A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban átlagosan 7, 2 százalék volt az éves szintű fogyasztói áremelkedés januárban a decemberi 6, 6 százalék után. A januári adat közel 31 éve, 1991 februárja óta a legmagasabb, ami részben annak a következménye, hogy Törökországban 48, 7 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Törökországot nem számítva az OECD-országok inflációja 5, 8 százalék volt januárban a decemberi 5, 5 százalék után. Az energiahordozók árnövekedése az OECD-országokban 26, 2 százalékra gyorsult a decemberi 25, 7 százalékról, az élelmiszeráraké pedig 6, 7 százalékról 7, 5 százalékra. Az élelmiszer- és energiaárak nélküli, úgynevezett maginfláció januárban 5, 1 százalék volt, 1992 decembere óta a legmagasabb a decemberi 4, 7 százalék után. Az OECD-országokban tavaly átlagosan 4 százalék, 2000 óta a legmagasabb volt az infláció, jóval magasabb a 2020. évi 1, 4 százaléknál. 2020 évi inflációs ráta. Tavaly az energiaárak 1981 óta a legnagyobb mértékben, 15, 4 százalékkal emelkedtek, míg 2020-ban még 6, 5 százalékkal csökkentek.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban átlagosan 7, 2 százalék volt az éves szintű fogyasztói áremelkedés januárban a decemberi 6, 6 százalék után. A januári adat közel 31 éve, 1991 februárja óta a legmagasabb, ami részben annak a következménye, hogy Törökországban 48, 7 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Törökországot nem számítva az OECD-országok inflációja 5, 8 százalék volt januárban a decemberi 5, 5 százalék után. Az energiahordozók árnövekedése az OECD-országokban 26, 2 százalékra gyorsult a decemberi 25, 7 százalékról, az élelmiszeráraké pedig 6, 7 százalékról 7, 5 százalékra. Jó eredményekkel zárt a CIB - Napi.hu. Az élelmiszer- és energiaárak nélküli, úgynevezett maginfláció januárban 5, 1 százalék volt, 1992 decembere óta a legmagasabb a decemberi 4, 7 százalék után. Az OECD-országokban tavaly átlagosan 4 százalék, 2000 óta a legmagasabb volt az infláció, jóval magasabb a 2020. évi 1, 4 százaléknál. Tavaly az energiaárak 1981 óta a legnagyobb mértékben, 15, 4 százalékkal emelkedtek, míg 2020-ban még 6, 5 százalékkal csökkentek.
2021-ben a maginfláció 2, 9 százalék volt az egy évvel korábbi 1, 8 százalék után. Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált harmonizált fogyasztói árindex az eurózónában 5, 1 százalék volt idén januárban a decemberi 5 százalék után, az élelmiszer- és energiaárak nélkül számított maginfláció 2, 3 százalékra mérséklődött a decemberi 2, 6 százalékról. 2020. évi infláció mértéke. Az Európai Unió statisztikai hivatalának előzetes számításai szerint a HICP növekedése 5, 8 százalékra, a maginfláció pedig 2, 7 százalékra gyorsult februárban. A G20-országokban az infláció januárban 6, 5 százalékra emelkedett a decemberi 6, 1 százalékról. Különösen Indiában és Indonéziában nőttek a fogyasztói árak, ugyanakkor Kínában 1, 5 százalékról 0, 9 százalékra lassult az emelkedés üteme – közölte a távirati iroda.
A megugrás elsődleges oka, hogy az üzemanyagárak 2018 decemberében nagyot estek, és így az éves összevetés viszonyítási alapja lejjebb került. Erre a szakértők számítottak is, ezért nem mondható nagy meglepetésnek az infláció emelkedése. A kis meglepetést feltehetően a mindig bizonytalanul alakuló élelmiszerárak okozták, hiszen a KSH ebben a termékkörben a a drágulási tempó erősödését mérte: 5, 5%-ról 5, 9%-ra. 2020 évi infláció mértéke. Ez nagyrészt megmagyarázza azt is, hogy az emberek miért érzékelnek a hivatalosnál erősebb inflációt, hiszen vélhetően a boltban történő vásárlás befolyásolhatja legerősebben az áralakulással kapcsolatos érzékelést. Az élelmiszerek esetében a gyors drágulás továbbra is elsősorban a kínai sertéspestis hatásával magyarázható, ami most már a feldolgozott termékekben is megjelenik. A sertéshús ára 23, 7, a párizsi, kolbászé 13, 2 százalékkal emelkedett. Emellett drágább lett a cukor (12, 2%) és az idényáras élelmiszer (burgonya, friss zöldség, gyümölcs - 8, 3%) is. A dohányáruk ára a folyamatos adóemelés eredményeképp 12, 3%-kal emelkedett.
A bankcsoport jelentős mértékben javította költséghatékonyságát: nettó működési eredménye 18 százalékkal nőtt 2021-ben, miközben a költségszint 5 százalékkal emelkedett. A csoport hitelállománya 5, 1 százalékkal bővült tavaly; a lakossági jelzálog- és személyi hitelek új folyósítása 49 százalékkal, illetve 19 százalékkal nőtt - ismertették. A jelentésből kiderül, hogy a vállalati finanszírozás területén az új folyósítások 93 százalékkal voltak magasabbak 2020-hoz képest. A bank betétállománya 16, 7 százalékkal nőtt tavaly, a bővülés mind a lakossági, mind a vállalati üzletágakban megfigyelhető volt; a befektetési alapokban kezelt vagyon 8, 6 százalékkal növekedett. A CIB Csoport likviditása szilárd, a hitel/betét arány 60, 8 százalékos értéket mutatott az év végén - írták a közleményben az MTI szerint. Arra is kitértek, hogy az elmúlt évek portfóliótisztításának eredményeként a meglévő hitelportfólió minősége tovább javult, a 90 napot meghaladóan késedelmes hitelek aránya a 2020-as 0, 7 százalékról 0, 6 százalékra csökkent.
Hatalmasat bukott a Jobbik frakció, mindössze kilenc képviselőjük lesz az Országgyűlésben. Az egyesült ellenzék eredményét pártokra bontva látszik, hogy a Jobbik szenvedte el április 3-án a legnagyobb vereséget. Maga alá gyűrte az ellenzéki összefogás a Jobbikot | Mandiner. A korábban számtalan alkalommal szélsőjobboldalinak titulált pártnak, nem tett jót, hogy betagozódott az ellenzéki összefogásba, ugyanis a korábbi jobbikos mandátumok mindössze egyharmadával fog rendelkezni a párt a következő ciklusban. A Jobbik 2018-ban 26 képviselővel vágott neki a ciklusnak, de még a pártszakadás után, a ciklus végén is 17 képviselője volt, a következő parlamentben viszont csak 9 lesz, így a választás legnagyobb vesztese. Akik a jelenlegi képviselőik közül mind nagy eséllyel távozni fognak a parlamentből: Szilágyi György; Csányi Tamás; Nunkovics Tibor; Magyar Zoltán; Rig Lajos; Kálló Gergely; Steinmetz Ádám; Stummer János; Potocskáné Kőrösi Anita; Gyüre Csaba; Ander Balázs Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt
A magyarországi jogszabály kimondja, hogy a lakosság elmúlt tíz évben mért legmagasabb téli fogyasztásának a hatvan százalékát kitevő gázmennyiséget kell elhelyezni a tárolókban a fűtési szezon kezdetéig. A 2021-es és az egy évvel korábbi fűtési szezon is mintegy négymilliárd köbméter betárolt gázzal indult, amiből kilencszázmillió köbméter stratégiai készletet is számon tartanak, amihez csak végszükség esetén lehet hozzányúlni. Fekete-Győr András: Vessünk véget a gáz- és atomrabszolgaságnak! | Mandiner. Emellett számolnak azzal, hogy télen is folyamatos az import és a belföldi termelés, így fedezhető az éves, mintegy kilencmilliárd köbméteres, teljes fogyasztás, ide értve az ipar igényeit is. Németország most tervezi ehhez, illetve a bizottság javaslatához hasonló, májusban hatályba lépő intézkedés bevezetését. Az uniós elgondolás alapvetően azt jelzi – mondta a lapnak korábban Ságvári Pál –, hogy végre elindult a közös gondolkodás annak érdekében, hogy Európa ne kerüljön még egyszer olyan kiszolgáltatott helyzetbe, hogy viszonylag alacsony gázkészlettel indul neki a téli szezonnak.
Mindezt miért? Hogy legyen egy hangzatos, de hazug kampány szlogenje, mint a rezsicsökkentés? Megérte eladni a jövőnket Paks 2-vel Oroszországnak úgy, hogy közben van egy igazi nemzeti megoldásunk az energiafüggőségre? " Nyitókép: MTI/Mónus Márton
A földgáztárolók kötelező feltöltése a tagállamok közti egyenlőtlenségekhez vezethet, hazánk joggal várhatna el kompenzációt. Az Európai Bizottság várhatóan szerdán teszi közzé javaslatát az uniós tagországok kötelező gáztartalékairól annak érdekében, hogy felszámolják az EU oroszországi fosszilis energiahordozóktól való függőségét – írja a Magyar Nemzet. A DPA hírügynökség által megtekintett tervezet – amelyet az MTI idézett – egybecseng azzal a lapban hétfőn megjelent információval, amelyről a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal elnökhelyettese, Ságvári Pál beszélt. Stummer jános győr moson. E szerint a tagállamoknak minden év november 1-jéig legalább kilencven százalékig fel kellene tölteniük a föld alatti gáztárolóikat, az indoklás szerint azért, mert a vezetékes ellátásban bármikor előfordulhatnak fennakadások. Bár az Oroszországtól érkező gázszállítás mindeddig zavartalan, az orosz–ukrán háború, illetve az Európai Bizottság által továbbra is lebegtetett szankciók miatt mégis aggodalom övezi a tranzit stabilitását.