Kovács Zoltán a nemzeti konzultációk alapötletét és szellemiségét vázolva azt mondta: a nemzeti konzultációk sorozatának célja, hogy olyan politikát, intézkedéseket és jövőképet vázoljanak, amely találkozik a magyar emberek jövőről alkotott elképzeléseivel, a változások pedig a lehető legtöbb magyar ember érdekében és javára történjenek. Kovács Zoltán kiemelte: az illegális migrációval kapcsolatos nemzeti konzultáció sokat segített abban, hogy a 2015-ös kihívásokat a kormány sikeresen tudta kezelni, illetve úgy kezelte, hogy "egész Európa és a világ számára is példát mutatott". Kovács Zoltán: a nemzeti konzultáció a magyar emberek érdekeit szolgálja | Szeged Ma. Az elmúlt években az gondolták, hogy az illegális migrációs nyomás lesz a legnagyobb probléma, most azonban kiderült, hogy a koronavírus-járvány talán a legnagyobb kihívást jelenti a rendszerváltás óta, hiszen az utóbbi 10 év eredményei és intézkedései is veszélybe kerültek - mondta. Hangsúlyozta: akár európai, akár világszintű összehasonlításban Magyarország kormánya képes volt arra - az elmúlt tíz év eredményeit és tapasztalatait is figyelembe véve -, hogy kellő időben kellő intézkedéseket hozzon.
A második 547 ezer – óránként átlagosan 760 – válasszal a mostani konzultáció. A harmadik az idén tavasszal zárult, az újranyitásról szóló akció volt az első hónap 528 ezer – óránként 756 – válaszával. A negyedik a 2017-es Brüsszel elleni konzultáció összesen 522 ezer, óránként 725 válasszal. A fenti infografikán összesített adatokból az is kiderül, hogy az első egy hónap adatai alapján a most futó konzultációnál sokkal rosszabbul teljesített a 2015-ös, a menekültkérdést a terrorizmussal összemosó konzultáció a maga mintegy 300 ezer – óránkénti 416 – válaszával. Ennyit sem ért el a Soros Györgyöt közellenséggé kikiáltó 2017-es "Stop Soros" konzultáció az összesen 268 ezer, óránkénti 360 válasszal. NVI-elnök: A jelenleg elérhető adatok előzetes eredmények | hirado.hu. Még gyengébben teljesített a koronavírusról szóló tavalyi akció: ennek első havi mérlege összesen 232 ezer, vagyis óránként 312 válasz volt. A 2017-es, sokat bírált Soros-ellenes kormányzati konzultációs plakát © Fülöp Máté Az első hónap adataiból azonban még nem érdemes végleges következtetéseket levonni.
Dömötör Csaba a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára ismertette a tegnap lezárult, nyitásról szóló Nemzeti Konzultáció eredményeit a Facebookon. A konzultációt 528 ezer ember töltötte ki, az eredményekből pedig az látszik: 88 százalékuk a fokozatos nyitás híve. Ezzel szemben 12 százalék úgy vélte, egy lépésben kell feloldani minden korlátozást, ha vége a járványnak. Dömötör Csaba videóüzenetben ismertette ma reggel a Nemzeti Konzultáció eredményeit, amelyet február 17-től március 15-ig lehetett kitölteni. Ezek alapján a több mint félmillió válaszadó 74 százaléka úgy véli, legelőször a 8 óra utáni kijárási korlátozáson kéne enyhíteni. A kormány összesítve is közzétette a nemzeti konzultációk eredményeit :: baznyesz-miskolc.hu. Többen nyitnák ki az éttermeket mint a sportlétesítményeket: ellőbbiek aránya 87, utóbbiaké 75 százalék. Érdekes, hogy a válaszadók 65 százaléka azzal is egyet ért, hogy a védettségi igazolvánnyal rendelkezők kapjanak felmentést bizonyos korlátozások alól. Viszont csak 58 százalé gondolja úgy, hogy a védettségi igazolvánnyal rendelkezőknek kell megengedni, hogy rendezvényekre vagy sporteseményekre menjenek.
Az államtitkár szerint a kormány az eredményeket figyelembe veszi majd az újraindítási terv elkészítésekor. et. Ennek a tervnek az egyes szakaszai a beadott oltások számához igazodnak majd. A nyitás részleteiről Orbán Viktor miniszterelnök olyan külföldi miniszterelnökökkel is egyeztet, akiknek országai Magyarország előtt járnak az oltási programban - tette hozzá az államtitkár.
A konzultáció eredményeinek figyelembevételével a kormány döntött a déli határzár megépítéséről és a bevándorlási szabályok szigorításáról – fűzték hozzá. A kormány szerint az előttünk álló időszak legfontosabb feladata, hogy Brüsszel visszavonja a kényszerbetelepítésre vonatkozó javaslatot. Erről a magyar állampolgárok az október 2-i népszavazáson mondhatnak majd véleményt. Azt is írták, a kormány a továbbiakban is arra törekszik, hogy kikérje a magyarok véleményét az életüket meghatározó kérdésekben.
Úgy fogalmazott: némi büszkeséggel is mondhatják, hogy a járvány első hulláma elleni védekezésben sikert érte el, győzelmet arattak. Ez közös siker, ehhez szükség volt a kormány döntései mellett arra is, hogy a magyar emberek rendkívül fegyelmezetten vettek részt a védekezés folyamatában - tette hozzá. Nyilvánvalónak nevezte, hogy a járvány nemcsak az egészségügyet, hanem a gazdaságot is próbára tette. Ezért van szükség arra, hogy a nemzeti konzultáció a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban a védekezés esetleges további hullámairól és gazdasági intézkedésekről is szóljon - mondta. A nemzeti konzultációról Kovács Zoltán közölte: az első kérdések a koronavírus-járvány elleni intézkedésekre vonatkoznak, majd - látva, hogy az egészségügyi rendszer sok helyen még Nyugat-Európában is szinte pillanatok alatt omlott össze a terhelés alatt -, azt is megkérdezik, hogyan lehet fenntartani a járványügyi készültséget, hogyan tud Magyarország még hatékonyabban felkészülni. Tesznek fel kérdést a készletgazdálkodásról, illetve a digitális oktatásról is.
A konzultáció a papíralapú kérdőívek mellett online is zajlik – a kommentelő ez utóbbi formátum hitelességét vetette fel, utalva arra, hogy a biztonsági réseket és hiányosságokat kihasználva akár tömegével gyárthatók a kormány számára kedvező válaszok, de az egyébként – értékelésünk szerint – hazug és demagóg kérdésekkel operáló kezdeményezés népszerűsége is növelhető a mesterségesen felduzzasztott válaszadói számmal. Arról, hogy a korábbiakhoz képest csak egy fokkal biztonságosabb online kitöltő felület átverhető, a írt, amikor július közepén, mintegy 2 héttel a papír kérdőívek postázása után lehetővé vált az online kitöltés is. Azt pedig nemrég egy egykori fideszes aktivista leplezte le egy online videóval, hogy egy egyszerű számítógépes robotprogrammal tömegesen gyárthatók online válaszok. Az élő YouTube-közvetítésben a Nerbot nevű program tíz másodpercenként töltötte ki álnevekkel a konzultációs íveket. Az ügyben "informatikai támadás" miatt a kormány feljelentést tett, ám kérdés, hogy a tömeges kitöltés bűncselekménynek számít-e, még ha a tavalyi járványügyi konzultáció online felületének hasonló, tömeges kitöltése miatt korábban volt is már vádemelés.
A házastársi közös vagyon megosztása csak akkor jöhet szóba, ha a vagyonközösség megszűnt. Ebben az esetben bármelyik házastársnak igénye lehet a közös vagyon megosztására. Ha a házasság a házastárs halálával szűnt meg, örököse is igényelheti a megosztást. A megosztást szerződéssel is el lehet végezni, illetve ha nem tudnak megegyezni a bíróságtól lehet kérni. A közös vagyont megosztó szerződés alakiságai: Ha a felek szerződéssel osztják meg a közös vagyont, annak érvényességi feltétele, hogy közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják. Ez az ingóságokra nem vonatkozik, a felek azt természetben megosztották, ezt megtehetik bármilyen formába, nincs alakisághoz kötve, nem szükséges az írásbeliség. Ha azonban ingatlan tartozik a közös vagyonhoz, akkor szükséges az alakiság, szükséges a szerződés, mert a tulajdon változást be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba. Ennek feltétele, hogy közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják a közös vagyon megosztását.
Házasságának felbontását tervezi? Jogi képviseletet keres? A családjogi ügyvéd segít Önnek a házastársi közös vagyon megosztásában. A családalapítás fontos minden embernek. Amikor összeköti két ember az életét, nem csak a szoros párkapcsolat hosszú távú tervezéséről van szó, hanem egy anyagi közösség megteremtéséről is. A házastársak együtt folytatják a gazdálkodást, a kiadásokat ketten fedezik. A nagyobb vagyontárgyak, az ingatlanok megszerzése mindkét ember érdeke, amelyeket együtt használnak. Alapvető feladat az otthon megteremtése, ami nagy anyagi ráfordítással jár, és általában ez képezi a legnagyobb értéket. Az élet során sokféle vagyontárgy beszerzése történhet meg, amelyek szintén a pár tulajdonában vannak. Ha a házastársak úgy döntenek, hogy elválnak, akkor mindenképp rendezni kell a vagyon megosztását. Ajánlott családjogi ügyvédhez fordulni, aki tájékoztatást nyújt a perrel kapcsolatban, és a teendőket illetően. A házastársi közös vagyon megosztása gyakran vezet viták kialakulásához, ezért is fontos a szakember támogatása.
Lássunk tehát példát mindegyik esetre. Az első esetben például a feleség úgy lép be a házassági vagyonközösségbe, hogy a házasság megkötése előtt már vásárolt egy ingatlant, így az a különvagyonába tartozik, és egy esetleges válás esetén az ingatlan teljes egészében az övé is marad. Ha a házasságkötés után valamelyik házastárs örököl egy ingatlant, ékszereket, bútort, az szintén az ő különvagyonába tartozik majd, mint ahogyan a házasság ideje alatt például a szülőktől kapott ajándék is. Ha azonban például az örökölt lakást a házastárs albérletbe adja, az abból befolyt bevétel már közös vagyonnak számít, hiszen a törvény kimondja, hogy a különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, közös vagyon. Ugyanígy közös vagyonná válik – igaz csak ötévi házassági életközösség után – az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép.
Hogyan rendelkezhetünk a közös vagyonnal akkor, amikor megromlott a kapcsolat a házastársunkkal és megszűnt az életközösségünk? A válasz egyszerű: szinte sehogy, azaz lényegében csak közös egyetértéssel. A cikk arra is kitér, hogy közös vagyont cégbe bevinni tilos, illetve a közös lakhellyel rendelkezni is tilos - csak ha a másik fél ehhez kifejezetten hozzá nem járul. Ez a cikk 1901 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. "Szétköltöztünk a férjemmel, úgy tűnik el fogunk válni. Azt szeretném megkérdezni, hogy addig, amíg nem állapodunk meg a vagyon megosztásáról, én mi az, amit jogilag megtehetek? Mi fölött rendelkezhetek? Köthetek szerződést a közös vagyonunk terhére? " (N. Márta, Szeged) A házastársak az egymás közötti vagyoni viszonyaikat házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik. Amennyiben született ilyen szerződés a felek között, úgy ez lesz az irányadó a felek vagyonmegosztására. Ennek hiányában a törvényes vagyonjogi rendszer lesz érvényes a felekre, amely az életközösség kezdetétől (tehát nem a házasságkötéstől) hatályosul.
Egy ilyen megállapodással a házastársaknak lehetőségük van például az adósságaik elkülönítésére is, amivel számos kockázattól, így egy vállalkozás csődjének, egy nem fizetett hitel, vagy károkozás következményeinek terhétől is megkímélhető a másik fél. A házassági vagyonjogi szerződés megléte továbbá egy esetleges válás során is jó szolgálatot tesz, hiszen így egy átlagosan 2-3 évig is elhúzódó bírósági eljárástól kímélhetik meg magukat a házasfelek, mely során a bíróság – szerződéses megállapodáson alapuló megosztás hiányában - a törvény erre vonatkozó általános előírásai alapján dönt a vagyon megosztásáról.