Függetlenül a járványhelyzettől. (A videót egyébként a Mandiner vette észre. ) Ezek után megmutatjuk a Színház- és Filmművészeti Egyetem felhívását, amelyben Szarvas József valódi színészi átéléssel Vörösmarty Mihályt szaval. Sárosdi lilla szarvas józsef nádor. (Mint ismert, a Színművészetin ősztől Koltai Lajos, Vidnyánszky Attila, András Ferenc és Vecsernyés János is - valamennyien elismert művészek - osztályt indítanak. ) És érdemes megnézni (akár újra) az Origón néhány hete bemutatott Szarvas József-interjút. És figyelni a nagyszerű színész szelíd hangjára.
Ön itt a tánctanár? Lófaszt! Én az illemtanár vagyok!
Pontosabban: továbbra is a szerződésben foglalt, euróban kifejezett összegeket fizetik, ám ezt előbb Oroszországban, a Gazprombank speciális bankszámláin a hivatalos euró/rubel árfolyam mellett rubelre váltják és így a gázszámlák ellenértékét ténylegesen rubelben…
Aztán abbahagyja a biliárdot, és közel jön, meggyőzni próbál. Hogy felvételizzünk mi is az új Színművészetire. Merthogy senki sem akar? Ki akar ide, ami már tönkrement, ahol már nincs Ódry Színpad, nincs Vas utca, ahol tanárok sincsenek? Felmondtak, távoztak, kiváltak vagy mint épp legutóbb, 2021. február 22-én, huszonöten nem hosszabbították meg szerződésüket a következő félévre. Eddig hússzoros volt a túljelentkezés, most hallgatókat toboroznak. Húzd rá, Jóska, megittad az árát! Sárosdi Lilla majdnem beleőrül, annyira fáj neki az SZFE új vezetése. – mondja Schilling Árpád a második videóban, miközben Szarvas József toborzóját nézi. – Ez itt a jövő! Én is tanítani fogok. Isten uccse. Eldöntöttem, tanítani fogok! Úgy fogok tanítani, széttanítalak titeket! Egészségetekre! Schilling meghúzza pálinkás poharát, mond még valamit gurgulázva, érthetetlen, majd innentől csak köhög, fulladozik vörös fejjel, dühödten. Ráhúz, akár a cigány a PR-videóra, az új SZFE-re, Szarvasra, a nonszenszre, a részegségre. Ő még csak nem is próbál meggyőzni, érvelni, nem jön közelebb, belefullad a felháborodásba, a keserűségbe, a gúnyba.
2015\03\27 Mary Elizabeth Frye: Ne jöjj el sírva síromig Ne jöjj el sírva síromig, Nem fekszem itt, nem alszom itt; Ezer fúvó szélben lakom Gyémánt vagyok fénylő havon, Érő kalászon nyári napfény, Szelíd esőcske őszi estén, Ott vagyok a reggeli csendben, A könnyed napi sietségben, Fejed fölött körző madár, Csillagfény sötét éjszakán, Nyíló virág szirma vagyok, Néma csendben nálad lakok A daloló madár vagyok, S minden neked kedves dolog... Síromnál sírva meg ne állj; Nem vagyok ott, nincs is halál.
(Cipő emlékére) Ne jöjj el sírva síromig, Nem fekszem itt, nem alszom itt; Ezer fúvó szélben lakom Gyémánt vagyok fénylő havon, Érő kalászon nyári napfény, Szelíd esőcske őszi estén, Ott vagyok a reggeli csendben, A könnyed napi sietségben, Fejed fölött körző madár, Csillagfény sötét éjszakán, Nyíló virág szirma vagyok, Néma csendben nálad lakok A daloló madár vagyok, S minden neked kedves dolog… Síromnál sírva meg ne állj; Nem vagyok ott, nincs is halál.
Halotti beszéd..... Ne jöjj el sírva síromig..... - YouTube
by Nagy Jucó · Published 2020-10-30 · Updated 2020-11-16 Ne jöjj el sírva síromig, Nem fekszem itt, nem alszom itt; Ezer fúvó szélben lakom Gyémánt vagyok fénylő havon, Érő kalászon nyári napfény, Szelíd esőcske őszi estén, Ott vagyok a reggeli csendben, A könnyed napi sietségben, Fejed fölött körző madár, Csillagfény sötét éjszakán, Nyíló virág szirma vagyok, Néma csendben nálad lakok A daloló madár vagyok, S minden neked kedves dolog… Síromnál sírva meg ne állj; Nem vagyok ott, nincs is halál. You may also like...
Ne jöjj el sírva síromig, Nem fekszem itt, nem alszom itt; Ezer fúvó szélben lakom Gyémánt vagyok fénylő havon, Érő kalászon nyári napfény, Szelíd esőcske őszi estén, Ott vagyok a reggeli csendben, A könnyed napi sietségben, Fejed fölött körző madár, Csillagfény sötét éjszakán, Nyíló virág szirma vagyok, Néma csendben nálad lakok A daloló madár vagyok, S minden neked kedves dolog… Síromnál sírva meg ne állj; Nem vagyok ott, nincs is halál. Do not stand at my grave and weep, I am not there; I do not sleep. I am a thousand winds that blow, I am the diamond glints on snow, I am the sun on ripened grain, I am the gentle autumn rain. When you awaken in the morning's hush I am the swift uplifting rush Of quiet birds in circling flight. I am the soft star-shine at night. Do not stand at my grave and cry, I am not there; I did not die. (Mary Elizabeth Frye)
Kép forrása: Pixabay