Ha ez így lenne, akkor a szigetelés elkezdene vizesedni, ami a hőszigetelő-képesség rohamos elvesztésével járna. Ezt megelőzendő az új hőszigetelést most is meg kell védeni ettől a veszélytől, egy alá elhelyezett lég-, és párazáró fólia tehát jó megoldásnak tűnik. Építési Megoldások - Járható és könnyű padlásfödém-szigetelés. Igen ám, de a fólia most nem a belső meleg oldalra került, hanem "kintebbre" a szerkezetben, egy többrétegű szerkezet közepére! A kérdés az, hogy nem lesz-e ezáltal túl hideg ez a fólia ahhoz, hogy rajta kicsapódjon a víz? (Ha így lenne, akkor a nedvesség tényleg elkezdené áztatni az alsó fa szerkezeteket. ) A dolog annyival bonyolultabb, mint az imént az új építés esetén, hogy most a fólia alatt is van egy hőszigetelő réteg, ami a meleg oldal felől is szigeteli a fóliát, így annak hőmérséklete alacsonyabb lesz, mintha akadály nélkül a helyiség meleg levegőjével érintkezne! Egy irányszám: ha egy helyiség 20 oC-os, 50% relatív páratartalmú levegőjéből indulunk ki, akkor a fóliának legalább 12, 6 oC-osnak kellene lennie, hogy ne emelkedjen meg a közvetlen környezetében a relatív páratartalom 80% fölé, mert akkor ott megjelenik a penész, ha pedig a fólia hőmérséklete az előbbi beltéri állapotból kiindulva valamivel 9 oC alá csökken, akkor ki is csapódik (kondenzálódik) rajta a pára.
De […] Padlás szigetelés /1 Tudtad, hogy a padlás szigetelés fogalomköre alatt 2 különböző, egymással teljesen ellentétes területet értünk? 1. Padlás padozat hőszigetelés Ha a padlásunk nincs lakó-funkcióra használva, akkor konkrétan a padlás padozatát kell szigetelnünk hőszigetelő anyagokkal, s ezzel a lakótérben tartjuk a hasznos hőt. Ez esetben a lényeg, hogy a padlás padozatán a hőszigetelő anyag egy vagy több […] Penész a lakásban By Rónai Balázs jan 14, 2015 Falszigetelés, falszigetelés utólag, Felújítás, Házfelújítás, Penész, Penész a lakásban, Penészes fal kezelése betonáthidaló, hőhíd, páratartalom, szellőztetés hiánya A penész akár hasznos is lehet, ha borérlelésről, sajtokról, vagy ízletes szalámikról beszélünk, de csöppet sem örömteli látvány, ha a penész a lakásban jelenik meg. Jelenléte az állandó dohos szag, a csúnya fekete, zöld foltok mellett súlyos egészségügyi problémákkal is járhat. Hőszivattyú egy régi házban - hogyan kell felszerelni és mire kell figyelni. (Penészallergiáról bővebben itt. ) A penész már akkor is megjelenhet, ha legalább 72 órán át […] Homlokzat szigetelés By Rónai Balázs jan 12, 2015 Felújítás, Házfelújítás, homlokzat szigetelés, Penész, Penész a lakásban, Szigetelés hőhíd, hőszigetelő rendszerek, merevtáblás, penész, szálas Miért is olyan fontos, miért olyan felkapott téma a homlokzati hőszigetelés?!
Az biztos hogy LÉPÉSÁLLÓ hőszigetelőanyagra lesz szükséged: Austrotherm lépésálló hőszigetelés Amint láthatod, már 1 cm-es vastagságtól lehet venni, és ha csak kiegészítő szigetelésnek kell, a 2cm-es már elméletileg elfogadható lehet. Az aljzat és a falazat közti hőhíd csökkentéséhez Polifoam diletációs szalagot kell a fal és az aljzat közé tenni. Legvégső esetben vannak még Hőszigetelő szalagok is, 1-5 mm vastagságban. Régi parasztházak padlás szigetelése hatékonyan és egyszerűen. Persze mondom ezt a nélkül hogy bármit is láttam volna, és az is szinte biztos hogy jó kell tervezni az új padló rétegrendet, ami normál esetben úgy néz ki pédául, hogy: - sávalap, vagy födém beton 10 vagy 5 cm - párazárás fóliával, vagy vízszigetlés - hőszigetelő réteg 5 cm - úsztatott aljzatbeton 5 cm - padlopon simítóréteg 2-5 mm - hideg, vagy melegburkolat kb 1 cm __________________ Az építkezés egy nagy kaland! Olasz kémények képgalériája 2012:
Ha a járóréteg megtámasztására külön bordázatot építünk be (célszerűen impregnált fenyőfa lécekből vagy pallókból), olcsóbb, kisebb nyomószilárdságú (az ásványgyapot kategóriában jellemzően "nem terhelhető" minőségű) hőszigetelő anyagok, illetve termékek is alkalmasak. Az építőlemez járóréteg ez esetben - a bordák távolságától függően - szegezett fenyőfa deszkázat vagy pallóterítés is lehet. Terhelhető szigetelés A födémre elhelyezett hőszigetelés önmagában többnyire nem alkalmas arra, hogy azon járjanak vagy nehezebb tárgyakat is elhelyezzenek rajta. Az általában kis teherbírású - gyakran faszerkezetes - födémek a további terhelést nem bírják, ezért a járófelület képzésére általánosan elterjedt 5 cm betont sem lehet ráhúzni. Ilyen esetben a padlásfödém utólagos szigetelésére például az Austrotherm Padlap nevű terméke alkalmazható, aminek segítségével a födém hatékonyan, gazdaságosan, házilagosan is szigetelhető, és a padlás tárolási funkciója is megmarad. A födém hőszigetelése nemcsak télen, hanem nyáron is jó szolgálatot tesz.
Sok weboldalon lehet látni különböző bonyolultabbnál bonyolultabb, drága megoldásokat a járható felület kialakítására, mint pl. gerenda magasítás, deszkázás, stb. Én úgy tapasztaltam, hogy a falra tervezett EPS szigetelő lap is tökéletesen megfelel a célnak. A tetejére pedig kartonpapírt raktam, ami segít még jobban elosztani a súlyt. A rakodó felületnél viszont maradék deszkákat raktam az EPS tetejére, így jól bírja a hosszabb távú nagyobb terhelést is. A tűzfal szigetelése Az üveggyapotot az első évben a tűzfalra is felhajtottam kicsit, de ez nem állta ki az idő próbáját. A szobák felső sarkánál 1-1, 5 fokos hőfok különbség alakult ki és megjelent egy halvány penészedés is. A tűzfal lukacsos táglái levezették a hideget a födém szigetelés mellett. Ezt a következő évben korrigálni kellett. Ragasztó habbal 70 centi magasságig leszigeteltem a tűzfal belső oldalán a falat. Az alsó 3 téglasor nyitott tetejét is lezártam a szigeteléssel. Végül a réseket is kinyomtam a ragasztó habbal, aztán visszaraktam a felszedett üveggyapotot a födémra.
Én egyet értek a hőszigetelés szükségességével, mert lehet, hogy nyáron nem érződik különbség, de a téli fűtésszámlánál jelentkezni fog a megtakarítás. Amit Hyper leírt az tényleg nem olcsó mulatság, de messze túlmutat egy egyszerű hőszigetelésen. A legegyszerűbb megoldás ha szálas szigetelőanyagot (kőzetgyapot/üveggyapot) egyszerűen leteríted a padláson. A 20 cm tényleg reális vastagság, viszont a gerendák közé csak akkor tenném, ha a faszerkezet vizsgálata, kezelése (felújítása is cél. Ahhoz, hogy hozzáférj a fagerendák közti térhez, le kell hordani az agyag tapasztást (nem kellemes munka), és fel kell szedni a felső deszkázatot, ami elég erősen megmozgatja a szerkezetet, aminek az alja (ha még eredeti kialakítású) stukatur vakolat. Ez a felállás így egyben elég jelentős koszolást tud eredményezni a lakásban, és jó eséllyel egy belső festést is maga után vonhat. Ha a tetejére fekteted, akkor egyszerűen a teljes felületet be kell fedni szigetelővel, lehetőség szerint a szarufák között, a homlokzat síkjáig kifuttatva.
Az akó egy európai eredetű űrmérték, amit ömlesztett szárazanyagok, illetve folyadékok mennyiségének jellemzésére használtak. Latin megnevezései: urna, tinna; német megnevezése: Eimer. Ma már elavult. Az akó a mérték alapját jelentő dongás faedényt is megnevezi. Első magyar említése 1226 -ból lelhető fel. Erdély kivételével az egész ország területén elterjedt. A 13. századig gabonamértékként is használták. Később elsősorban borászati űrmértékként terjedt el. Borászati alkalmazása kapcsán szőlőmértékként is használták. 1 akó hány liter. 1 akó 12-112 icce, leggyakoribb azonban 1 akó = 64 icce váltás. Mai mértékegységben 1 akó 41, 97 liter és 58, 6 liter közé esett. Híg űrmértékként a leggyakoribb alegységei: bécsi akó: (Fuder, Eimer) 1762 -ig 58 liter utána 56, 589 liter budai akó: 17. század végéig 53, 72 liter, azután kb 1730 -ig 54, 94 majd 58, 6 liter pesti, pozsonyi akó: 53, 72 liter ( A Pallas nagy lexikona szerint 50, 8 l) "Magyar akó" néven leggyakrabban a pesti, pozsonyi akót hivatkozták. Irodalom [ szerkesztés] Bogdán István: Régi magyar mértékek, Gondolat zsebkönyvek, Budapest, 1987 Magyar katolikus lexikon, Szt.
Figyelt kérdés A digitális oktatásban semmilyen mankót nemkapunk, hogy hogyan kéne, csak nesze számold ki, és ma ez a segítene? 1/4 Z003 válasza: 100% A hordó térfogata: 107, 44 dm^3, 1 mol gáz térfogata 25°C-on (és standard nyomáson) 24, 5 dm^3. 107, 44/24, 5 = 4, 385 => 4, 385mol gáz kell. 1 mol kénből 1 mol kén-dioxid lesz, így 4, 385 mol kén kell. 1 mol kén 32, 066 g 4, 385 mol kén x g x=(4, 385*32, 066)/1 = 140, 619 g 140, 619 g kén kell. 2020. dec. 14. 15:53 Hasznos számodra ez a válasz? 1 akó hány literie. 2/4 A kérdező kommentje: nagyon szépen köszönöm! 3/4 Tak válasza: Nem maradt ki véletlenül az, hogy a levegőnek csak 21%-a az oxigén? 2020. 17:10 Hasznos számodra ez a válasz? 4/4 Z003 válasza: Nem mivel nem az volt a kérdés hogy ebben az adott légtérben menyi ként lehet elégetni. Hanem hogy mennyi kén kell a 107 literes hordó kén-dioxiddal való feltöltéséhez. 17:31 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
A régi mértékegységek és mértékek világáról készült 2 részes összefoglaló írásunk célja korántsem öncélú szempontok figyelembevételével került meghatározásra. Népszerű regények, mesék, eposzok és filmek garmadában találkozhatunk ezekkel a régi mértékegységekkel. Vajon hányan tudják, hogy milyen súlyt takart a tálentum Odüsszeusz kalandozásaiban vagy a perzsa-görög háborúk idején játszódó "300" című filmben, esetleg Ali baba és a 40 rabló közismert történetében? Ben Hur korában, netán a "Spárta" vagy a "Mennyei birodalom" című filmben milyen távolság volt az 1 stádium(sztadion)? Jókai vagy Mikszáth regényeiben vajon mekkora űrmértéke volt egy akós hordónak, vagy milyen mennyiség volt az 1 pint sör és az icce bor? A népmesék szegény emberének az egy véka búza vagy az 1 rőf hosszúságú kolbász vajon megváltotta-e az éhezését? Az ilyen és hasonló kérdések tisztázása érdekében született meg ez a 2 részes írásunk. Hány akó van egy holdban : FostTalicska. Cikkünk ebben az első részében a régebben használt magyar mértékegységekkel ismerkedhetnek meg olvasóink.
Az ezt követő 2. részben pedig az ókor és a korai középkor mértékegységeit soroljuk fel történelmi korok illetve területek szerinti bontásban. A régebbi korokban teljesen más mértékegységeket használtak Magyarországon. A régi mértékegységek illetve régi mértékek meghatározásánál van két olyan fontos kitétel, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni. Az első az, hogy az azonos elnevezésű mértékegységek koronként más-más tényleges értékkel bírtak. A második pedig az, hogy az adott mértékegységeket néha országonként vagy területenként is eltérően értelmezték. Ebben az esetben sokszor a mértékegység megnevezésébe – jellemzően elé – írták az adott terület nevét. A fenti két kitétel kiváló összevont példája lehet például rőf esete. Mértékegység átváltó - Térfogat átváltó. A hiteles forrásokból összegyűjthető különböző rőf hosszúságok 16 különféle értéket vehetnek fel, kezdve az 53cm hosszú egyiptomi rőftől, a magyar rőf 62cm-én át egészen 100cm hosszúságig (mezopotámiai rőf). Ahogy említettük, ebben az első részben a magyar vonatkozású régi mértékegységekkel ismerkedhetnek meg olvasóink.