Nem zsugorodik, hőtágulása nincs. Az egészségre nem káros: magas biológiai oldódóképességű, úgynevezett RAL minőségű kőzetgyapot alapanyagból készül. CSOMAGOLÁS A Multirock lemezek ROCKWOOL feliratos polietilén zsugorfóliába csomagolva, bálában kerülnek forgalomba. A termék legfontosabb tulajdonságai a csomagolóanyagra ragasztott kísérőcímkén is olvashatók.
Kőzetgyapot ról: A kőzetgyapot természetes eredetű, elsősorban bazaltból és újrahasznosított anyagokból előállított hőszigetelő anyag. Az anyagban található levegő biztosítja a hőszigetelést. Változó sűrűséggel és különböző vastagságú lapok, illetve szőnyeg formájában vásárolhatjuk meg. Legtöbbször padlásfödémek, tetőterek, szerelt válaszfalak hőszigetelésére használják, de alkalmazzák homlokzati szigetelésre is. Nagyon jó hőszigetelő és hangszigetelési képességekkel rendelkezik. Akár több évtizedig is megőrzi eredeti állagát és kedvező tulajdonságait. KNAUF INSULATION UNIFIT 035 üveggyapot - 15 cm - HŐ-SZIG-ÁR. Jól bírja a magas hőmérsékletet, gyakorlatilag nem éghető, és megfelel a szigorú tűzvédelmi előírásoknak is. Nem változtatja térfogatát a hőmérsékletváltozás hatására, mivel nincs hőtágulása. A nyitott szálszerkezete miatt csak nedvességtől védett helyen építhető be. KAPCSOLODÓ TERMÉKEK Üvegszövet - Élvédő - Indítósín - Dűbel - Toldó, ék, tipli
A termékre vonatkozó adatok: · Hővezetési tényező: 0, 037 W/(m/K) · Tűzveszélyességi osztály: nem éghető, A1 osztály · Táblaméret: 122 x 61 cm, 0, 74 m2 / tábla Alkalmazási terület: Általános felhasználású, a kőzetgyapot lap vázas épületek válaszfalainak, ferde tetőinek és burkolófalainak, valamint szellőztetett homlokzati falak és acéllemez homlokzati kazetták hő- és hang-szigeteléséhez ideális választás. A kőzetgyapot hőszigetelő anyagok légáteresztő képessége igen jó. Érdemes tudni, hogy magasan a legjobb mind a hangszigetelő, mind a hőszigetelő tulajdonságuk. 15 cm üveggyapot ar vro. Nem utolsó sorban a tűzállósága is hasznos, ezt a tulajdonságot más hőszigetelő anyag nem tudhatja a magáénak. A szálas hőszigetelő anyagok között az kőzetgyapot a legkeresettebb árucikk. Kőzetgyapot hőszigetelő anyag-ok, kiváló tűzvédelem. A Kőzetgyapot hőszigetelés, hazánkban is egyre elterjettebb. A kőzetgyapot páraátersztő képessége a többi hőszigetelő anyag-hoz képest magasan a legjobb. Az egyre megújuló építészeti megoldások, tűzvédelmi követelményeinek is eleget tesz.
Egy ritka geológiai képződmény, riolittufa található hazánkban, Kazár határában. Európában ezen kívül Törökországban – Kappadókiában - tartanak számon hasonlót. Gyere velünk, és fedezzük fel együtt e csodálatos természeti maradványokat. A riolittufa egy holdbéli tájra emlékeztető, gyűrött felszínű, kőráncokkal mélyen barázdált, növényzet nélküli pusztaság. Ezek a legszebb téli kirándulóhelyek Magyarországon - ne hagyd ki!. A miocén vulkánosság során, feltehetően mintegy 20 millió évvel ezelőtt, a Mátra vulkáni kitöréseinek nyomán keletkezett. Holdbéli táj A fehér, könnyen málló talajfelszínt a víz eróziós munkája formálta, benne bonyolultan ágazó árkokat szabdalt, közöttük kúpokat, gerinceket hagyva. Tornyok, indiánsátor formájú kúpok (wigwamok), hihetetlen változatos formáinak tárháza ez a szabdalt völgyoldal. Az ilyen területeket "badland"-nek hívják a földtani irodalomban, terméketlenségük miatt. Kialakulása A több millió évvel ezelőtt zajló, erős vulkáni tevékenység következtében a hamu egy vastag, puha riolittufa réteget hozott létre. A tűzhányókitöréseket kísérő kovás oldatok a riolittufa rétegek közé benyomulva helyenként keményebbé tették az egyébként puha kőzetet.
Innen származik a kaptárkő elnevezés. - Az Eger környékén megőrződött hagyománykincs szerint egy Szent István korabeli pogánylázadás elesett vezéreinek hamvait helyezték a fülkékbe. - A legújabb kutatások nyomán a népvándorlás kora és az Árpád-kor mitológiai öröksége mutatkozik meg ezekben a fülkés sziklákban, melyek a hun-avar-magyar népesség ősi hitvilágával hozhatók összefüggésbe. A kaptárkövek gyakran ősi kultikus helyek voltak, néhány fülkében áldozati tárgyakat is találtak. Különleges kaptárkövek - Betyár-bújó kaptárkő – Ennek a különleges (Egerszalókon, a Maklány-dűlőn található) kaptárkőnek az elnevezése onnan ered, hogy a riolittufa tömbbe kunyhót vágtak, kő fekhellyel és polcokkal. Csodálatos Magyarország - Íme hazánk legszebb helyei, amiket ismerned kell. - A Cserépváralja határában lévő a Mangó-tetőn található a magyarországi kaptárkövek legnagyobb példánya, melyben 25 fülke található. A déli oldala 12-13 méter magas, szabályos kúp alakú. A nagy kaptárkő közelében, attól keletre található egy kisebb kúp 5 fülkével, melynek egyik oldala kicsit csonka.
3., Kaptárkövek és Bükkaljai kőkultúra Az egyik legegyedibb tájegységünk Bükkalján, Szomolya település közelében található. A Bükkalján évszázadok óta kialakult különleges természeti képződmények és a belőlük eredő kőkultúra mutatja be a helyiek kövekhez való sokoldalú viszonyát. Csodás képződmények Magyarországon - Női Portál. A kő ezen a vidéken már régóta szolgál építőanyagként, megélhetési forrásként, borospinceként, de még lakóhelyként is. A kőkultúra legrégibb bizonyítékai a kaptárkövek, melyeket 2014-ben nyilvánítottak fokozottan védett természeti emlékekké. A bükkaljai kaptárkövek egyszerre számítanak természeti és kulturális értékeknek, hiszen a miocén kori vulkanikus tevékenység következtében létrejött hegyek az évezredek során lecsiszolódtak, formálódtak és így jöttek létre az érdekes formájú sziklaalakzatok. Hogy kik és miért vájták ki a fülkéket, az rejtély, ám a legvalószínűbb feltevés szerint középkori méhészek kaptárakat alakítottak ki a lyukakban, míg egy másik elképzelés szerint a honfoglaló magyarok használták a kultikus célokra ezeket a kaptárköveket.
A területen nemcsak az évszázadok során kialakuló, lenyűgöző szépségű cseppkövek az egyedüli értékek, hiszen az utóbbi évtizedek kutatásainak hála, egyre többet tudunk meg a barlangok élővilágáról és a régészeti feltárások során a valaha itt élő állatokról és előemberek szokásairól is pontosabb képet kaphatunk. 2., A Hévízi-tó és a tradicionális hévízi gyógyászat Az Európában – és talán a világon – egyedülálló Hévízi-tó nem vulkanikus eredetű, hanem tőzegmedrű melegvizes forrástó. Gyógyhatású vize állandóan áramlik, ezért lágyan ringat és masszíroz. A víztömeg háromnaponta cserélődik és tisztul meg, forrása pedig az a meleg- és hidegvizű források által táplált barlang, amely a tó mélyén, 38 méteres mélységben helyezkedik el. A tó jelentőségét már az ókori rómaiak felismerték és szívesen fürdőztek gyógyító vizében. A Hévizi-tó fejlesztésében az első újkori mozzanat a tóra épített fürdőház megnyitása volt, amelyet anno még Festetics György, a vidék birtokosa és egyben a keszthelyi Georgikon alapítója engedélyezett.
A nagyobb esőzések következtében aztán a lazább tufát lehordta a víz, lassan megjelentek a kaptár, cukorsüveg formájú kövek. Magasságuk általában 1-15 méter közötti. Ezek a szilárdabb tufakúpok adtak lehetőséget a későbbi kor emberének az úgynevezett kaptárfülkék kialakítására. Pusztul a felszíne A terület teljes bejárása nem javasolt, egyrészt, mert ez a védett természeti érték könnyen málló, így a taposás kárt tesz benne, másrészt, mert a hatalmas kőbarázdák és árkok helyenként a 15-20 méteres mélységet is elérik, és így ezek bizony meglehetősen veszélyesek. Viszont érdemes körbejárni, sőt a völgyön felfelé jönni. Ezzel megóvjuk a tufafelszínt, és veszélytelenül tudjuk élvezni a természet e csodálatos alkotását. Kaptárfülkék A kaptárfülkék a XI-XIV. században a riolittufába vájt barlanglakásokkal és pincékkel egy időben jelentek meg. Használatuk tekintetében igen különbözőek a feltételezések, a nép szájhagyomány is többféle rendeltetésre utal: - Egy vélekedés szerint a kora középkorban ide menekült, méhészettel foglalkozó bolgár törzs vájta az üregeket a sziklákba, méhkaptárok gyanánt.
- A kaptárkövek számában, az alakzatok formájában és fülkékben leggazdagabb Szomolya község határa, amely 1960 óta védett terület. A településtől nyugatra emelkedik a Vén-hegy, melynek a Kaptár-völgy felé néző lejtőjén nyolc nagyobb, kúp alakú kaptárkövekkel tagolt riolittufa vonulat húzódik. Ez Magyarország legtöbb fülkével (117 db) rendelkező kaptárkő csoportja. A vonulat felső részét Kaptárkő-tetőnek, a legmagasabb kúpos tömböt (a sorban a IV. számút) a helybeliek Király-székének nevezik. Ezen a búbos kemencéhez hasonlító, egy nagyobb kúpra és több kisebb kúpra tagolódó tömbön 48 darab fülke található. - Eger határa is bővelkedik kaptárkövekben, a Mész-hegyen két csoportban találhatók kaptárkövek, összesen 22 fülkével. Fotó: Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület honlapja Egerszalókinfo Geocaching