Egy sovány férfi találja meg, és első tetteként a táskába elcsomagolt szendvicset kezdi falni, csak utána nézi át bármi más értékért. Erdős-mezős-bozótos tájon jár, ahogy kitágul a kép, földbe állt repülőgép-darabok szabdalják a természeti környezetet, rikító színek: ruhák, táskák, cipők, némelyikhez testek is tartoznak. Az iménti férfi túr az égből hullott javak között, ítélkezhetnénk akár, ha nem lenne egyértelmű, hogy alighanem tényleg rászorul a talált kincsekre. Az új élet ígérete online. Egy méregdrágának tűnő fényképezőgépet választ, meg egy rikító bőröndöt, a biciklin egyensúlyozza haza – a gép aztán, teli egy gondtalan nyaralás képeivel, két flakon zavaros töményet ér. A férfi Ocsenás János, fiatal még, de vékony teste sebekkel teli, enyhén sántít is. Ezzel együtt, mint kiderül, a hadikórházban, ahol vélhetőleg őt is kikezelték, segít a megcsonkított, súlyosan sérült betegek emlegetésében, megnyugtatásában – ha némi itallal, hát úgy. Mai slágerekkel ünnepelnek az italozók, hogy mit, az rejtély, hacsak nem azt, hogy még élnek, kísérteties a házibulik pálinka-szerelmem-kórusát ilyen közegben hallani – de hát tulajdonképpen, ha évekre megáll a világ háborúzni, akkor új ivós slágerek sem születnek, hallgatnak a múzsák, ugye.
Nehéz elképzelni, hogy '85-ben bárki is így beszélt volna az idős Kádár Jánosról, miközben 60 ezer szovjet katona állomásozott az országban; és akik nagy titokban ellenzékieskedtek, azok sem annyira Kádár személyét szidták, hanem "a kommunistákat", azaz az egész arctalan, túlbürokratizált, személytelen diktatúrát, amilyen a Kádár-rendszer volt. A sokkal inkább egy személy köré épülő, mostani rezsimet viszont rendszeresen érik – gyakran szó szerint – ezek a kritikák. Az új élet ígérete 3 rész. Ha pedig ehhez hozzávesszük, hogy A besúgó napokkal a választások előtt indul, akkor végképp nehéz nem észrevenni ezt a hasonlóságot. A besúgó története fikció ugyan, de a valóság ihlette: az egyetemista főhőst, Demeter Gerit ( Váradi Gergely) megzsarolja az állambiztonság, hogy nem kaphat gyógyszert a beteg öccse, ha nem épül be az egyetem rendszerellenes diákcsoportjába, és jelent annak vezetőjéről, a karizmatikus Száva Zsoltról ( Patkós Márton). Geri kénytelen teljesíteni a feladatot, ám közben valóban barátokat is szerez, és egyre nehezebben tudja összeegyeztetni az érzéseivel a tevékenységét.
Virágot egy mosolyért - ünnepek, hagyományok, babonák, szimbólumok, versek Trükkös kutyás átverés – áprilisi tréfa videó Április elseje a nagy átverések napja, ilyenkor kötelező az árpilisi tréfa. Mára egy rendkívüli szivatást bemutató videót hoztam. Az átverés áldoztatai nem emberek, hanem kutyák. Az elkövetők persze itt is emberek és különös álcázással... Popper Péter: Milyen a valódi szeretet? Popper Péter (1933-2010) pszichológus számtalan könyvet, cikket, tanulmányt hagyott ránk, melyek a mai napig időtállók. Érdemes időről időre elővenni könyveit, előadásait, megszívlelni gondolatait és megfogadni a tanácsait. Milyen a valódi szeretet? című gondolatmenete rávilágít... Csitáry-Hock Tamás: Tavasz Csitáry-Hock Tamás: Tavasz A tavasz nem csak önmagában szép, nem csak önmagáért szereted. (…) A tavaszban ugyanis már ott van a nyár ígérete. Újabb járványt akadályozhat meg az új fajta ultraibolya fény - IN. A ragyogó napsütésé, a melegé, az életé. Még nincs nyár, de... SOS kézjel – néma segélykiáltás, amit mindenkinek ismerni kell Az SOS kézjel egy nemzetközileg már ismert és eredményesen használt segítségkérő módszer.
A Talmud, amikor a széder este vezetőjének a feladatáról beszél, jelzi, hogy a történet, amelyet el kell mondania, a megaláztatástól a dicsőségig ível. Ezt üzeni az ünnep: hogy végül, bármennyire nehéz is most, a történet íve a felszabadulás felé vezet. Hogy van remény, és ennek a reménynek a megőrzése a szabadság ígérete. Hogy remény nélkül nincs szabadság. Az idei pészach főbb dátumai a polgári időszámítás szerint A dalnak, amelyet mindenki ismer, a széder este bevezető énekének, hogy "miben különbözik ez az éjszaka az összes többi éjszakától", ott van a szövege, szinte teljes egészében, a Misna Peszáhim traktátusában. Az új élet ígérete teljes film magyarul. Ezekre a kérdésekre, a kisgyerekek kérdéseire kell felelnie a családfőnek úgy, hogy elejétől végéig, a rabszolgaságtól a szabadságig, a szégyentől a magasztalásig érjen az elbeszélés íve. A szabadság munka, ennek az útnak a bejárása. A szabadság tapasztalat, amely tovább kell adni nemzedékről nemzedékre, tehát a szabadság: közösségi emlékezet. Vagyis: összetartozás. Izrael népe a szabadság szülötte.
5 színházi előadás, amelyre érdemes elvinni a kamaszokat (, 2019. november 11. ) "Ezek a történetek nagyon mélyre mennek" – interjú Horváth Kristóffal ( 2018. november 8. ) "Milyen az íze a készenlétis bakancsának? " – Farkas Franciskával saját emlékeket ad elő a Tudás Hatalom társulat (, 2018. november 7. ) "Ők cigánynak akartak születni" ( 2018. ) Whirlpool mosogatógép alkatrész
Játékának egyedülálló tónusa a hangszer erőteljes, hosszan kihúzott vonóval való megszólaltatásából adódik, ugyanúgy, ahogy gyerekkorában tanulta. Csiszár Aladár az utolsó erdélyi nagy prímások egyike volt, 2014-ben kapta meg a Népművészet Mestere kitüntetést. Magyarpéterlaka a Felső Maros-mente egyik legjelentősebb zenészközpontja. A faluban a 20. század közepén és második felében több cigányzenekar működött egy időben, így nem csak Péterlaka, hanem a környező, sőt, távolabbi falvak tánczenei igényeit is magas színvonalon tudták kiszolgálni. A muzsikusok többsége híres cigányzenész dinasztia leszármazottja, valamennyien a "magyar cigányok" csoportjához tartoznak, tehát anyanyelvük magyar, vallásuk református. Az itteni táncok jellemzője az állandó forgás, amint ezt az egyik táncuk neve, a forduló is mutatja. Cigány Magyar Szótár | Cigany Magyar Szotar. A sodró, lendületes táncok különösen szép látványt nyújtanak, ha sok pár együttes táncát nézzük, szinte hullámzik a terem. A műsor zenei szerkesztőjének válogatásában az érdeklődők erdélyi, Felső-Maros menti és nyárádmenti népzenét hallanak Csiszár Aladár magyarpéterlaki prímástól és zenekarától.
A magyar közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora február utolsó hetében Csiszár Aladár, a néhány napja elhunyt prímás életpályája előtt tiszteleg. A Kossuth rádióban a "Hajnali"- Népzenei összeállítás korán kelőknek című műsor egész heti adása a 85 éves korában elhunyt magyarpéterlaki prímásra emlékezik. Arany János: A nagyidai cigányok (részlet). Csiszár Aladár zenészközösségbe született, ott is nevelkedett, mindössze négy elemit végzett, de már kisgyerekkorában hegedülni tanították. Első mestere édesapja volt, majd annak korai halála után a falu legjobb prímása, Lunka József, vagy, ahogy ott ismerték, "Bolond Jóska" oktatta. Kilencévesen már önállóan, bandával végigjátszott akár egy egész lakodalmat. Később kialakította saját zenekarát, brácsását, Ponczi Gyulát például ő tanította be a kíséretre. A banda zenészeit az eltelt évek sem kényszerítették a modern zenei világhoz való alkalmazkodáshoz, Csiszár Aladár nem vált a mostanság oly jellemző dobos-szintetizátoros zenekarok hegedűsévé, nem kacérkodott az elektromos hegedű használatával sem.
A senkik földjén, a kis számban, de jó módban élő valakik kiemelt életet élnek. Senkik emelték fel őket szavazatokkal, támogatásokkal, befizetésekkel, lájkolásokkal. Ma Hazánkban bárki lehet valaki, ha sok senkit meg tud vezetni, vagy ha van kapcsolata a valakik által vezetett médiában. Ami ugye a senkiket dróton rángatja. Ma elég annyi a népszerűséghez, ha úgy öltözöl, mint egy valaki; ha úgy beszélsz, mint egy valaki, és ha úgy élsz (minimum kifelé), mint egy valaki. Mert bizony, valakik között meg van szabva, hogy ki miként lehet valaki és még inkább valaki... Híres magyar ciganyok . lényeg, hogy NE legyen senkivel kapcsolatod, ne érzékenyülj el senki problémája hallatán, ne viseld senki keresztjét... mert minden valakinek van jól fizető keresztje! Mindenki, aki valakivé vált, senkiken taposva lett nulla emberi érzés van bennünk a senkik iránt. Ha pedig úgy viselkedsz, mint egy valaki és úgy is öltözöl és beszélsz, miközben érzéketlen vagy a senkik nyomorára, akkor a (senkik szeretetét élvezve) valakik igazán valakivé tesznek.
Játékának egyedülálló tónusa a hangszer erőteljes, hosszan kihúzott vonóval való megszólaltatásából adódik, ugyanúgy, ahogy gyerekkorában tanulta. Csiszár Aladár a régi, erdélyi nagy prímások egyik utolsó képviselője volt, 2014-ben kapta meg a Népművészet Mestere kitüntetést. Magyarpéterlaka Felső Maros-mente egyik legjelentősebb zenészközpontja. A faluban a 20. század közepén és második felében több cigányzenekar működött egy időben, így nemcsak Péterlaka, hanem a környező, sőt távolabbi falvak tánczenei igényeit is magas színvonalon tudták kiszolgálni. A muzsikusok többsége híres cigányzenész dinasztia leszármazottja, valamennyien a "magyar cigányok" csoportjához tartoznak, tehát anyanyelvük magyar, vallásuk református. Az itteni táncok jellemzője az állandó forgás, amint ezt az egyik táncuk neve, a forduló is mutatja. Magyar cigányok elleni gyűlölethadjáratról ír a Sunday Times | Mazsihisz. A sodró, lendületes táncok különösen szép látványt nyújtanak, ha sok pár együttes táncát nézzük, szinte hullámzik a terem. A műsor zenei szerkesztőjének válogatásában az érdeklődők erdélyi, Felső-Maros menti és nyárádmenti népzenét hallanak Csiszár Aladár magyarpéterlaki prímástól és zenekarától.
A Hajnali adása a híres prímásra emlékezik A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora február utolsó hetében Csiszár Aladár, a néhány napja elhunyt prímás életpályája előtt tiszteleg. A Kossuth rádió "Hajnali"- Népzenei összeállítás korán kelőknek című műsor egész heti adása a 85 éves korában elhunyt magyarpéterlaki prímásra emlékezik. Csiszár Aladár zenészközösségbe született, ott is nevelkedett, mindössze négy elemit végzett, de már kisgyerekkorában hegedülni tanították. Első mestere édesapja volt, majd annak korai halála után a falu legjobb prímása Lunka József, vagy, ahogy ott ismerték, "Bolond Jóska" oktatta. Kilencévesen már önállóan, bandával végigjátszott, akár egy egész lakodalmat. Később kialakította saját zenekarát, brácsását, Ponczi Gyulát például ő tanította be a kíséretre. A banda zenészeit az eltelt évek sem kényszerítették a modern zenei világhoz való alkalmazkodáshoz, Csiszár Aladár nem vált a mostanság oly jellemző dobos-szintetizátoros zenekarok hegedűsévé, nem kacérkodott az elektromos hegedű használatával sem.