Természetes meszes glettanyag belső térbe, betonra, mész, mész-cement és Sanova felújító vakolatokra, kézi és gépi bedolgozással, glettelt felület előállításához, egy vagy több rétegben. Sima felület Kellemes beltéri klíma Klímaszabályozó és páraáteresztő Csomagolás mennyisége raklapon: 60 Száraz habarcs sűrűsége: kb. 1200kg/m³ Vízszükséglet: kb. 8l/Sack Max. szemcseméret: 0. 1mm Anyagszükséglet: 3. 5kg/m² 2-3 mm-es vastagságnál Paletta mérete: 60 zsák/raklap = 1200 kg Csomagolás típusa: zsák Vízpáraáteresztő képesség (µ): kb. Baumit meszes glatt md. 10
Természetes meszes glettanyag belső térbe, betonra, mész, mész-cement és Sanova felújító vakolatokra, kézi és gépi bedolgozással, glettelt felület előállításához, egy vagy több rétegben. Sima felület Kellemes beltéri klíma Klímaszabályozó és páraáteresztő Csomagolás mennyisége raklapon: 60 Száraz habarcs sűrűsége: kb. 1200kg/m³ Vízszükséglet: kb. 8l/Sack Max. Baumit KlimaGlätte páraáteresztő meszes glettanyag - Diósdi Festékbolt. szemcseméret: 0. 1mm Anyagszükséglet: 3. 5kg/m² 2-3 mm-es vastagságnál Paletta mérete: 60 zsák/raklap = 1200 kg Csomagolás típusa: zsák Vízpáraáteresztő képesség (µ): kb. 10
Kevesebb részlet keyboard_arrow_up
• Mész-cement vakolatok (pl. Baumit GV 25, Baumit Uni Vakolat): felhordás: kb. 20 nap múlva. • Beton: egyenetlenségeket, lyukakat, fugákat Baumit Ragasztó Tapasszal zárjuk (várakozási idő: 7 nap). Felhordás: Kb. 12-13 l tiszta vízzel kell vödörben vagy habarcsládában az 1 zsák (20 kg) Baumit Klíma Glettet elkeverni. A Baumit Klíma Glettet szórjuk a vízbe, majd 5-10 percig hagyjuk beiszapolódni, majd megfelelő keverőberendezéssel ismét átkeverjü Ahhoz, hogy még krémesebb konzisztenciát kapjunk, a Klíma Glettet 2-3 órával korábban keverjük be, majd a bedolgozás előtt ismét keverjük át. (Nyitott idő: kb. 8 óra) Kézi bedolgozás: Acélsimítóval hordjuk fel, húzzuk el, majd hagyjuk szilárdulni. A teljes kikeményedés után (ez időjárástól függien kb. 2 óra) valamivel hígabb konzisztenciájú anyaggal húzzuk át a felületet, így nagyon finom felületet kapunk eredményül. (tiszta vízzel nem szabad átsimítani! ). Baumit KlimaGlätte páraáteresztő meszes glettanyag - Fefa Festékbolt. Gépi bedolgozás: Arra alkalmas berendezéssel hordjuk fel az anyagot, majd a kézi bedolgozásnál leírtak szerint járjunk el.
A Semmelweis Orvostudományi Egyetem és a Képzőművészeti Egyetem együttműködési szerződése jött létre a "Nagyjaink bronzban" című dombormű-sorozat, amelynek egyik darabja Straub F. Brunót idézi. Straub Ferenc Brunó (1914–1996) biokémikus, akadémikus, politikai munkásságáról is ismert: a rendszerváltás előtt két évig a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke volt. Tudományos munkássága: biokémikusként dolgozott, de már 1937-től a Szegedi Egyetemen tanított. 1945-ban egyetemi tanár volt a Biokémiai Tanszéken. Ezt követően egyre magasabb szintű vezetői tisztséget töltött be. Kutatói tevékenysége "az enzimek, az izomműködés, a fehérjeszintézis és a sejtlégzés területére koncentrálódik". Nevéhez felfedezések is kapcsolódnak (ld. bővebben a forrás cikkében). Tudományos eredményeiért két alkalommal kapta meg a Kossuth-díjat és egyéb kitüntetésekben is részesült. Politikai tevékenysége során a rendszerváltás előtti utolsó ciklusban párton kívüliként került a Parlamentbe. 1988-ban Németh Károly utódaként választották meg az Elnöki Tanács utolsó elnökévé.
Mindezt egy olyan században vitte véghez, amely nem kivételezett a legkiválóbbakkal sem. " Straub F. Brunó kutatói pályafutását vázolva Dudits Dénes kiemelte, hogy a tudós rendkívüli tehetségét táplálta és támogatta az a környezet, amelyet Szent-Györgyi Albert laboratóriuma biztosított. Tudományos érdeklődése középpontjában a sejtlégzés kémiája, az izomműködés és az enzimek szerkezetének megismerése állt. Nevéhez fűződik a róla elnevezett "sárga enzim", a Straub-diaforáz felfedezése, és ő írta le elsőként az egyik legfontosabb szerkezeti fehérjét, az aktint, amiért méltán kaphatott volna Nobel-díjat. Tudományos eredményeit 1948-ban és 1958-ban Kossuth-díjjal ismerték el. Brunó Straub F. Brunó (1914-1996) életének meghatározó eseményei Szegedhez kötődnek. A Szegedi Tudományegyetemen tanult, majd 1933-ban Szent-Györgyi Albert munkatársa lett. 1941-től az egyetem magántanára lett. 1945-ben nevezték ki az Orvosi Vegytani Intézet tanszékvezetőjének, majd 1949-ben a Budapesti Orvostudományi Egyetem Orvosi Vegytani Tanszékének vezetését bízták rá.
1960-1978 között az MTA Enzimológiai Intézetének igazgatói tisztét is betöltötte, amely az időközben létrejött SZBK részévé vált. 1971-1977 között a Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatója volt. 1946-ban választották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1949-ben rendes tagjává. Brunó jelentős szerepet játszott a tudománypolitikában is: 1967-1973, majd 1985-1988 között a Magyar Tudományos Akadémia alelnöki tisztét töltötte be. Ormos Pál, az MTA rendes tagja, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy Straub F. Brunó tudományos eredményeivel, tudományszervező tevékenységével, közéleti szerepvállalásával egyaránt lényegesen hozzájárult Szeged, de egész Magyarország fejlődéséhez, nemzetközi tekintélyéhez. Döntő szerepe volt a modern biológiai kutatás fellegvárának, az 1971-ben Szegeden megalakult MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont nak a létrehozásában, amelynek indulásától 1977-ig főigazgatója is volt. "A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontja a nemzetközileg elismert magyar élettudományi kutatások meghatározó intézménye.
Száz éve született Straub F. Brunó világhírű biokémikus, az MTA rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia egykori alelnöke, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont alapító főigazgatója. A centenárium alkalmából Szegeden, a Dóm téri Nemzeti Panteonban egykori pályatársai, tanítványai jelenlétében felavatták az iskolateremtő tudós mellszobrát, Rieger Tibor Magyar Örökség díjas művész alkotását. Forrás: A mellszobrot Dudits Dénes, az MTA rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke avatta fel. Straub F. Brunó emberi és tudósi nagyságát méltatva Pálinkás József nek, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének a gondolatait idézte: "Straub F. Brunó kutatói pályájával igazolta, hogy a magyar tudomány világra szól. Nagyok mellett tudott naggyá válni. Megtestesítette és példázta az igazi tudóst. Műhelyt és intézetet teremtett. Megalapozó tudományos felfedezéseket tett, és hozzájárult az egyetemes tudás gazdagításához. Kiemelkedő tudós, tiszteletre méltó polgár, felelős vezető és valódi irányító szellem volt.
biokémikus (1914 - 1996) Straub F. Brunó Nagyváradon született 1914. január 5-én. Egyetemi tanulmányait Szegeden kezdi, először az orvoskaron, majd a természettudományi fakultáson. Szent-Györgyi Albert első előadása annyira magával ragadja, hogy már tizennyolc évesen laboratóriumában kezd dolgozni. Szent-Györgyi személyisége, emberi és kutatói példája egy életre meghatározzák tájékozódását, jellemfejlődését. Átvette, majd átörökítette a nyugat-európai nyitottságot, értékcentrikusságot, a munka és a tudományos eredmények feltétlen tiszteletét. Már itt kialakult kutatási területe, a sejtlégzés kémiája, az izomműködés vizsgálata, az enzimek szerkezetének kutatása, a fehérjeszintézis elemzése. Fiatal kutatóként Rockefeller-ösztöndíjjal Cambridge-ben dolgozott, hazatérve a szegedi egyetem tanára lett. Egészen 1944-ig, a németek bevonulásáig együtt dolgozott Szent-Györgyivel, majd a háborút követően ismét közösen munkálkodtak, egészen a Nobel-díjas tudós külföldre távozásáig. Ezidőben lett a budapesti egyetem tanára is.
Források: