Érdekesség, hogy a szoborcsoportba a háborút követően visszakerült annak a vizslának a másolata is, amely a városi legenda szerint azért tűnt el, mert Vorosilov marsallnak nagyon megtetszett. Jó állapotban vannak a százhúsz éves bronzszobrok A szökőkutat most kerítés veszi körül, de nem ám akármilyen: többek között régi várbeli épületeket és építőiket láthatjuk rajta. A táblákon a Nemzeti Hauszmann Program fejlesztései szerepelnek: megújuló parkok, kertek, sétányok, lépcsők, várfalak, szökőkutak és a már újjászületett vagy visszaépítésre váró épületek. Budai vár mátyás király étterem. A Mátyás-kút felújítását végző szakemberek közül a PestBudának nyilatkozó Csányi Szabolcs és Vecsey Ádám restaurátorok és a műszaki felújítást tervező Deák Zoltán a Várkapitányság Nonprofit Zrt. építésze elmondta, hogy a szökőkút restaurációját alapvetően műszaki, vízelvezetési problémák indokolták, ezzel együtt azonban az alkotás minden részét megtisztítják, a bronzszobrokkal együtt. A közel százhúsz éves bronzszobrok jó állapotban vannak, csak kisebb javításokra szorulnak.
Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Egyszer volt Budán kutyavásár! Ha más nem, ez mindenkinek eszébe juthat Mátyás királyról. Vagy a koronázás a Duna jegén (ami valójában persze nem is szabályos koronázás volt, hanem inkább támogató gyűlés). Megszépül Mátyás kútja a budai Várban | PestBuda. Mátyás és Buda története szorosan összefonódik, a városnak e korszak egyik valódi fénykora volt. Boltozatos pincék, házak alapfalai, egy oszlop – mégis szinte csak ennyi maradt az egykori Budából. A török hódoltság alatt is pusztultak el épületek, vagy éppen átépítették őket, de az igazi rombolást a keserves 1686-os ostrom jelentette. Ekkor Budán a felszínen szinte minden elpusztult, talán csak a templomok maradtak épen úgy-ahogy, ott is inkább csak az alapok, mint a Magdolna- vagy Szent Miklós-toronynál. A Szent Miklós-torony Mátyás idejében már állt, ma a Hilton épülettömbjébe illesztve látható, oldalán a bautzeni Mátyás-emlékművel (a kép az 1920-as években készült) (forrás: Erdélyi Mór felvétele, BTM Kiscelli Múzeum Fényképtár, Budapest, ) Mátyás tudatosan építkezett, valódi, királyhoz méltó központot akart itt létrehozni.
Az ötlet megvalósításában pedig Stróbl partnerre talált a királyi lakhely bővítési munkálatait (Ybl Miklós halála után) tervező és irányító Hauszmann Alajosban, aki vélhetően ezt figyelembe véve alkotta meg a szökőkútnak helyet adó homlokzatrészt. A Budavári Palota Hunyadi-udvara a Mátyás-kúttal 2017-ben (fotó: Kéri Gáspár) A kivilágított kút (fotó: Várkapitányság Nonprofit Zrt. Budai vár mátyás király utca. ) Az elkészült szökőkút pedig 120 év múltán is büszkén hirdeti, hogy a korabeli magyar alkotók, a palota építői és díszítői tehetségüket tekintve korukban méltó kihívói voltak a világ legelismertebb mestereinek. Nyitókép: Mátyás kútja a Várban (fotó: Kéri Gáspár, 2017)
Bár az irodalom képviselői mindig is szívesen heccelték egymást, a műveken túllépő, hétköznapibb ugratásokat a nyugatosok, elsősorban Karinthy és Kosztolányi hozták divatba – olvasható Serf András cikkében. Írásában a szerző példaként idézi Kosztolányi Nyár, nyár, nyár című versét is, ahol a kezdőbetűkből a "Nyald ki a seggem Karinthi" mondat olvasható ki: Nyár, nyár, nyár (Karinthy Frigyesnek, uri-magának, az embernyi embernek, de kicsit talán a Kálomistának is küldöm, azzal az instanciával, hogy ne átallaná elolvasni ezt a nekem-kedves poémát, minden irányban. ) Nyár, A régi vágyam egyre jobban Lobban, De vár, még egyre vár. Kár így késlekedned, mert az éj setétül. Az élet Siralmas és sivár Enélkül. Gigászi vágyam éhes, mint a hörcsög, Görcsök Emésztik s forró titkom mélye szörcsög. Mostan hajolj feléje. Közel a lázak kéjes éje. Akarod? Remegve nyújtsd a szájad és karod. Itt ez ital illatja tégedet vár. Nektár. Te Hűtelen, boldog leszel majd újra, hidd meg. Telefonbetyárkodás és menyasszony-ajándékozás a legkülönösebb irodalmi barátságokban - Dívány. Idd meg. Karinthy vs. Kosztolányi Poénjaikhoz mindketten felhasználták például a felbérelt autogramkérőket.
A költemény nem sejtett semmi heccet, legalábbis akkor, ha az olvasó figyelmen kívül hagyja az ajánlás utasításait, miszerint össze kell olvasni a sorok első betűjét, amiből ez jön ki: Nyald ki a seggem, Karinthy. Kosztolányi és Karinthy 51 évesen, két év különbséggel halt meg. Babits Mihály és Szabó Lőrinc: Szabó Lőrinc személyesen kereste fel az első verseivel a Nyugat főszerkesztőjét, a nála 17 évvel idősebb Babits Mihályt, aki a versek azonnali közlése helyett inkább bevezette a magyar irodalomba az ifjú költőt, akinek a mestere lett. Kettejük barátsága olyan erős lett, hogy úgy döntöttek, összeköltöznek azzal a feltétellel, hogy Szabó Lőrinc a lakhatásért cserében titkári feladatokat lát el a mentora mellett. Hamarosan a két költő nem csak a lakáson osztozott, ugyanis 1919-ben megjelent náluk Tanner Ilona a verseivel. Nyald ki a seggem Karinthi Archívum – AH magazin. Babits nyomban a titkárához küldte a 21 éves lányt, akivel Szabó Lőrinc szívesen foglalkozott, és nem sokkal később a kezét is megkérte. A pár gyakran elhívta a programjaikra Babitsot, aki ebben az időben próbálta túltenni magát a Csinszkával való szakításán.
Egy időben úgy hírlett, hogy a két barát rendre röhögőgörcsöt kapott a temetéseken. Havas Gyula temetésén például az szolgáltatta a humorforrást, hogy Osvát Ernő beszédében valamiért mindenáron az akkor még élő Tóth Árpádot szerette volna elbúcsúztatni. Tóth Árpád temetésén pedig egy véletlenül talált szappan okozta a vigadalmat. Karinthy erről a pillanatról így írt Az Est című folyóiratban Kosztolányi halála után: "Emlékszel, Didus, a legutolsó temetésre, ahol együtt voltunk? Egy nagyon kedves barátunkat temették, akit mind a ketten gyöngéden szerettünk. Könnyes volt mindkettőnk szeme, de egyszer csak, ott a ravatal szélén, megbotlottam valamibe: lenyúltam érte és szótlanul megmutattam Neked: egy darab szépen csomagolt toalettszappan volt. Egymásra néztünk és szótlanul kifordultunk a halottasházból, hogy botrány ne legyen. " A két telefonbetyár Persze a két barát semmilyen humorforrást nem vetett meg, kamaszok módjára telefonbetyárkodtak. Kosztolányi Dezsőné például feleleveníti, amikor április elsején felhívtak egy-egy írót, és ismeretlen tisztelőjükként az egekig magasztalták legutóbb megjelent írását, vagy amikor nagypénteken azzal a kérdéssel fordultak a telefonkönyv minden Hollójához és Hollósához, hogy vajon megfürdették-e már csemetéjüket.
KAFI Reklám és Kommunikációs Bt. 1993-2022. Alapító - főszerkesztő: Kapfinger András Kiadó és szerkesztőség címe: 7100 Szekszárd, Csokonai u. 3. Telefon: 74/414-853, 74/511-709 ⋅ Fax: 74/414-853 E-mail: Adószám: 26457567-2-17 ⋅ Cégjegyzékszám: Cg. 17-06-001816 © Minden jog fenntartva.