"Megírom már most a végrendeletemet, fiam. Ne félj, még nem akarok meghalni. Szeretnék élni bár még annyi esztendőt, a mennyit eddig éltem. " A 92 éve elhunyt Benedek Elek ezekkel a szavakkal búcsúzott fiától, Benedek Marcell írótól, irodalomtörténésztől. A magyar gyermekirodalom egyik megteremtője, a nagy székely mesemondó, Benedek Elek példás családi életet élt, feleségével 45 évig éltek együtt boldog házasságban, hat gyermeket nevelve. 1929. augusztus 17-én Kisbaconban érte a halál szélütés következtében, levélírás közben. Felesége követte a halálba, egyszerre temették el őket, sírjuk egymás mellett fekszik a település temetőjében. A fejfán látható Benedek Elek saját maga által írt sírverse: "Jézus tanítványa voltam – Gyermekekhez lehajoltam – A szívemhez felemeltem – Szeretetre így neveltem. " A fotón: Benedek Elek családja (jobbról balra, elöl: Lőrincz Júlia, Benedek István – Öcsike és Lengyel Mária. Ülnek: Benedek Marcell, felesége, Győri Lujza, Benedek Elek és felesége, karjában Lőrincz Zsuzsa, Benedek Mária és Lengyel Miklós.
Karácsony felé közeledve mesekönyveket keresünk gyermekeink, unokáink számára ajándékba. Bátran vegyük elő Benedek Elek mesekönyveit, amelyeken sok generáció nőtt fel. Fenyves Mária Annunziata írásából az is kiderül, mi az igazi érték Benedek Elek meséiben. (A szerk. ) Mesterségét szent hivatásnak tartotta… "Gyermekekhez lehajoltam, a szívemhez fölemeltem, szeretetre így neveltem. " /B. E. / Százötvenöt éve született és 85 éve halt meg a nagy meseíró, Benedek Elek, aki sok-sok mesével örvendeztette meg a gyermekeket. Még csak18 éves volt, amikor első népballadájával, – napokig tartó gyötrődés és habozás után, – bátorságot sugallva önmagának fölkereste Gyulai Pált, aki elolvasva a kéziratot, így fejtette ki elismerését: "Ez igen! Ez szép! " Az első mesét a kisbaconi zsellérházban egy leánykától hallotta, s miután azt feljegyezte, újabb és újabb mesékre biztatta a leányt. A kacagtató, érdekes és lélegzetfojtogató meséket a fonóban és a kukoricafosztó esteken hallotta "és szedte föl", s mondta tovább a lángban égő szemmel és tátott szájjal figyelő siheder legénynek.
A dokumentumfilm játékfilmes betéteiben többek között ez a történetszál elevenedik meg, de például az író öngyilkossági kísérletének mozzanata is. A fiatal Benedek Eleket Kenéz Ágoston, az idős Elek Apót Kőszegi Ákos alakítja a filmben. Benedek Elek Kisbaconban született 1859. szeptember 30-án. Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Újságíróként dolgozott a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. 1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette.
Több napilap és folyóirat szerkesztése fűződik nevéhez többek között a Magyarság, Magyar Világ, Magyar Kritika, Nemzeti iskola, és a Néptanítók lapjának is volt a főszerkesztője. 1889-ben Pósa Lajossal együtt megindította az első valóban irodalmi értékeket felmutató, hazafias szellemű gyermeklapot, "Az Én Újságomat". Sebők Zsigmonddal együtt szintén szerkesztette a "Jó Pajtás" című esztétikai és erkölcsi nevelő értékű hazafias szellemű gyermeklapot. Ifjúsági könyvsorozatot indított a Kís Könyvtár címmel, amely később már, mint "Benedek Elek kis könyvtára" jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaság tagjává választották. Az ifjúság számára meseátdolgozásokat (Ezeregyéjszaka, Grimm meséi), verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket írt. 1921-től Kisbaconban élt haláláig, miközben szerkesztője volt a Cimbora című ifjúsági lapnak. Mint meseíró a magyar gyermekirodalom, mint műfaj hazai megteremtője volt. 1885-ben jelent meg a Székely Tündérország, ami már önállóan megírt népmeséket is tartalmaz.
Benedek Elek ( 1859- 1929) Benedek Elek, a Székelyföld szülötte 1859. szeptember 30-án látta meg a napvilágot Erdővidék egy kicsi falujában, Kisbaconban. Első iskoláit kisbaconban járja, később azonban már székelyudvarhelyen készül egyetemi tanulmányaira. A kollégiumban köt életre szóló barátságot a kultúrával, nyelveket tanul, lelkes tagja az önképző köröknek. Érettségi Budapestre költözik, ahol bölcsész szakon tanul, tanárnak készül, de lelke mélyén írói babérokra tör. Ekkor mutatja be diákévei alatt, székelyudvarhelyi barátjával, Sebesi Jóbbal, összegyűjtött népköltészeti alkotásokat Gyulai Pálnak. A híres kritikusnak azonnal elnyerte a tetszését a székely népköltési gyűjtemény, ekkor szakította félbe egyetemi tanulmányait, hogy újságírónak álljon. Újságíró lett, a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársa. 1887-től 1892-ig ogy. -i képviselő, egy ideig szabadelvű párti, majd a nemzeti pártba lépett át. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott.
Az ő vállán gereblye volt. Szénagyűjtésből igyekeztek hazafelé. Ritkán láttam ilyen egymáshoz illő szép pár embert. Megakadt rajtuk a szemem. Szinte beléjük ragadt. – Jó napot, adjon Isten – köszöntem illendően. – Adjon Isten, édes fiam – fogadták egyszerre mind a ketten, s ugyancsak megnéztek s ugyancsak nagy szeretettel néztek reám. Megállottak. – Állj meg, fiam, állj meg – szólított meg a férfi. – Ugyan bizony nem a Benedek Huszár János fia vagy-e? – Az vagyok, szolgálatjára. – Mindjárt gondoltam. – Én is – mosolygott rám az asszony, s megsimogatta arcomat. – Az édesanyja képit hordja. – Az apjáéból is valamit. Övé a széles homloka. – No – mondta az ember –, hiszed–e, hogy mi ott voltunk az édesapádék lakodalmán? Ott bizony. Huszárpajtásom volt a te édesapád. Az bizony. S hiszed-e, hogy nem volt olyan szép pár ember Erdővidéken akkoridőben, mint a te apád s anyád. Hát mondd meg, fiam, édesapádnak, tiszteli az olasztelki huszárpajtás. Tudja őkelme, hogy ki az – nyomta meg büszkén a szót –, mert ebben a faluban csak az én nemzetségem volt huszár, a többi mind gyalog katona.
Amikor a mesének végire jutott az asszony, akkor jutott eszébe megkérdezni, hogy: – Ugyan bizony kinek a gyermökei vagytok, lelkem? – Benedek Huszár János édesapámé, szolgálatjára – felelt illendően Anikó. – Azé a nagy gazdáé?! – Azé – erősítettük mind a ketten. – Halljon ide, komámasszony – csapta össze tenyerét a mesemondó asszony. – Az a nagygazda gombászni küldi a gyermekeit! Hát akkor a szegény hogy éljen?! Na, éppen ideje volt, hogy édesapám nagy nevetve elébújjon a fa mögül. Bezzeg szégyenkeztek az asszonyok, a mesemondó néni kérte az "engedelmet" (a székely bocsánat helyett engedelmet kér), hogy így meg úgy, de hát ki is hitte volna. – Jól volt ez így – nevetett édesapám. – Nem árt egy kicsi tréfa, igaz-e? Nagy jókedvvel s tele kosarakkal indultunk hazafelé. Amint mentünk, mendegéltünk, egyszerre csak egy cserfának az odvából kiröppen egy vadgalamb, s mindjárt le is száll egy ágra, ott elkezd búgni, burukkolni. – Láttátok-e – kérdi édesapám –, honnét repült ki az a galamb? – Láttuk!
Cseh Tamás grafikáiból nyílik kiállítás az újbudai Gross Arnold Galériában. A 2009-ben elhunyt előadóművész a napokban lett volna 75 éves, a tárlat kevéssé ismert képzőművészeti tehetségét mutatja be. Az egri Tanárképző Főiskola rajzszakán végzett a hatvanas években, majd rajztanárként dolgozott tíz éven át. A zene iránti elköteleződése az előadóművészet felé terelte, ugyanakkor ez az időszak a kezdődő zenei pálya, a bakonyi indiántábor és a tanári munka mellett grafikusi és festő munkái miatt is izgalmas. A tárlat az egészen fiatalkori indián témájú illusztrációktól az eddig még be nem mutatott különböző műfajú grafikákig több témából és műfajból válogat. Megmentette egy idős ember életét az ismert magyar zenész - Blikk. D AS20180126009 (Fotó/Forrás: Kovács Tamás / MTI) "A válogatás szerény emlékezés az évforduló kapcsán, az anyag a művész hagyatékát gondozó Cseh Tamás Archívumból állt össze. Az énekes, dalszerző zenei karrierje előtt tíz éven át dolgozott rajztanárként, képzőművészeti munkáinak többsége grafika volt, de festett is" - mondta a tárlatot péntek este megnyitó Szilágyi Gábor művészettörténész.
Szinte istenként tekintenek rád és remeg a kezük, amikor közös fotót csinálhatnak, aztán ha baj van és elmondod a problémádat, már egy beképzelt majomnak tartanak… Mindenesetre a jövőben valóban megpróbálok jobban félretenni, mert a vírus megtanított arra, hogy a legváratlanabb helyzetekre is fel kell készülni – mondta el a Metropolnak MC Hawer. A zenész maga is átesett a koronavírus-fertőzésen, de szerencsére nagyobb baj nélkül megúszta a betegséget. Decemberben volt egy nagyon kemény tíz-tizennégy nap, amikor megfertőződtem, de vitaminokkal és gyógyszerekkel átestem a betegségen. Furcsa, mert harminc éve nem voltam beteg, és csak a koronavírus tudott ledönteni a lábamról, de ezt is leküzdötte a szervezetem, úgyhogy úgy néz ki, eléggé erős vagyok – jegyezte meg mosolyogva.
Közben a szakterületi érdeklődésem kapcsán a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában végzek iparjogvédelmi és szerzői jogi nem iskola rendszerű tanulmányokat. Felsőfokú tanulmányaim közben az aktivitásomat igyekeztem megtartani és fejleszteni is. Előbb az intézményi hallgatói önkormányzat alelnöke voltam közel két évig, majd később a tudományos pálya irányába mozdultam el. A Bethlen István Szakkollégium alelnöke voltam két évig. Több mint három éven keresztül a Műszaki és Gépészeti tanszék demonstrátora voltam, később mivel tanulmányaimat a Debreceni Egyetemen folytattam a Polgári Jogi Tanszék demonstrátoraként működtem szintén közel 3 évig. Számos kutatásban vettem és veszek részt, magyar és idegennyelvű publikációim is jelentek már meg. Több ITDK dolgozattal értem el első helyezést, és 3 OTDK dolgozatot is készítettem már. A XXXIII. OTDK jogi szekciójában a legjobb prezentáció díját nyertem el, amely kapcsán lehetőségem nyílt az előadásomat a Magyar Tudományos Akadémián megszervezett prezentációs díj versenyben előadni.