A Föld, a Naprendszer és az univerzum jövőjére vonatkozó összes vetületnek figyelembe kell vennie a termodinamika második főtételét, amely szerint az entrópiának vagy a munkához rendelkezésre álló energia elvesztésének idővel növekednie kell. [3] A csillagok végül kimerítik a hidrogén - üzemanyag-készletüket, és kiégnek. A Nap valószínűleg kellőképpen kitágul ahhoz, hogy elnyomja a belső bolygók nagy részét (a Merkúr, a Vénusz, esetleg a Föld), de az óriásbolygókat, köztük a Jupitert és a Szaturnuszt nem. A tavoli jvő idővonala. Ezt követően a Nap fehér törpe méretűvé csökkenne, és a külső bolygók és holdjaik továbbra is keringenek e kicsiny napmaradvány körül. Ez a jövőbeli fejlemény hasonló lehet a MOA-2010-BLG-477L b megfigyelt észleléséhez, egy Jupiter méretű exobolygóhoz, amely a MOA-2010-BLG-477L fehér törpe csillaga körül kering. [4] [5] [6] Közeli találkozások olyan csillagászati objektumok között, amelyek gravitációsan kirepítik a bolygókat a csillagrendszerükből, és a csillagrendszereket a galaxisokból.
A technológiai újdonságok megszállottai is csemegézhetnek a cikkek között - a jóvoltából téma szerint válogatott, friss tartalmak érhetők el egy kattintással - a világhálón, legyen szó a földrengésjelző új csúcsmobiloktól a videojátékozás új szintre emeléséig, ahol már az érintés érzése is megjelenik a játékosokra erősített tapaszok segítségével. Ami egyik nap még jövő, az másnap már jelen. Bár elcsépelten hangzik, hogy a jövőnek csak a képzelet szab határt, de aki kellően tájékozott a világ fejlődéséről, az pontosan tudja, hogy ez valóban így van.
Annak érdekében, hogy megoldja a Holt-tenger víz egyre több és nagyobb nyomást és csökkenti a vízszint okozta környezeti veszélyek, a kutatók szerint más területeken a víz lehet átirányítani a Holt-tenger területén, csökkentve a helyi tengervíz sótalanító, így késleltetheti a Holt-tenger vízszintje csökken sebesség, valamint az építőiparban a Vörös-tenger, hogy a Holt-tenger és a Földközi-tengerre, hogy a Holt-tenger vízi, hogy időt nyerjen. Atlasz
A Yobe-folyó vize napjainkban már nem jut el a visszahúzódott tóba. Fürdőzés a Chari-folyóban ( forrás) N'guigmi település a Csád-tó nigeri partján feküdt, a Dilia Bosso időszakos folyó torkolatánál. Egykor a kanuri törzs virágzó halászfaluja volt, mely a Száhel-övezet et sújtó aszály miatt 85 kilométerre került a legközelebbi nyílt vízfelszíntől. A tó legnagyobb összefüggő tömegét adó víztest napjainkban 175 kilométeres távolságra került így a halászfalu a sivatag kellős közepén találta magát. Holt tenger kiszáradása jr. A nyílt vízfelszín kiterjedését egyszerre fenyegeti a kiszáradás és a növényzet térhódítása. A sekély vízben megtelepedő lágyszárú növényzet akadályozza a halászatot. A Velencei-tó nádrengetegeihez hasonlító, invazív fajokból álló bozótosban a csónakok nem is tudnának mozogni bozótvágó kések nélkül. A tó sekélysége miatt is nagyon ki van téve a csapadék és párolgás változásainak. Legmélyebb pontja is csupán 11 méter mély, így akár egy méteres vízszint csökkenés több száz négyzetkilométeres tómedencét száríthat ki.
A helyi hatóságok pedig egyre nagyobb partszakaszt kénytelenek kerítéssel elzárni a látogatók elől. A fontos mezőgazdasági területek elérhetetlenné válása és a környék turizmusának drasztikus visszaesése miatt a régió települései komoly anyagi károkat szenvedtek, éppen ezért a Holt-tenger melletti kibucok jövője is kérdésessé vált. Amir Cohen, a Reuters fotósa nemrég bejárta a Holt-tenger vidékét, és igencsak lehangoló látvány fogadta: Forrás: a Zsidó Közösségi Portál via Haaretz