oszter Sándor Kossuth-díjas színművész. Az elmúlt másfél évtizedet azonban elsősorban vállalkozásainak, valamint hobbijának, a vadászatnak szentelte. Művészi munkáját 1983-ban Jászai Mari-díjjal ismerték el, 1988-ban lett érdemes művész. 1972-ben a San Remó-i filmfesztiválon ő kapta a legjobb férfi alakítás díját a Kitörésben nyújtott játékáért. 2013-ban Kossuth-díjat kapott sokoldalú, stílus- és műfajgazdag művészi munkásságáért, drámai hősöket és karakterszerepeket egyaránt kiváló jellemábrázoló képességgel emlékezetesen megformáló, maradandó élményt nyújtó pályafutása elismeréseként.
De őt később elvitték az intenzívre. Reggel fél négykor hoztak egy új beteget, akivel aztán összebarátkoztam. De a reggeli viziten a főorvos közölte, hogy átraknak minket egy 5 ágyasba (mint utólag kiderült kellett a szoba a sógorának). Ez volt az a pillanat, amikor úgy gondoltam megszököm. Végül saját érdekemben maradtam. De kérdem én, milyen az, ha valakit 24 órán belül 3 szobába költöztetnek? A betegeket gyógyítani kell, nem csereberélni! De hát ilyen a főorvos. Ahogy észrevettem, mindenki szenved tőle" – részletezte Failoni. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
– Van baleseti bejelentő, de nem tudom mobilon kitöltögetni. Sokszor hallottam, jobb, ha ilyenkor a hatóság tisztázza a körülményeket. A tapolcai rendőrök udvariasan tették a dolgukat, nagyon rendesek voltak, két óra hosszát tartott a helyszínelés. Mindkettőnket megszondáztattak, de egyikünknél sem mutatott alkoholfogyasztást. A fiatalember elismerte, nem adta meg az elsőbbséget, de még egyszer meghallgatnak, és három hét múlva zárják le az ügyet. Donatella Toyotájának eleje alaposan összetört, valószínűleg sokáig lesz a javításokat végző autószerelőnél Megkerestük az ügy kapcsán a rendőrséget is. " Május 18-án délelőtt Balatonrendes belterületén anyagi káros balesetről érkezett bejelentés. Ittasság gyanúja egyik fél részéről sem merült fel, személyi sérülés nem történt. A baleset körülményeit szabálysértési eljárásban vizsgálják a Tapolcai Rendőrkapitányságon" – áll a közleményben. Oszterné számára legalább az pozitívum, megtudta, sokan segítenek, ha baj van. – Az autóm rettenetesen nézett ki, de úgy láttam, a motorjának nem esett baja.
Sokan nem is gondolnák, hogy az alapbeállításokkal mennyivel több emberhez jut el a posztunk … talán többhöz is mint akarnánk. Unásig ismételt szlogen, hogy a jelszavainkat biztonságos helyen tároljuk. Viszont arra is érdemes figyelni, hogy ne ugyanazt a jelszót adjuk meg minden felületünkhöz, mert ezzel is megkönnyíthetjük az ártó szándékú hekkerek dolgát. Az sem probléma, ha gyakran megváltoztatjuk a jelszavainkat. Fontos tanács lehet, hogy csak azokkal barátkozzunk a közösségi média oldalakon, akiket ismerünk. Gondolkodjunk, mielőtt bármit is megosztanánk, vagy posztolnánk. Ne higgyünk vakon a felbukkanó hirdetéseknek, a közösségi média felületek üzemeltetői nem vállalnak felelősséget a megjelenített reklámok tartalmáért. A mi közvetlen környezetünkben is előfordult már, hogy valakit adathalász oldalra irányított egy közösségi médián elhelyezett hirdetés. Amikor nyilvános helyen lépünk be a fiókjainkba, gondoskodjunk arról, hogy a számítógépen kiléptünk az alkalmazásból, és töröltük a böngészési előzményeket.
A gyermekek esetében a közösségi média használat komoly pszichológiai következményekkel járhat. Felerősödhetnek a deviáns viselkedési magatartásformák; félelem alakulhat ki a valós, fizikai kontaktusoktól, személyes beszélgetésektől; az úgynevezett FOMO (vagyis a kimaradástól való félelem) tovább erősíti a függőség állapotát; a gyermek online zaklatás áldozata vagy elkövetője lehet. Aztán itt vannak a nem biztonságtudatos internethasználatból eredő kockázatok is, mint a káros tartalmak, az adathalászat, az adat- és személyiséglopás. Mindezek miatt kiemelten fontos, hogy a gyermekekkel még az előtt megismertessék az internethasználat veszélyeit, mielőtt okoseszközt adnának a kezükbe. Ezután pedig folyamatosan figyelemmel kell követni, mi érdekli a gyermeket, milyen oldalakra regisztrál, és milyen viselkedést tanúsít az online térben. A szülőknek figyelemmel kell kísérniük az online létből eredő kockázatok alakulását is. A kibervédelmi intézet felhívta a figyelmet arra: "mivel a közösségi oldalak ekkora szerepet töltenek be az életünkben", különösen a fiatalokéban, ezért nem csak a "klasszikus" technikai kiberfenyegetésekkel, hanem a mentális és fizikai következményekkel is számolni kell.
Természetesen a manapság oly népszerű közösségi média oldalak önmagukban nem veszélyesek, de egyáltalán nem mindegy, hogyan használjuk őket vagy mit és mikor teszünk közzé. Érdemes a közösségi profiljaink menedzselése tekintetében is tudatosnak és óvatosnak lennünk, ahogyan az élet többi területén is. – tanácsolja a Rackhost Zrt. Mikor osszuk meg? A közösségi média oldalak – legyen szó Facebookról, Instagramról, YouTube-ról vagy bármely más platformról–, alapvetően azt a célt szolgálják, hogy kapcsolatot tudjunk tartani másokkal és fő jellemzőjük, hogy a tartalmat a felhasználók készítik. Bármennyire is elfogadott manapság, hogy mindent megosztunk az életünkről, nem árt odafigyelni és óvatosnak lenni. Ami szerintünk csak egy ártatlan kép a kedvencünkről, elkészített ételünkről, vagy a nyaralásunkról, az a visszaélők számára egy hatalmas lehetőség. Nem biztos, hogy baj, ha idegenek nincsenek tisztában vele, hogy mikor nem tartózkodik otthon a család. Éppen ezért nem érdemes a kirándulások, utazások dátumát előre közzétenni, ahogyan a nyaraláson készült fotókat is inkább csak akkor osszuk meg, ha már hazaérkeztünk!
A közösségi média típusai, fajtái, és veszélyei by Zsofia Barta
A munkáltatónak épp ezért célszerű szabályoznia a nevében tett nyilatkozatok megtételének módját, rendelkezni az előzetes egyeztetés kötelezettségéről. "Gyakran hallhatjuk azt, hogy internet nem felejt. Mindez egy olyan alapigazság, amit érdemes jól megjegyeznie minden alkalmazottnak, de igazán csak azok a munkavállalók tudják átérezni, akik könnyelműen, általuk esetleg kifejezetten szűknek tartott körben osztották meg véleményüket, képeiket ismerőseikkel, még is bajba kerültek. Ez különösen igaz a közösségi oldalakra, amelyek felhasználási szabályzatai alapértelmezésben széles körű hozzáférést engednek a felhasználók adataihoz. A közösségi oldalakon a munkavállalók által elkövetett jogsértések körére pedig számos példát találunk. A leggyakoribb ezek közül a munkáltatóra tett sértő vélemény, de üzleti titok kiszivárogtatása is előfordul. Nem számít ritkának az sem, hogy a munkavállaló jogosulatlanul igénybe vett betegszabadságára úgy derül fény, hogy például egy koncerten vagy külföldön készült fényképet tesz közzé magáról.
Egy viccesnek tűnő, sértő bejegyzés, vagy egy lencsevégre kapott részeg pillanat most még viccesnek tűnhet, de ezeket később a felsőoktatási intézmények és a munkaadók is felkutathatják, ha szeretnének többet megtudni jelentkezőikről. Szülőként erről is el kell beszélgetned gyermekeiddel, és a későbbiekben is fontos, hogy emlékeztesd őket a meggondolatlan döntések hosszútávú következményeire. Cyberbullying, avagy online zaklatás Az egyszerű cukkolástól a többszemélyes, szervezett lejárató kampányokig, az online zaklatás számos formában megjelenhet. Ez a fajta viselkedés nem egyedi az interneten, hiszen a gyerekek éretlen természetéből adódóan gyakran előfordul az iskolákban is. Persze ez nem jelenti azt, hogy helyes dologról van szó, de az interneten mégis másképpen zajlik az effajta zaklatás menete. Az egyik fő különbség az, hogy az online zaklatás során a támadó fél nem látja a másik reakcióját. Bizonyos esetekben csupán a heves reakció látványa is elég ahhoz, hogy a zaklatás abbamaradjon, vagy hogy akár a támadó fél magától bocsánatot kérjen.