Erdei kalandtúrára invitál a Nyitott Balaton, amelynek keretein belül bemutatják a balatoni erdőket és azok állatvilágát. A túrákat május 26-ig minden szombaton megrendezik. A túra minden alkalommal 9:00-kor, a Szántódpuszta melletti parkolóból indul, az autóval érkezők 11:00-kor, a Balatonendrédi Vadaspark és Vendégházánál csatlakozhatnak. A túrán tűzrakás mellett megtanulhatunk menedéket építeni és tájékozódni, de lesz íjászkodás is és az útba eső kilátók sem maradnak ki a programból. A szervezők a túrát a 8 évnél idősebb gyermekeknek és szüleiknek ajánlják!
Balatonendrédi Vadaspark és Vendégház - Földváron és környékén - Balatonföldvár Turisztikai Régió Értékelés 3, 9 3, 9 az 5-ből - 30 vélemény alapján Egy különleges ház, gyönyörű környezetben, mesébe illő állatokkal! Balatonendréd festői környezetében alakítottuk ki a Vadaspark ot és a benne elhelyezkedő Vendégház at és Turistaház at. A Vendégház egy különleges építési technológiával készült dombház. Az egész épület földdel fedett, érdekes vonalvezetése és izgalmas terei által könnyen elképzelhetjük, milyen lehetett akár a hobbitok lakóhelye. A Vadaspark megépítésénél legfőbb célunk a természet szépségeinek és a fontosságának hangsúlyozása volt. E gyönyörű balatoni kis falu eddig rejtegette szépségét, mi szeretnénk megmutatni, milyen gyöngyszemek várnak még felfedezetlenül kis hazánkban. Készítettünk az általános iskolásoknak egy felejthetetlen izgalmas osztálykirándulási programot, melyet ide kattintva tekinthetnek meg! Balatonendrédet eddig méltán emlegették híres csipkéjéről, 1744-ben, illetve 1790-ben épített templomairól.
A rezervátum a hazánkban őshonosnak számító bivaly fennmaradásában, génállományának megőrzésében fontos szerepet játszik, s egyben a faj bemutatásának... Fedezze fel a Pele-körút tanösvényt! A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság kertjében található sétaút a környezetünkben élő állat-és növényvilágot mutatja be. Fenyvespusztai állatsimogató Szereted az állatokat? Nálunk, a fenyvespusztai állatsimogatóban közelebbről is megismerkedhetsz velük! I. Történelmi Élménypark Sümeg A Közép-Dunántúli régió I. Történelmi Élményparkja egyedülálló módon mutatja be a középkori várak életét, a korabeli harcok menetét, az ostromok fegyvereit, interaktív - élő történelemóra keretében bárki betekintést nyerhet a kor mindennapjaiba! Keramikustanoda Ha mindig is érdekelt, hogyan készülnek az agyagedények, akkor látogass el a Kerámiaházba Gyenesdiásra. Keresd a nyomokat! - Balatonföldváron Ki ölte meg Heltai Károlyt? - Másfél óra tömény izgalom Balatonföldváron Kiállítások a Sümegi várban A Sümegi Vár az ország egyik legszebb, viszonylag épen megmaradt középkori erődje, amely a környezetéből magasan kiemelkedő kopár hegytetőre épült.
Ez viszont messze nem azt jelenti, hogy el kell felejtenünk a Balatont a következő nyárig, sőt, akár egy hosszú hétvége alatt is rengeteg olyan...
Az egyik legtöbb változatban az Adj szállást a tótnak, kiver a házadból maradt meg. (Ha a' Tótnak szállást adsz, még ő mutat utat; Adj szállást a' tótnak, majd határt mutat; Fogadd be a tótot, kiver a házadból stb. ) A tanulság igen szomorú: nem érdemes jót tenni senkivel, mert még ő jár rosszul. Bármilyen sürgő-forgó valaki, ha nagy baj éri, lecsendesedik szituációra utal A tót is megnyugszik, mikor leesik a fáról. Kik a tótok tv. Pikírten fogalmazta meg az ostobaságot A tót keresi a lovát s rajta ül mondás, a történetben szereplő minden bizonnyal nem ismerte fel a lovat, mert nem szokott lovagolni. A hegyes, erdős vidékeken nem teremhet jó gyümölcs tényt rögzítette A tótnak vadalma a fügéje. Ennek a mögöttes tartalma: aki nem ismeri a jót, annak a rossz is megteszi. A vándorárusokra is van utalás: Járja az országot, mint a csipkés/drótos/gyolcsos tót. A falvakban történő kopogtatást hangsúlyozta A tótok az ajtóra jöttek, ami együtt járt az illető erőszakos, nem kívánatos voltával. A szereti, mint tót az aludttejet pedig arra emlékeztet, amikor szívesen fogadták a nyári melegben, ha hideg aludttejjel kínálták őket.
Kik azok a tirpákok? A Nyírség különleges nevű lakói, a tirpákok tulajdonképpen tótok: szlovák ajkú kisebbsége Magyarországnak. Őket ünneplik most Nyíregyházán. MTI | 2010. január 27. Kik azok a tótok? Miért hívják így őket?. | A 257 éve Nyíregyházát újranépesítő tirpákság történelmét és kultúráját bemutató háromnapos rendezvény kezdődött a nyírségi nagyvárosban kedden. A valamikori Nyíregyháza a török hódoltság évei során szinte elnéptelenedett, lakosainak száma néhány száz főre csökkent az 1700-as évek közepére. A fenyegető kihalást Károlyi Ferenc gróf úgy igyekezett megakadályozni, hogy 1753. május 16-án pátenslevelet adott ki birtokainak újratelepítésére, amit Petrikovics János szarvasi csizmadiamester szervezőmunkával segített. Károlyit és Petrikovicsot a szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhely ma városalapítóként tiszteli, hiszen az egykori újranépesítés után indult fejlődésnek a település, amely jelenleg az ország hetedik legnagyobb városa, közel 120 ezer lakosával. Az újratelepítés során 214 szlovák nemzetiségű család Békéscsabáról, Gyuláról, Mezőberényből, Orosházáról, Tótkomlósról és Szarvasról érkezett Nyíregyházára, s mellettük jött 117 família a valamikori Borsod, Gömör, Hont, Nógrád és Zólyom vármegyéből is a Nyírségbe.
Ha pedig történelmi Magyarország, térjünk ki arra is, hogy mi, magyarok a szlovákokat tótoknak hívtuk és hívjuk. A tót név, egyesek feltételezések szerint, a tauta – litvánul: nép -, és a germánokra alkalmazott teuton kifejezéssel azonos, ill. annak szinonimája. Ebben nem nyilvánítanék inkább véleményt, beérem azzal, hogy a magyarnak tót a tót! A tót megnevezés igen régi szavunk erre a Felvidéken élő (és országrabló) szláv népcsoportra. Már az "Árpád-házi" királyaink idejében ismert és használatos volt, de írott nyomára legkorábban csak az 1400-as évek elejéről való szövegekben bukkantak. Kik a tótok 1. Ekkoriban tout alakban írtuk nevüket. Összegezve tehát elmondhatjuk tótokról, hogy sosem volt államalkotó nemzet, és sosem lesz! Az a (28) évnyi "államiság" nem ad múltat, történelmet és nagy királyokat, uralkodó-házakat! A "Szlovák államiság" nem más a történelem sok évezredes szélviharában, mint egy lepkefing! Gyakori vád velük szemben, hogy nincs nyelvük, ez azonban nem igaz, mert van nekik. A nyugati szláv nyelv egy déli nyelvjárását próbálták önállónak álcázni azzal, hogy írásmódjában a lengyeltől és amennyire lehet, a csehtől is különbözővé alakították.
A reformkori és a 16. századi említés között teljes adathiány figyelhető meg, ráadásul a szövegkörnyezet alapján Sklovákország földrajzi meghatározása is bizonytalan. A szlovák szó igazából az első világháború után terjedt el, de csak a második világháborút követően váltotta fel maradéktalanul a korábbi kifejezést. Ezt a gyakorlat is elősegítette, ugyanis a tót szót azokban a régebbi magyar irodalmi szövegekben is átírták, amelyek szerzői a szlovák szót még nem is ismerhették. A tót szót a szlovák nyelvi környezet gyakran pejoratív kifejezésként érzékeli. A kifejezés születésére és etimológiájára sokfajta magyarázat született. Kik a tótok pro. Az egyik legvitriolosabb Vladimir Mináč (1922-1996), szlovák próza- és esszéíró tollából származik. "Amikor a magyarok bejöttek Pannóniába, az egyik magyar megbotlott egy tehénlepényben, ebből egyszeriben kiugrott egy bocskoros tót, aki így kiáltott: tot'. " A magyarul nehezen visszaadható szójáték szerint a tot' (ejtsd: toty) többek között "íme" kifejezéssel kapcsolható össze.
A csütörtökig tartó tirpák napokon a város vasutas művelődési házában előadások hangzanak el az egykori betelepülők életéről, kultúrájukról, és ezt fotókiállítás is kiegészíti. Két könyvet is bemutatnak, Márkus Mihály: A bokortanyák népe, valamint a Dancs Lajos-Németh Zoltán: Orie suhaj - tirpák népdalok című kötetét. Tirpák népzenei bemutató is lesz, illetve a tirpák hímzésekből rendeznek még tárlatot, ami a fotókiállítással együtt március végéig várja a látogatókat.
A tótnak ilyenformán "unokatestvére" például a teuton (latinul az ógermán törzseket nevezték így), a dutch (angolul holland) és a deutsch (németül német). A középkorban a tót nemcsak az északi szláv szomszédokat jelölte, hanem általában minden környező szláv népcsoportot, a mai szlovének, horvátok és szerbek őseit is. Így talán már az is érthető, hogyan lehet ennyire gyakori magyar családnév a Tót(h): nem feltétlenül szlovák, sokkal általánosabban szláv felmenőkre utal, azokból pedig szinte bárkinek lehetett a Kárpát-medencében. A tót jelentése csak a 19. századtól szűkült le a szlovákokra, amikor a Magyar Királyság területén élő déli szláv népeknek már mind lett saját nevük: vend, szlavón, rác. A tót a legkevésbé sem volt lekicsinylő vagy becsmérlő kifejezés. Bizonyság erre Mikszáth Kálmán szóhasználata. A Tót atyafiak (1881) elbeszéléseiben mélységes empátiával és szeretettel ír a felvidéki népről. Sőt maga a szlovák nemzeti ébredés vezéralakja, L'udovít Štúr: (1815–1856) a szlovák nemzeti mozgalom vezetője, a szlovák irodalmi nyelv megteremtője, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ellen harcoló szlovák önkéntes résztvevőinek toborzója, a Magyar Királyság országgyűlésében is részt vevő politikus, költő, író, újságíró, tanár, filozófus és nyelvész volt.