Ez szerencsére nem így van. A gyógyszer feladata lehetővé tenni a fent már említett prefrontális kéreg szabályos működését a szerotonin- és dopamin rendszer egyensúlyának helyreállításával. Magyarországon két ADHD gyógyszer vagyis célzottan ADHD-ra kifejlesztett készítmény létezik: a metilfenidát és a atomoxetin hatóanyagú készítmény. Adhd kezelése gyógyszer nélkül teljes film. Javítják a figyelmi funkciókat és segítik fékezni az impulzivitást. Magára a hiperaktív tünetekre direkt módon nem hatnak, de el tudjuk képzelni, hogy az a gyerek, aki végre be tud kapcsolódni az óra menetébe, nem térül el a figyelme minden megzörrenő papírlaptól, netán pár dicséretet vagy jó jegyet is bezsebel, máris sokkal szabályozottabban fog viselkedni. Ha egy nem ADHD-s személy veszi be ezeket a készítményeket, valószínűleg semmit sem fog érezni, esetleg kicsit izgatottabbá, nyugtalanabbá válik. Ilyen különbség egyébként megjelenhet koffein vagy taurin tartalmú ételek fogyasztásánál is. A kamasz ADHD-sok gyakran megtapasztalják, hogy a kávé egyáltalán nem "pörgeti", hanem inkább egy összeszedettebb állapothoz segíti őket.
A pontos napirend segíthet abban is, hogy a gyerek nehogy elfelejtsen dolgokat és megtanulja jobban beosztani az idejét. Célok és szabályok A szabályokat azok a célok határozzák meg, melyeket a gyerekkel közösen el szeretnénk érni - azaz, azok a jellemzők, melyekben pozitív változást szeretnénk elérni. Ezek lehetnek egyszerűek, egyszeri cselekvést igénylőek (például, hogy minden reggel ágyazzon meg, vagy mindig tegye a cipőjét a szekrénybe, miután megérkezett az iskolából) vagy bonyolultabbak és egész napon átívelők (például beszéljen udvariasan másokkal). Fogalmazzunk pontosan: minél általánosabb egy cél, annál több vitát generálhat annak teljesítése vagy nem teljesítése. A célkitűzés után következhet annak követése: siker esetén ne csak szóban dicsérjük meg a gyereket, a helyes viselkedésnek legyen valamilyen jól látható nyoma is! Adhd kezelése gyógyszer nélkül soha. A legpraktikusabb, ha egy nagy táblára felírjuk az elvégzendő feladatokat és matricákkal, színes pipákkal vagy hasonló látványos módon jelöljük, ha ez sikerült.
A korábbi latolgatásokon és jóslatokon túl ma már kezdeti tapasztalatok is gyarapítják az ismereteket. Úgy tűnik, nem kell félni a 3. szúrástól. Több vagy kevesebb mellékhatással jár a harmadik oltás, mint a második? USA-beli szakemberek korábban úgy nyilatkoztak, hogy a Covid-19 oltási sorban való előrehaladás a (súlyos) mellékhatások fokozott megjelenéséhez vezethet. Vagyis, úgy vélték, hogy a harmadik oltás több panaszt idézhet elő, mint a második vagy az első oltás. Voltak olyan szakemberek is, így például a Johns Hopkins University Center for Health Security munkatársa, Amesh Adalja, aki szerint a harmadik adag sem lesz "rosszabb", mint a második volt, ha a mellékhatásokat tekintjük. 3. oltás utáni tünetek megjelenése. A Moderna vakcina harmadik, ún. booster adagjával kapott kezdeti tudományos eredmények is erre utaltak: az antitest-válasz jelentős, miközben a mellékhatások hasonlóak a második dózist követően tapasztalthoz. Mit mondanak azok, akik már a 3. oltáson is túl vannak? Izraelben néhány napja az időskorúak (60 év felettiek) felvehetik a harmadik védőoltásukat.
A lipoproteineket ilyenkor az érfal falósejtjei próbálják meg eltávolítani. Ezeket "habos sejteknek" nevezzük, mert sejtplazmájuk telve van zsírbuborékokkal. A habos sejtek az érbelhártya párnaszerű kiemelkedését, tulajdonképpen "kásadaganatát" (= atheroma) okozzák. 3. oltás utáni tünetek delta. Ez például hirtelen vérnyomás-emelkedésre megrepedhet, és a törmelékes anyag a kiserekbe juthat, míg a sérült atheroma helyén vérlemezkék csapódnak ki, és vérrög keletkezhet. Ez a szívinfarktus leggyakoribb oka. Az érfal ba került zsírok idővel kalciumot kötnek meg, ilyenkor már meszes plakkról beszélünk. Érelmeszesedésre hajlamosító állapotok a magas vérnyomás, kóros vérzsírértékek, bizonyos kórokozók (Chlamydia pneumoniae), allergiás reakciók, dohányzás, a vér magas homocisztein tartalma, cukorbetegség, idült vesebetegség, elhízás, stressz, genetikai hajlam. Érelmeszesedés a szervezetben bárhol bekövetkezhet.
Dr. Olulade szerint a környezeti tényezőknek, a táplálkozásnak és a stressz-szintnek is lehet szerepe abban, hogy a szervezet miként reagál a védőoltásra. A vakcinától is függ, hogy van-e mellékhatás? A vakcina típusa is befolyásolja azt, hogy milyen gyakorisággal lép fel mellékhatás. A COVID-19 elleni első oltás utáni erős reakció a korábbi fertőzöttségre utalhat. Egy a JAMA tudományos folyóiratban megjelent közlemény szerint a második adag Moderna vakcina után az oltást felvevők 75 százaléka tapasztalt valamilyen mellékhatást. Ez az arány a második adag Pfizer-vakcinával oltottak körében 64% volt. A legkevesebb jelentett mellékhatás az egydózisú Johnson & Johnson vakcinához köthető, - igaz, hogy a hatékonyság is ebben az esetben a legalacsonyabb. Míg a Moderna és a Pfizer 94, 1%, illetve 95% hatékonyságot mutat, addig a Jonhson & Johnson vakcina összességében 72%-os, a súlyos megbetegedéssel szemben 86%-os védelmet kínál. Olvassa el ezt is --> Kipakolt a kórházigazgató: a fél országot elviheti a negyedik hullám A számok arra mutatnak rá, hogy a vakcina hatékonysága nincs kapcsolatban a beadást követően fellépő mellékhatásokkal.
Mellékhatások időrendben. Vakcinától függetlenül ezek a tünetek jelentkezhetnek az oltás beadása utáni órákban. Függetlenül attól, hogy melyik vakcinát kaptuk meg, illetve, hogy az első vagy a második koronavírus oltáson vagyunk túl, megtapasztalhatunk mellékhatásokat. Ezek intenzitása változó, de a legtöbb esetben 24-48 órán belül elmúlnak. "Egy kicsit érzékeny volt a karom, ahol az oltást kaptam, de ennyi", "aluszékonyabb voltam két napig", "magas lázam volt és reszkettem", "annyira rosszul voltam egy napig, mint még soha" - ilyen és hasonló beszámolók érkeznek azoktól, akik már megkapták a koronavírus elleni védőoltást. Koronavírus tüneteket tapasztal magán oltás után? Ez az oka! - EgészségKalauz. Az, aki most vár a Covid-19 elleni védőoltásra, bizonyára kíváncsi arra, milyen mellékhatásokra számíthat és hogyan kezelheti ezeket. Lássuk az esetleges tüneteket időrendi sorrendben! Mitől függ, hogy lesznek-e mellékhatások? A mellékhatások megléte vagy hiánya számtalan tényezőtől függ, a koronavírus oltás típusától, az egyéni jellegzetességektől, vagy éppen attól, hogy az első vagy a második dózist kapta-e meg valaki.
A jó hír azonban az, hogy a nőgyógyász-endokrinológus tapasztalatai szerint a fent említett panaszok általában csak átmenetiek, és a legtöbb esetben maguktól elmúlnak pár hónap után. Ha azonban mégsem állnának vissza ez eredeti laborértékeink, illetve nem rendeződne a ciklusunk és egészségügyi állapotunk, akkor mindenképpen forduljunk orvoshoz. Post-COVID: a megfertőződött gyerekek felét érinti - olvassa el a részleteket!