A témában megjelent legnépszerűbb könyv Jules Verne Utazás a Föld középpontja felé című, 1864-ben megjelent regénye, amely világszerte felkeltette az érdeklődést bolygónk belseje iránt. A francia író hősei egy kialudt izlandi vulkán kráterén keresztül ereszkednek le a sötétség izgalmas birodalmába, ahol egy önálló és egzotikus világot találnak föld alatti tengerekkel, fényt kibocsátó élőlényekkel és a felszínen évmilliókkal ezelőtt kipusztult állatokkal.
Vélemények "Egy utópisztikus történet Jules Verne regénye alapján, amelyet hatékonyan és a részletekre figyelve rendeztek. Gondtalan, izgalmas szórakozás sok vicces ötlettel. " "A […] fantasztikus film az elöregedett trükk technológia ellenére magával ragadja. [... ] Bájos, nosztalgikus kaland. " Remakes Az anyag spanyol filmváltozata 1976-ban készült (rendező: Juan Piquer Simón), amerikai változat pedig 1989-ben (rendező: Rusty Lemorande és Albert Pyun). Utazás a Föld középpontjába – A mag című film a TV2 műsorában - Blog - mindigTV. Két amerikai televíziós film is létezik: 1993-tól (rendező: William Dear) és 1999-től (rendező: George Miller). A feldolgozás, amely nem ragaszkodik az eredeti történethez, a digitális 3D-s mozi ( D-Cinema) első produkciója volt valódi (2008) ( Utazás a Föld közepére) Brendan Fraserrel, Trevor Anderson professzor szereplésével (egyéb produkciók számítógépes animációval készültek). Oliver Lindenbrook: Friedrich Joloff Alec McEwen: Herbert Stass Carla Goetaborg: Edith Schneider Saknussemm gróf: Arnold márki Jenny Lindenbrook: Sabine Eggerth Dékán: Konrad Wagner Újságeladó: Walter Bluhm Panziónõ: Ursula Krieg vegyes A német tévés változat csaknem két perccel rövidebb.
2003. 06. 09. Verne híres regényének megjelenése után százötven évvel továbbra is sokakat izgat, hogy mi is van a Föld középpontjában. Az biztos, hogy nem tenger és dinoszauruszok, ahogy Verne gondolta, hanem valami sokkal izgalmasabb – esetleg egy nukleáris reaktor. Ennek kiderítésére David Stevenson, a Caltech tudósa, aki a NASA több programjában is részt vett, frappáns ötletet közölt a közelmúltban a Nature cím? tudományos lap hasábjain. Az ötlet majdnem ugyanakkor landolt a nagy tekintély? folyóirat szerkesztőinek asztalán, mint a Mag cím? Utazás A Föld Középpontjába Teljes Film | Film - Letöltés Online | letolt-online. film a mozikban – ebben mindenre elszánt "terraneuták" utaznak a Föld középpontjába, hogy helyreállítsák a megbomlott geológiai egyensúlyt. A mag cím? film plakátja. A valóság túlszárnyalhatja a fikciót Az utazás a Föld középpontjába – Stevenson számításai szerint – körülbelül egy hetet venne igénybe, a sikeres célba éréshez azonban nagy energiákat kellene mozgósítani. Első lépésként egy harminc centiméter széles és több száz méter mély rést kell robbantani a földbe, egy – a hirosimai bombánál ezerszer nagyobb robbanóerej?
A megdöbbentő elmélet Pierre Louis Moreau de Maupertuis francia tudós fantáziáját is megmozgatta, aki 1737-ben mérésekkel támasztotta alá, hogy a Föld a sarkokon ellaposodik. Ennek okát a pólusokon található hatalmas nyílásokkal magyarázta. Utazás a föld középpontjába videa. Ezután több mint egy évszázadot kellett várni, hogy ismét felbukkanjon az üreges Föld teóriája, mégpedig az amerikai John Cleves Symmes elképzeléseiben, aki azt remélte, meg tudja győzni a világot arról, hogy a sarkokon tátongó lyukakon keresztül el lehet jutni a Föld belsejébe. Évekig tartó próbálkozásait végül siker koronázta: egy Jeremiah Reynolds nevű laptulajdonos – szenzációt szimatolva – 1838-ban meggyőzte az amerikai kormányt, hogy támogassa a Déli-sarkra induló expedíciót, de a kutatás során nyomát sem találták a feltételezett lejáratnak. Ennek ellenére számos 19. századi felfedező állította, hogy az Északi- és a Déli-sark végeláthatatlan jégmezőin keresztül olyan területekre érkezett, amelyek gazdag növényvilága egyáltalán nem vallott sarki viszonyokra.
A közelmúltban bemutatott Mag cím? tudományos-fantasztikus film ugyanis J. Utazás a Föld középpontjába (DVD) - Rocky. Marvin Herndon geofizikus ötletére támaszkodik, aki szerint a Föld magja nukleáris reaktorként működik. Herndon ez év márciusában összegezte erre vonatkozó feltevéseit, azt állítva, hogy a magban lévő georeaktor működése egyszer majd megszűnik, aminek következtében összeomlik a Föld mágneses tere. A Föld mágneses terének megszűnését kollégái közül legtöbben abszurdnak tartják, de egyúttal figyelmeztetnek arra, hogy a reaktorötlet nem is annyira szélsőséges, hiszen 1972-ben Gabonban francia kutatók egy több millió évvel ezelőtt működő georeaktor nyomaira bukkantak egy uránlelőhelyen.
Értékelés: 21 szavazatból Egy őslényeket után kutató expedíció teleportál segítségével a Föld középpontjába jut. Ott mesésen gazdag őskőkorszaki élővilágra bukkannak, azonban visszatérniük nem sikerül, s a túlélésért óriáspókokkal, dinoszauruszokkal kell megküzdeniük. Mentésükre hamarosan egy újabb csapat indul a Föld középpontjába. Az újabb expedíció egy Dél-Amerikában nagy mélységű talajfúrást végző csoporttól kap segítséget, akik a speciális fúrási művelet során rendkívül nagy mélységeket tárnak fel. Stáblista:
Évente 1-3 egyéni kiállítása is volt és valószínű, hogy mindezt mások is észrevették. Sok köztéri alkotása van nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is. A művész szívesen emlékezik vissza az 1848-as forradalom egyik hőséről, Winkler Lajosról (1810-1861) készített bronz domborműre, amely egy nagy márványtáblán van, magyar és olasz nyelven méltatja a velenceiek hősét. Az EMMI saját halottjának tekinti a világszerte ismert művészt - Blikk. A táblát a velencei Szent Márk térrel szomszédos kis utcában állították fel 2002-ben. A másik 48-as forradalmár magyarról, a Garibaldi seregében szolgált tábornokról, Türr Istvánról készült mellszobrát 1999-ben Rómában, a Gianicolo-dombon avatták fel. Rómában a Szent Péter-bazilika altemplomában lévő Magyarok Nagyasszonya-kápolnában állították fel Boldog Erzsébetről, Boldog Dominici Jánosról és Boldog Hedvigről készített szobrait. A magyar irodalmi és képzőművészeti élet több nagyságának a síremlékét is elkészítette, legutóbb Lázár Ervin íróét, de az ő munkája Barcsay Jenő festő és Cs. Szabó László író síremléke is. Ahogy elmondta, manapság legfőbb teendői közé tartozik az áthelyezésre váró köztéri szobrainak a felügyelete.
Nyolcvanegy éves korában csütörtökön Szentendrén elhunyt Csíkszentmihályi Róbert Kossuth-díjas szobrászművész, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja – közölte az akadémia az MTI-vel. Sokoldalú, a szobrászat minden területén otthonosan mozgó, gazdag munkásságot teremtő szobrász volt, akinek történelmi emlékművei, emlékszobrai, díszítő jellegű alkotásai, díszkútjai a hazai és külföldi városok közterein, középületeiben lelhetők fel, és számos domborműves emléktáblát, valamint síremléket is készített az elmúlt öt évtizedben – olvasható a méltatásban. Csíkszentmihályi Róbert otthonában, családja körében hunyt el. Kossuth díj: Csíkszentmihályi Róbert szobrász - Fidelio.hu. A Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Elhunyt Csíkszentmihályi Róbert Nyolcvanegy éves korában csütörtökön Szentendrén elhunyt Csíkszentmihályi Róbert Kossuth-díjas szobrászművész, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja – adta hírül az Mti az Mma tájékoztatása nyomán. Elhunyt Csíkszentmihályi Róbert szobrászművész Nyolcvanegy éves korában augusztus 26-án Szentendrén elhunyt Csíkszentmihályi Róbert Kossuth-díjas szobrászművész, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja – közölte az akadémia az MTI-vel. Sokoldalú, a szobrászat minden
Pályája a természet lényeit megragadó domborművekkel és kisplasztikákkal indult, amelyek közül kiemelkedő jelentőségű a Bociölő (1963), a Fekvő bika (1965), az Ős (1968), a Mítosz (1970) és a Csiga bemutatása (1973) című kompozíció. A bensőséges hangulatú, mészkőbe faragott kompozíciókat mintegy megkoronázta a Dániába került, öntöttvas Utolsó szarvas emlékműve (1970). Csikszentmihalyi robert szobrasz de. A kisplasztikák és kisszobrok megalkotása mellett a hetvenes évektől egyre több köztéri megbízást teljesített (Herman Ottó-emlékkút, Felszabadulási emlékmű, a vatikáni Magyar Kápolna domborművei, ezt aktív éremművészeti alkotótevékenység kíséri. A nyolcvanas évektől megjelentek művészetében a stilizált, egyedülálló, felmagasodó, a részletezést kerülő, nagy, sima palástokkal övezett figurákat megjelenítő, mészkő és márvány idol-szobrok, amelyek közül több köztérre is került (Zene, Budapest, 1981), s amelyeknek később bronz-változatai is készültek (Gépember, 1988). Egymással szoros tematikai és formai kapcsolat jellemzi az összefüggő műcsoportok alkotásait: a hetvenes évek második felétől a nyolcvanas évtized közepéig készült Idő-sorozat kompozícióit, a nyolcvanas évek második felében megszületett kétfigurás kisbronzok együttesét.