Műszakilag elkészült az újjáépített Lovarda a budai Várban. A régi pompájában helyreállított, multifunkcionális rendezvénytérnek szánt épületet környezetének rendezése után 2021-ben adják át a nagyközönségnek. A Hauszmann Alajos által tervezett és 1902-ben felavatott épület a második világháborúban megsérült, és bár helyreállítható lett volna, 1950-ben mégis lebontották. 70 év után született újjá a Nemzeti Hauszmann Program keretében. Magyarországon hasonló rekonstrukcióra eddig nem volt példa. Budai vár: újabb százmilliók mennek el a lovarda és főőrség épületének felújítására | atlatszo.hu. Ez az első olyan eset, hogy egy fényképekkel részletesen dokumentált, háborúban vagy katasztrófában elpusztult épületet hitelesen újjáépítettek. A Lovarda nem lesz működő lovarda, hanem multifunkciós rendezvénytér – ennek ellenére akár lovasbemutatókat is meg lehet majd itt rendezni, csak a kiemelhető fapadlót kell a teremből eltávolítani. Az újraépített Lovarda épülete vasbeton szerkezeti vázat kapott, erre került a vastag téglafal-köpeny. A homlokzati felületek az eredetivel megegyezően római cementes vakolatborítást kaptak, a kőelemek jórészt süttői mészkőből, a Lovarda kapuja fölötti lófejes trófeum spiáterből (cink-alumínium ötvözet) készültek, a réz elemek patinázottak, a Lovarda teteje kétféle színű angol palával fedett.
A király legelőször az épület előtt álló Csikós szobrot tekintette meg. A szobrot ifj. Vastagh György mintázta és a királynak rendkívül megtetszett. " Ferenc József azért szorgalmazta egy új Lovarda építését a budai Várban, mert a régi már szűkösnek bizonyult. Az új Lovardában ráadásul páholyok, szalon és büfé is készült, úgy tervezték, hogy nagyobb lovasjátékoknak is otthont adhasson. A 360 ezer koronába kerülő épületet Ferenc József is kedvelte, bár ekkor már kevesebbet ült lovon. Ferenc József halála után, az új király, IV. Károly koronázásakor a Lovarda is szerepet kapott. Annyiban mindenképpen, hogy itt pihent a bécsi udvarban hosszú hónapok alatt betanított ló, amelyre a koronázási ceremónia alatt felült az új király. 1920-ban, amikor Horthy Miklós lett a kormányzó, a Lovarda ismét bekerült az újságokba. Mint ahogy a lapok megírták, Horthy minden nap fél hétkor kelt és héttől nyolcig az udvari Lovardában lovagolt, majd reggelihez ült és átolvasta a magyar lapokat. Főőrség & Lovarda. A dolgozószobájába aztán pontban tíz órakor lépett be.
Ez a jegytípus a Szent István-terem tárlatvezetéseit is tartalmazza, azonban felhívjuk figyelmüket, hogy a BTM tárlatvezetésre nem érvényes. Felnőtt kombinált jegy: 4500 Ft Gyermek-, diák-, nyugdíjas kombinált jegy: 2250 Ft Kedvezményekről és a helyszín megközelítéséről bővebben a Látogatói információkban adunk tájékoztatást. A jegyek árából az I. kerületiek 20%-os kedvezményre jogosultak. Egészségügyi és szociális dolgozók jelenleg díjmentesen léphetnek be a Szent István-terem – A Budavári Palota csodája kiállításra, munkaviszonyukat igazoló dokumentum vagy kártya (az intézmény vezetője által aláírt munkaviszony igazolás, hivatalos belépőkártya stb. Budai vár királyi lovarda gourmet. ) felmutatásával. SZÉP-kártya elfogadóhely. A Szent István-terembe megváltott jegyekkel a Budapesti Történeti Múzeum – Vármúzeum Buda, "a királyi méltóság széke és trónusa" – a középkori királyi palota és A királyi palota – a Kultúra vára, A Budavári Palota története 1686-tól napjainkig című kiállításai is megtekinthetőek.
A budai királyi székhely története a 12. század végétől a 14. század közepéig. (Budapest, 2015. Budapesti Történeti Múzeum)
Már évek óta ide járunk hozzájuk, szinte az összes családtagom, kivéve anyóst:))). Tiszazugi földrajzi museum of natural. Azelőtt Pesten mászkáltunk egyiktől a másikig, de mint kiderült, csak a pénzre mentek, semmi nem úgy készült el a szánkba ahogy szerettük teljesen más, meg nagyon jólesik, hogy mindenkit a Doktornő emberszámba vesz, mindenki fontos neki, látszik rajta, hogy tényleg segíteni szerintem szívvel-lélekkel teszi a dolgát! Nagy pörgés van náluk, szinte meg se állnak. Tovább
Nálunk található hazánk egyik legnagyobb, közel 300 darabból álló jégkorszaki nagygerinces őslénytani gyűjteménye. Az ártéri gazdálkodás tárgyi kultúrájának egyik legértékesebb darabja a Tisza medréből kiemelt, egyetlen fatörzsből faragott-égetett 18. századi bödönhajó. Állandó kiállításunkon bemutatjuk az Alföldre jellemző halmok két jellemző típusát, a településhalmot és a temetkezési helyként szolgáló kurgánt is. A folyómedret mintázó akváriumunkban természetszerű körülmények között figyelhetők meg a jellegzetes halfajok. A 2500 literes akváriumban 14 tiszai halfaj megismerésére nyílik lehetőség. Az Év Múzeuma 2009 pályázaton látogatóbarát állandó kiállításunkkal és múzeumpedagógiai tevékenységünkkel elnyertük az ICOM Magyar Nemzeti Bizottsága különdíját. Alapítónk, Dr. Tiszazugi Földrajzi Múzeum | Könyvtár | Hungaricana. Varga Lajos, a gimnázium földrajz-történelem tanára 1956-ban hozta létre és kilenc éven keresztül irányította a térségben egyedülálló intézményt. 1963-tól kollégájával, Németh Gyulával megszervezték az odorvári kutató tábort, amely a mai napig működik.
A múzeum szakgyűjteményének túlnyomó részét a Tiszazug természeti, gazdasági földrajzára, helytörténetére vonatkozó anyag teszi ki: mintegy kétezer természettudományos, ezernyi néprajzi, kétezernél több történeti dokumentációs, közel tizenkétezer adattári anyag gyűlt össze, s amellett számtalan negatív, dia, könyv, folyóirat és térkép. A múzeum őslénytani gyűjteménye a harmadik legnagyobb Magyarországon. A gyűjtemény kiemelkedő darabja a Tisza medréből 1968-ban kiemelt bödönhajó. Tiszazugi Földrajzi Múzeum - Tiszaföldvár (Látnivaló: Múzeum). Állandó kiállítások: Tiszavilág – Táj és ember a Tiszazugban - tudományos igénnyel, de gyermekcentrikusan, interaktív jelleggel mutatja be a múzeum anyagát, így nem meglepő, hogy rövid időn belül a település egyik jelentős kulturális vonzerejévé vált. Ősmaradványok a Tisza völgyéből - közel 300 darabos őslénytani gyűjtemény. "Ti vagytok a mi katedrálisaink" - Illyés Gyula nevezte így a kunhalmokat, melyek fontos tájképi elemek, a vízformálta táj és ember kapcsolatának egyik fontos bizonyítékai. "A Tiszávölgy fajtánk bölcsője" - Széchényi István nem véletlenül nevezte "fajtánk bölcsőjének".