Jelentése. Közvetlenül a férfinév latin Petrus formájából származik. Barna. petra névnap Book in a consultation with cigány tini lány társkereső oldal me now.
Petra névnap október 2-án van a klasszikus naptárak szerint. Kibővített naptárak szerint június 29-én is ünneplik Petra névnapot.
Személyragozva: nevemnapja, nevednapja, nevenapja, nevemnapján, nevemnapjára, nevemnapjától stb. Névnapot üllni, tartani. Valakit neve napján megköszönteni. Mindszent napján minden embernek nevenapja van. " Wikipédia a névnapról "A világ egy részén a születésnap mellett a névnap megünneplése is szokás. Ekkor az adott naptári naphoz tartozó keresztnevet viselő személyt a családja, barátai megünneplik. A névnapok egy része a szentek egyházi ünnepnapján alapul. A névnap, mint minden más jeles nap, alkalom az ünneplésre. Egyes nevekhez verses gyűjtemények és névnapi köszöntők, rigmusok továbbá tréfás szólások, kifejezések kapcsolódnak. A névnapok ünneplése számos nép körében elterjedt. A magyarok hagyományosan felköszöntik a családtagjaikat, munkatársaikat, ismerőseiket névnapjukon, bár a névnap általában kevésbé fontos mint a születésnap. Mikor van Petra névnap?. A családtagok, barátok gyakran meg is ajándékozzák egymást a névnapjukon, a nőket általában virággal. A magyarokon kívül megünneplik a névnapokat például a csehek, lengyelek, oroszok, románok, szlovákok, valamint a skandináv és a balti országok lakói.
Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről.
országgyűlés háromszázadik évfordulója 1268 1296 Nagy Péter orosz cár diplomatája II Rákóczi Ferencnél Egerben [... ] 2004 51 61 I Péter cár és II Rákóczi Ferenc erdélyi [... ] II Rákóczi Ferenc I Péter cár segítségére 1709 1711 ben Századok [... Patyomkin születésnapja | National Geographic. ] Gyulay Lajos: Napló 1820-1848 (Kolozsvár, 2004) Rousseau, Jean-Jacques: A társadalmi szerződés. Első kiadás - Téka (Bukarest, 1972) 40. (200. ] a köztársaság következett 32 I Nagy Péter orosz cár 1682 1721 és császár 1721 [... ] Voltaire vitába szállt Rousseau val Nagy Péter védelmében és gúnyosan emlegette az orosz birodalom összeomlásáról írt szavait 33 [... ]
2. kiadás - Ismerjük meg… (Budapest, 1977) 35. II. A XVI-XVIII. század, a szőnyegművészet virágkora (96. ] Oroszország további erősödésének és a Nagy Péter cár 1682 1725 alatt nagyhatalommá vált orosz birodalom kialakulásának Valószínű hogy ez [... ] értéket képviselő szőnyegremeket lengyel tulajdonból orosz cári tulajdonba juttatta Bizonyos hogy Nagy Péter orosz cár a szőnyeget nem kapta hanem [... ] Miklóssy János - Seres József - M. Varró Judit (szerk. ): Vajda János: Publicisztikai irások - Vajda János összes művei 7. (Budapest, 1979) Kálmán Béla: A nevek világa 3. kiadás (Budapest, 1973) 37. III. Földrajzi nevek (178. ] külföldön is bőven találunk példát Nagy Péter orosz cár а XVIII század elején finnektől [... Iii péter orosz cár car games. ] választotta meg Ennek második tagját oroszra fordították első tagjának végét orosz melléknévi végződéssel látták el és [... ] belőle egy félig finn félig orosz név Szarszkoje szelő Mivel a cárok nyaraltak itt népetimológiával hamarosan Carszkoje [... ] 38. A tanulmányok első megjelenési helye (289. ]
· Többet látni » Június 28. Névnapok: Levente, Irén, Círus, Erina, Gyula, Hektor, Hermiás, Hermiusz, Iréneusz, Iringó, Jerne, Laura, Laurencia, Lauretta, Leó, Leon, Leonidász, Lionel, Lora, Lorella, Lorett, Marcella, Petúnia, Szerénusz, Szirom, Szironka, Tivadar. Fjodor orosz cár és Június 28. · Többet látni » Június 9. Névnapok: Félix, Annabell, Annabella, Annamari, Annamária, Annavera, Bódog, Diána, Efraim, Előd, Enciána, Felicián, Feliciána, Főbe, Kolumbusz, Lícia, Ludovika, Morgan, Pelágia, Pelágiusz, Perjámos, Piramusz, Prímusz. Fjodor orosz cár és Június 9. · Többet látni » Kijev Kijev (IPA) Ukrajna fővárosa és egyben legnagyobb városa. Fjodor orosz cár és Kijev · Többet látni » Marija Iljinyicsna Miloszlavszkaja orosz cárné Miloszlavszkij Mária orosz cárné Miloszlavszkij Mária (1625 – Moszkva, 1669. február 21. /március 3. Iii péter orosz cár car seat. ), oroszul: Мария Ильинична Милославская (Marija Iljinyicsna Miloszlavszkaja) hercegnő, házassága révén Oroszország cárnéja. Fjodor orosz cár és Marija Iljinyicsna Miloszlavszkaja orosz cárné · Többet látni » Május 30.
III. Fjodor ( oroszul: Фёдор III, teljes nevén Fjodor [1] Alekszejevics Romanov Фёдор Алексеевич Романов; Moszkva, 1661. május 30. / június 9. – Moszkva, 1682. április 27. / május 7. ) 1676 -tól haláláig orosz cár. III. Fjodor Fjodor Alekszejevics Romanov III. Fjodor cár minden oroszok cárja Uralkodási ideje 1676. január 29. – 1682. május 7. Koronázása Moszkva 1676. június 28. Elődje I. Alekszej Utódja V. Iván; I. Péter (társuralkodókként) Életrajzi adatok Uralkodóház Romanov-ház Született 1661. június 9. Találatok (nagy péter orosz cár). Moszkva; Oroszország Elhunyt 1682.
Helyzetüket az újonnan bevezetett, a korábbi adótételeket megháromszorozó fejadó is nehezítette. Az orosz néplélektől teljesen idegen, nyugatias reformok miatt a parasztság körében széles körben elterjedt az a nézet, hogy Péter maga az Antikrisztus. 5. A hadireformok következtében 1705-től 20 háztartásonként kellett egy katonát a seregbe küldeni. Az újoncok kezére – szökésük megelőzése végett – egy jelet égettetett. 6. A Néva partján, mocsaras területen, Amszterdam mintájára felhúzott Szentpétervár építése 1703-ban kezdődött, s 1712-13-ra már Oroszország fővárosa lett. Szentpétervár építésekor a rossz időjárási körülmények, a járványok és a kegyetlen bánásmód miatt több ezer jobbágy vesztette életét. Márki-Zay Péter is leadta szavazatát. 7. A cárt rendkívüli módon szórakoztatták a testi hibával született emberek, szentpétervári udvarában többek között számos törpe és "óriás" is az uralkodó szolgálatába szegődött. A cár 1710-ben udvari törpéje, Iakim Volkov esküvőjére minden moszkvai törpét - mintegy hetvenet - Szentpétervárra rendelt.
III. Péter ( oroszul: Пётр III, teljes nevén Pjotr Fjodorovics Romanov Пётр Фëдорович Романов; Kiel, 1728. február 21. – Ropsa, 1762. július 6. / 17. ), Károly Péter Ulrik néven Svédország trónörököse, III. Péter néven minden oroszok császára (cárja) és egyeduralkodója (император и самодержец всероссийский) 1762. január 5-étől 1762. július 9-éig, amikor is felesége, II. Katalin megbuktatta. III. Péter Karl Peter Ulrich von Holstein-Gottorp; Pjotr Fjodorovics Romanov-Holstein-Gottorp minden oroszok császára (cárja) és egyeduralkodója Holstein-Gottorp hercege Minden oroszok császára Uralkodási ideje 1762. január 5. – 1762. július 9. Koronázása Nem koronázták meg Elődje Erzsébet Utódja II. Iii péter orosz cár car sales. Katalin Életrajzi adatok Uralkodóház Romanov-ház Született 1728. Kiel, Német-Római Bir. Elhunyt 1762. július 17. (34 évesen) Ropsa, Orosz Birodalom Nyughelye Péter–Pál-székesegyház Alekszandro-Nyevszkaja Lavra Annunciation Church of the Alexander Nevsky Lavra Édesapja Károly Frigyes Édesanyja Anna Petrovna Házastársa II.
A cárnő megkoronázása után reformokat ígért a jobbágyok életkörülményének javítására és az oktatási rendszer fejlesztésére. Az európai gondolkodóktól ihletet merítve megírta a Nakaz (Utasítás) című törvénykönyvét, ám a mű, s ezzel együtt Katalin reformkísérletei is csúfosan megbuktak. Az uralkodó okos nő volt, tudta, hogy az orosz uralkodókat hódításaik zsinórmértékével mérik. Az 1768 és 1774, illetve az 1787 és 1792 tartó orosz-török háborúkban legyőzte az Oszmán Birodalmat, így számos fekete-tengeri kikötőt szertett Oroszországnak. 1774-ben Svédországgal hadakozott sikeresen, valamint Lengyelország 1795-ös felosztásánál hatalmas kelet-lengyelországi területeket kaparintott meg. 34 éves országlása alatt Katalin meghódította a Krímet, Novorossziját (Ukrajna déli részét), Pravoberezsnaja Ukrajnát (vagyis a Dnyeperen túli területeket), Fehéroroszországot, Litvániát, Lengyelország nagy részét és Kurföldet. Mindent összevetve a cárnő 518 000 km2-t szerzett meg Oroszország számára. Hódításainak két oka volt: be akarta magát írni a történelembe, és további területeket akart szerezni az őt támogató nemesség számára.