A népi hagyomány szerint a tavasz első napja március 21 (némileg eltérhet ettől a csillagászati tavasz, ami a nap tavaszponton való áthaladásakor kezdődik, a meteorológiai tavasz pedig már sokkal korábban, március 1-jén megérkezik). Csillagászatilag a nap tavaszponton való áthaladása a 21. század végéig már sosem lesz március 21-én a négyévenként beékelődő szökőnapok halmozódása miatt. Ez a nap Nursiai Szent Benedek napja, aki sziklabarlangban böjtölt három évig. Nevét a róla elnevezett rend, a Szent Benedek-rend őrzi, melyet ma elterjedtebb nevén, Bencés rendként ismerhetünk. Szent Benedeket 1964-ben a pápa Európa védőszentjévé nyilvánította. A népi hagyomány Benedeket Sándorral és Józseffel együtt emlegeti, akik zsákban cipelik a tavasz melegét a földre, de útközben megállnak egy kocsmában, ahonnét Mátyás, a jégtörő zavarja ki őket. Ekkor egymásba botlanak, a zsák kiszakad és egy csapásra meleg támad (Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget). A göcsejiek szerint Benedek zsákjában bogarak is vannak, amik a zsák kiszakadásának következtében szabadulnak ki.
Március 21. a csillagászati tavasz kezdete. Ezen a napon a Nap az Egyenlítő magasságában halad át az égen, sugarai merőlegesek a föld forgástengelyére, éppen keleten kel, és nyugaton nyugszik, a nappalok, valamint az éjszakák hossza az egész földgolyón egyenlő. Innen a neve "napéjegyenlőség". (Csak az északi féltekén tavaszkezdet, földünk déli oldalán ez az ősz első napja. ) Ettől kezdve napról napra távolodik a Nap az Egyenlítőtől a Ráktérítő felé, sugarai egyre nagyobb szöget zárnak be a földtengellyel, ezért az északi féltekén hosszabbodnak és melegednek a nappalok, a délin viszont rövidülnek, és jön a tél. A tavaszpont nem feltétlenül a tavasz első napja. Azt a helyi éghajlati és időjárási viszonyok szerint határozta meg az ember. Mi március 1-jétől számoljuk a (meteorológiai) tavasz kezdetét, a kínaiak a régi keltákhoz és rómaiakhoz hasonlóan február elejétől (febr. 4-e vagy 5-e). Ők a tavasz félidejébe eső napéjegyenlőségi napot az évszak csúcspontjaként ünneplik, a följegyzések szerint legalább az i. e. 2. évezred közepétől fogva.
Március elseje a meteorológiai tavasz kezdete, és a tavasz meteorológiai szempontból 3 hónapon át tart. A dátum nem jelenti, hogy gyökeresen megváltozik az időjárás, még akkor sem, ha ilyenkor lassan egyre melegebbre fordul az idő. Ugyanakkor mégis fontos dátum, a sok meteorológiai mérőhely hónap végén küldi be az elmúlt hónap méréseinek eredményét. A legtöbb élőlény a Földön – az eddigi ismereteink szerint – a napfénynek köszönheti létezését, a Naphoz kötődik. Így aztán a csillagászati évszakváltás a napok folyamatos változásán belül azon időpontokhoz kötődik, amikor fizikusan nézve jelentős változás következik be. Az évszakok váltakozása a Föld Nap körüli keringésének következménye. A dologhoz szigorúan hozzátartozik, hogy a Föld nem csak a Nap, hanem a saját tengelye körül is kering. Ez a két keringés időben úgy játszódik le, hogy egész számú többszöröse az egy évnyi napot megkerülő pályának, a napi változásoknak. Csillagászati értelemben a tavaszi nap-éj egyenlőség idején kezdődik a tavasz, azaz akkor, amikor a Nap az egyenlítő felett delel.
Az évszak és a tavaszpont allegorikus ábrázolásai is különböznek egymástól. Ripánál a tavasz mirtuszkoszorús leány, keze telis-tele virágokkal, körötte vidám növendék állatok. A tavaszpontot egy ifjú alakja jelképezi oldalasan osztott, félig fehér, félig fekete ruhában, derekán csillagos öv, jobbjában kos, baljában virágcsokor, lábai szárnyasak. Fehér és fekete szárnyakon áll (az egyenlően osztott színpár a nappalok és éjszakák egyforma hosszára utal). A tavaszi hónapokat is megszemélyesítették három, virágos, szőke szűz alakjában. Gyöngyös, drágaköves zöld ruhát viselnek, a tavaszi hónapok állatövi jegyeivel (Kos, Bika, Ikrek). Antik hagyományból eredően a tavasz Flora és Venus évszaka. A virágok általában és a zöld szín a tavaszi földet megszemélyesítő Flora attribútuma, a mirtusz és a gyöngy Venusé.
Ha esetleg villámik és dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár, míg ha a 3 nap alatt, azaz 18-tól 21-ig viszonylag meleget tapasztalunk, akkor forró időjárásra számíthatunk. A néphit szerint az e napon szentelt fokhagyma minden bajban hasznos segítség lehet. Lapozz a cikk folytatásáért! Lapozz a cikk folytatásáért! Fotó:
10:26 Finnországi tanulmányútra mehet egy szegedi diákokból álló vállalkozó csapat 2022, április 1. 10:19 Forradalmian új módszerrel mentettek életet a Szegedi Tudományegyetem orvosai 2022, március 31. 21:11 Taroltak a szegedi Tiszavirág Néptáncegyesület táncosai a XII. Egri Országos Ifjúsági Szólótáncfesztiválon 2022, március 31. 19:33 Ötven gyümölcsfát adományozott az ÁGOTA Alapítvány kis védenceinek a Szegedi Borfesztivál egyik alapítója 2022, március 31. 19:13 Fast 'n Furious, a József Attila sugárúton: forgalommal szemben csapatta egy babakék kisautóval 2022, március 31. 14:54 Együttműködési megállapodást kötött az SZTE és a Mathias Corvinus Collegium Szegeden 2022, március 30. 18:16 Tibi atya trollkodott egyet Szegeden, megelégelte az "ásatásokat" a Stefánián 2022, március 30. 15:16 Szegedről került ki a megye tortája: a Csanád vezér csemegéje tarolt a megmérettetésen 2022, március 29. 20:02 Szeged365 gasztro-körkép: a szegedi vendéglátósok szerint ha elhúzódik a háború akár 30-50%-os drágulásra is számíthatunk
Balzsamos aranyvirág [ szerkesztés] (ua. mint Boldogasszony tenyere, Boldogasszony mentája): Tanacetum balsamita L., mentaillatú növény, máj- és epepanaszokat, menstruációs zavarokat orvosoltak vele. Badminton [ szerkesztés] Főleg Amerikában, de onnan származva kontinensünkön is leginkább a XVIII-XIX. század forduló körül rendkívül népszerű, friss uborkaszeletekből készített hideg bólé. Bagolyborsó [ szerkesztés] Csicseriborsó. Diós mákos kelt kalács | Nosalty. Mit-Mihez A latinoktól ered a cicer név. Magyarhoni említése a XV. század elejére datálható. Schlägl (1400-1410) cicerpísum-chicher borsó, Murmelius (1553) cicer cicer borsó, Calepinus (1585) latin-magyar szótára bagoly borsó, cziczer borsó elnevezésekről tudatja az érdeklődő olvasót. Újabb kori térségi, tájnyelvi szóhasználat szerint: Őrségben csicser, székelyeknél csücsör vagy csucsor-borsó, Tolnában csicsendlibab vagy csicserli-bab; lényeges a mag hegyes formáját, profilját kifejező csucsor-csücsör alakpár. Csücsór borsó, csicseri borsó: Székely szó (Ferenczi János).
Bagolytüdő [ szerkesztés] Régi szakácskönyvekben az aszalt szilvát jelölték így, egyes helyeken egy sütemény féle. Baiser [ szerkesztés] Ejtsd: bezé. Tojással, tojáshabbal, liszttel, cukorral készített két lapocska. Közé fagylaltot tettek tejszínhabbal és gyümölccsel. A millenniumi kiállítás idején külföldön, de idehaza is igen kedvelt édesség volt. Balomba [ szerkesztés] Tejszínhab vaníliával. Főleg a századelőn kedvelt nyalánkság volt. Bavaroise [ szerkesztés] Citrom vagy narancsvirágos, teás italkülönlegesség. Főleg elegánsabb kávéházakban, mulatókban és cukrászdákban kínálták. A XVIII. század egyik jellegzetes itala volt. Báránycímer [ szerkesztés] Régi szakácskönyvekben az állat combját jelenti. (Így jelölték a berbécs - másként ürü vagy juh combját is. Szakácskönyv/Sütemények – Wikikönyvek. ) Báránypirító [ szerkesztés] festőbuzér (Rubia tinctorum L. ) Bárányüröm [ szerkesztés] 1. római üröm (Artemisia pontica L. ) friss hajtásait, vagy szárítva az egész, föld feletti hajtást gyűjtik. Jó gyomorerősítő, friss hajtásait pedig máj- és lépproblémák esetén használták.
cukrot taratalmaz laktózt tartalmaz glutént tartalmaz tejet tartalmaz tojást tartalmaz Atina
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Fejezetek: Tudnivalók, Táblázatok, Gyermekeknek, Mit-mihez, Növények, Gyógynövények gyűjtése, Gombák, Fűszerek, Étkezési szokások, Diéta, Étrendi javaslatok, Diétás receptek, Levesek, Levesbetétek, Előételek, Mártogatós, Főételek, Gombás Gyümölcsös Zöldséges ételek, Köretek, Saláták, Öntetek, Mártások, Sodók, Felfújtak-pudingok, Fagylaltok, Fagylaltkelyhek, Poharas krémek, Habok-krémek, Parfék, Sörbetek, Ízesített vajak, Hideg szendvics, Meleg szendvics, Pástétomok, szendvicskrémek, Különleges receptek