A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban Csekén ezen a napon fejezte be - "a magyar nép zivataros századaiból" vett példákra épített költeményét - a Himnuszt. Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket. Az emléknapon országszerte számos kulturális és művészeti rendezvényt tartanak. A magyar kultúra napja. E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával, továbbá – 1993 óta – az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos díjakat: az Apáczai Csere János-díjat, a Brunszvik Teréz-díjat, az Éltes Mátyás-díjat, a Karácsony Sándor-díjat, a- Kiss Árpád-díjat, a Németh László-díjat, a Szent-Györgyi Albert-díjat.
1989. január 22. óta a Himnusz születésének évfordulóján emlékezünk meg a magyar kultúra napjáról. Magyar kultúra napja gyerekeknek hd. Ezzel szellemi összetartozásunkat ünnepeljük. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata gyerekeknek szóló műsorában a magyar kultúrához fűződő tematikus foglalkozással szólítja meg az érdeklődőket. Ezúttal is magyar írók, költők meséivel, verseivel járul hozzá a társulat a legfiatalabbak kulturális neveléséhez. Szereplők: Bálint Örs, Benő Kinga, Kiss Bora, Korpos András, Nagy Dorottya, Ördög Miklós Levente, Sebestyén Aba, Varga Balázs Projektvezető: Benő Kinga
Rákóczi-nóta is. Ez utóbbit Berlioz és Liszt Ferenc is megzenésítette. A Himnusz a költő legnagyobb hatású verse, 1823-ban írta szatmárcsekei magányában. Erkel Ferenc: Himnusz (fotó: Gottl Egon) Ezen a napon különböző rendezvények emlékeztetnek minket évezredes hagyományainkra, gyökereinkre, múltunkra. Talán ezen a napon sikerül felhívni a figyelmet azokra az értékekre, amelyeket az évszázadok alatt sikerült megőrizni. Január 22-e környékén nagyobb hangsúlyt kapnak a kulturális rendezvények. Egy - egy program, esemény kapcsán sokan, sokféle módon próbálnak megmutatni, átadni valamit kulturális, művészeti életünk értékeiből. Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból Isten, áldd-meg a' Magyart Jó kedvvel, bõséggel, Nyújts feléje védõ kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors a' kit régen tép, Hozz rá víg esztendõt, Megbünhödte már e' nép A' multat 's jövendõt! Magyar kultúra napja gyerekeknek online. Õseinket felhozád Karpat' szent bérczére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. 'S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád' hõs magzatjai Felvirágozának.
Érttünk Kunság' mezejín Ért kalászt lengettél, Tokaj' szõlõvesszejin Nektárt csepegtettél. Zászlónk' gyakran plántálád Vad Török' sánczára, 'S nyögte Mátyás' bús hadát Bécsnek büszke vára. Hajh, de bûneink miatt Gyúlt harag kebledben, 'S elsújtád villámidat Dörgõ fellegedben, Most rabló Mongol' nyilát Zúgattad felettünk, Majd Töröktõl rabigát Vállainkra vettünk. Hányszor zengett ajkain Ozman' vad népének Vert hadunk' csonthalmain Gyõzedelmi ének? Hányszor támadt tennfiad Szép hazám kebledre, 'S lettél magzatod miatt Magzatod' hamvvedre? Bújt az üldözött 's felé Kard nyúl barlangjában, Szerte nézett 's nem lelé Honját a' hazában. Bérczre hág és völgybe száll, Bú 's kétség mellette, Vérözön lábainál, 'S lángtenger fölette. Vár állott, most kõhalom. Kedv 's öröm röpkedtek, Halálhörgés, siralom Zajlik már helyettek. Magyar kultúra napja gyerekeknek teljes film. 'S ah szabadság nem virúl A' holtnak véréböl, Kinzó rabság' könye húll Árvánk' hõ szemébõl! Szánd meg Isten a' Magyart Kit vészek hányának, Nyujts feléje védõ kart, Tengerén kínjának.
Gyönyörök kertje ( The Garden of Earthy Delights The Garden of Earthly Delights) Művész Hieronymus Bosch ( 15. század) Műfaj szakrális művészet Mozgalom flamand primitívek Magasság 205, 5 cm Szélesség 384, 9 cm Múzeum Madrid Gyűjtemény Prado Anyag olajfesték vászon A Wikimédia Commons tartalmaz Gyönyörök kertje témájú médiaállományokat. A Gyönyörök kertje Hieronymus Bosch egyik legismertebb műve, triptichon, melyet Földi Paradicsomnak is hívnak. A triptichon hármas oltárkép, egy-egy behajtható szárnnyal. A két oldalszárny becsukva, a fő képet védi. Az egész mű egyszerre befogadhatatlan a néző számára, ha azonban részletről részletre haladva figyeljük meg, ámulatba ejtő a festői koncepció gazdagsága. A paradicsomot, a földi gyönyöröket és a pokol kínjait részletekben ábrázoló képet 1500 táján fejezte be Bosch, ám művészi kifejezésmódja nem szorítható időkeretek közé. A festmény pontos datálása vitatott, egyes kutatók Bosch korai művei közé sorolják, ám az általában elfogadott nézet szerint kései művei sorát gyarapítja.
Egyes felfogások szerint Bosch a megrázó büntetések kieszelésével megcsúfolta az aszketizmus híveit. Más felfogás szerint őszinte keresztényi szándék vezette, amikor elrettentésül bemutatta a bűnök következményeit. Szélesebb keretek közt értelmezve Bosch művészetében megjelenik a keresztény mítosz együttese: az ég – az istenség, a teremtés – a föld és a büntetés helye – az alvilág. A triptichon bal oldali tábláján Isten mellett Ádám és Éva van ábrázolva a Paradicsomban A Gyönyörök kertje című középső kép alsó részén az áttetsző burokba zárt emberpár Ádám és Éva [1] A Pokol című jobb oldali kép alsó részén Ádám és Éva Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Eperjessy László: Hieronymus Bosch. Ventus Libro Kiadó, London, 2005. Mohás Lívia: Vázlat az álomlátások műhelyéből. Archiválva 2010. március 12-i dátummal a Wayback Machine -ben Letöltés ideje: 2009. március 30. Urbach Zsuzsa, Dr. : A gyönyörök kertje. Letöltés ideje: 2009. március 30. További információk [ szerkesztés] The Garden of Earthly Delights by Jheronimus Bosch - an online interactive adventure S. Nagy Katalin: A gyönyörök kertje
A madridi Prado gyűjteményét gazdagító, több mint 500 évvel ezelőtt készült Hieronymus Bosch-triptichon annak veszélyeire figyelmeztet, hogy mi történhet, ha korlátozások nélkül teret engedünk vágyainknak. Az ikonikus mű alapgondolatát tizenöt művész értelmezte újra és ültette át a 21. századi viszonyokra. A tárlaton Ádám egy elfoglalt robot, aki a teremtés kódjain töpreng. Az éghajlati katasztrófa az ördögöt egy jégtömbbe zárta. A közösségi média bűnöse az örökkévalóságig egy hashtaghez van kötve, miközben a Terminátor egy csontház poklán halad keresztül. A felhasznált eszköztár rendkívül színes: a festészet és szobrászat mellett hang- és videóművészet, installáció, gif és digitális animáció is megjelenik a Matadero Madrid kiállításán. A vágóhídból átalakított művészeti komplexumban a kortárs művészek határozottan és gyakran felkavaró módon hívják fel a figyelmet a jelenkor problémáira: a technológiai fejlődés, a túlfogyasztás, a közösségi média anomáliáira, a szex áruba bocsátására és a bolygót fenyegető veszélyekre.
Az eredeti mű Forrás: Museo Prado A kiállítás 2022. február 27-ig látogatható. A nyitóképen a Pokol Davor Gromilović értelmezésében. Fotó forrása: Solo Collection Forrás: The Guardian
A film a festmény röntgen-elemzésének és restaurálásának bemutatásával bepillantást enged a Prado Múzeum kulisszái mögé is. A tüzetes vizsgálatok eredményeként számos eddig megválaszolatlan kérdésre fény derült a festmény 500 éve vita tárgyát képező keletkezésével és alkotójával kapcsolatban. A 90 perces ismeretterjesztő filmet szeptember 1-jétől, magyar felirattal láthatják a nézők. Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban és országszerte számos további helyszínen, a megyeszékhelyek többségén vetítik, a Pannonia Entertainment forgalmazásában.
Több helyen a madarak piros gyümölcsökkel táplálják a férfiakat. A gyümölcs az ember bűnbeesésére is utalhat, viszont a madarak, mint égi küldöncök révén a lelki táplálékot is jelentheti. A korabeli flamand köznyelvben a gyümölcsszedés a nemi aktus szinonimája. Hangyabolyszerű kuszaságban mezítelen emberek merülnek el az erotikában és más élvezetekben. A tömegben látható például egy piros gömb, amelyben egy férfi alakja és egy növény található. A gömblakás fala már megrepedt, mintha a növény kitörni készülne. Egy átlátszó falú folyosón befelé igyekszik egy egér, a jövőbeli együttélés harmadik alakja. Ugyancsak a kép ezen részén további példát találunk az ember–állat–növény hármas szimbiózisára: két meztelen férfiláb fölfelé mered óriási V betűt formázva, két keze pedig szemérmesen eltakarja a nemi szervet. A lábak között ismét egy piros gömb. Benne és mellette madarak. Egy hosszú krisztustövis átszúrja a gömböt. A teljesség jelképe a gömb, az öröm és a vér színével festve. Ez a szimbólum utalhat arra is, hogy a teljesség a férfi számára a két láb között van.