Pedig talán nem is ez volt a legjobb, amit írt. A Dharma hobók, a Művésztelep, a Senkiháziak vagy a Gerard látomásai talán még mélyebb nyomot hagy, és talán még magasabbra emel. "Ez nem írás, ez gépelés" – mondta munkáiról Truman Capote, és bár szavait nem dicséretnek szánta, igaza volt. Mert Kerouacot nem gátolták meg "gépelésében" a korabeli irodalmi igények, tiszta maradt, gondolatai nem szorultak formák és elvárások közé. Prózája éppen azért művészi, mert nem az – nem holmi mások által támasztott korlátok közé szorul, de nem is ugorja át őket valamiféle könnyed, pajkos játékossággal, hanem alájuk ás, valahová nagyon mélyre, és úgy robban ki aztán a túloldalukon, folytatva töretlen útját a szabadságba. Úton – Az eredeti tekercs • Helikon Kiadó. "Ifjú író voltam, vettem volna nyakamba már az ország útját. Tudtam, hogy mentében látomások, nők várnak, és az útfélen kincset lelek egyszer" – írta. Hogy valóban meglelte-e, amit keresett, nem tudom, de abban biztos vagyok, hogy jóval többet adott másoknak, mint gondolta volna. Jack Kerouac mára több, mint ikon.
A beatnemzedék első nagy műve volt ez – előbb született, mint Ginsberg Üvöltés e vagy Burroughs regénye, a Meztelen ebéd –, de csak 1957-ben jelenhetett meg, miután Kerouac átírta: kihagyta az akkoriban még botrányosan merésznek számító részeket, és minden szereplőnek más nevet adott. Az ős- Úton csak jóval Kerouac halála után, 2007-ben jelent meg először, s azóta a mű két változatban létezik – mindkettő autentikus, de az Eredeti tekercs a maga nyersebb módján még inkább kifejezi a beatnemzedék életérzését és törekvését: hogy spontán, gátlástalan, lázadó, lüktető, száguldó, őrült, az élet titkának mélyére hatoló, új irodalmat akartak létrehozni. Jack Kerouac: Úton (Európa Könyvkiadó, 2006) - antikvarium.hu. Idézet, kritika, recenzió helye. Kis türelmet kérünk. (a szerk)
Elkapni AZT, elkapni és nem ereszteni az időtlent. Ahogyan a szaxofonos elkapja, akit aztán követni kell, extázisban kocsmáról kocsmára. Ahogyan Jack és Neal elkapja valaki más kocsijának hátsó ülésén. "még soha nem mentünk együtt keletre" – sajátosan szimbolikus mondat. "…mi tudjuk, hogyan kell lelassítani az időt" mondja Neal, ott, a hátsó ülésen. Lehet, hogy a belőle áradó férfiség titka is ez, aminek bedől minden nő, akivel találkozik. Persze pont ez tartósíthatatlan, s az eredménye három feleség, s a gyomnövényként felnövő, elpotyogtatott porontyok – az egykori, tagadni való apai minta újratermelődése: az apátlanság. Amivel nem lehet szembe nézni, ami elől megint csak menekülni kell: "nem a szokásos, kelet-nyugati inga, hanem a varázslatos Dél… pajtás, ez most AZ lesz, most ELKAPJUK! " A folyton elillanó önazonosságot… Az Úton ban lerakódó minta után lohol aztán az egész hippi nemzedék, járva be az utat Denvertől Mexikóig – akiket Kerouac valójában megvetett, a "spontán próza" atyja tiltakozott, amikor a "hippik atyjának" nevezték, a beatnemzedék királya így tiltakozott: "nem beatnik vagyok, hanem katolikus".
Eredeti ára: 3 999 Ft 2 775 Ft + ÁFA 2 914 Ft Internetes ár (fizetendő) 3 809 Ft + ÁFA #list_price_rebate# Jelenleg nem kapható! A termék megvásárlása után +0 Tündérpont jár regisztrált felhasználóink számára.
De ezeknél is intőbb jel kellett volna legyen, hogy elődje, Váradi József vezetésével 2003 júniusában alakult meg a Wizz Air, amelynek első járata 2004 májusában szállt fel, méghozzá Katowicéből. Budapestről 2004 júniusában indultak meg a Wizz gépei. Az emlékezetes sajtótájékoztató végén Sándor László ajándékba kisorsolta a fapadot az újságírók között, ezzel is jelezve, mennyire nem tart a fapados légitársaságok megjelenésétől. A többi – ahogy mondani szokták – már történelem: 2012 februárjában a Malév végleg leállt, míg 2014 májusában a Wizz Airt már bevezették a Londoni Értéktőzsdére. A magyar nemzeti légitársaság 66 évnyi működés után, 2012. február 3-án állt le Fotó: MTI/Mohai Balázs A képet csak bonyolítja, hogy 2004-ben a Malév javított üzleti eredményén, s vélhetőleg nem is a fapados versenytársak megjelenése volt a bukás döntő oka, de mégis, az a fapad igencsak kényelmetlen lehetett... * Ha Önnek is van egy jó sztorija a múltból, küldje el a címre. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot a válogatásra annak érdekében, hogy csak hiteles és senki emlékét, vagy személyiségi jogait nem sértő történeteket közöljön.
Varga G. Gábor: A Malév-sztori (XXI. Század Kiadó, 2012) - Szerkesztő Kiadó: XXI. Század Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2012 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 286 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 13 cm ISBN: 978-963-893-799-5 Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg 2012. február 3-án tragikus véget ért a magyar légitársaság 66 éves története. A Malév-sztori "embriókortól" vizsgálja meg a légiközlekedési vállalat történetének minden olyan momentumát, amely segít megérteni, miért nem szállnak fel többé a piros-fehér-zöld jelzésű, kék orrú repülőgépek. Mik az összefüggések a Malév, a politikai érdekek és a gazdasági szereplők bonyolult viszonyrendszerében? Hogyan állt helyt a szovjet befolyás alatt? Milyen műszaki kihívásokkal szembenéznie a kommunizmus éveiben? Mi állt az eltussolt légikatasztrófák hátterében? Hogyan lett a Malév a legvidámabb barakk szorgalmas valutagyára?
Összefoglaló 2012. február 3-án szomorú véget ért a magyar légitársaság 66 éves története. Varga G. Gábor, a Népszabadság szerkesztő-újságírója, az Egek Ura Blog bloggere sajátos szemszögből mutatja be, hogy mit jelentett Magyarországnak közel 7 évtizeden át a MALÉV, és mi vezetett fájdalmas bukásához 286 oldal・puhatáblás, ragasztókötött・ISBN: 9789638937995 10 pont Ingyenes átvétel Bookline boltokban Varga G. Gábor Nézd meg hasonló, elérhető ajánlatunkat: e-Könyv 1 órán belül könyv 1 - 2 munkanap 7 - 10 munkanap antikvár 6 - 8 munkanap 8 - 10 munkanap Via Carpatia "A Nemzeti Együttműködés Rendszerének világa egy lengyel újságíró szemével. Szczerek (ejtsd: Scserek), a lengyel újságírás fenegyereke 2015 és 2019 között keresztül-kasul bejárta Magyarországot... Raktáron 14 pont 18 990 Ft - 19 990 Ft
Folytatjuk a MALÉV-sztorik sorozatunkat, a negyedik részben egy új interújalannyal járjuk körbe a Malév történetét – annak szomorúbb, végső éveit. Mostani vendégünk, Varga G. Gábor, az Egek Ura blog alapítója, újságíróként rendkívül sokat foglalkozott a légitársaság helyzetével. Tudósításai és exkluzív sztorijai rendszeresen kerültek a megboldogult Népszabadság címlapjára. Valamint, a Malév csődjét követően könyvet írt a légitársaságról és annak bukásáról – mindezt A Malév-sztori címmel, ami a mi sorozatunk címét is inspirálta. Gábor nem az a tipikus repülésrajongó, akit gyerekkorában "csapott meg a kerozingőz". Újságíróként kvázi egy szerencsés véletlennek köszönhetően kezdett el foglalkozni a hazai légiközlekedéssel – méghozzá a Malév bejrúti járatának titokzatos katasztrófájával. Amikor a Népszabadság gazdasági rovatához szegődött, feladatáúl kapta a Malévról való tudósítást és a légitársasággal való jó és értékes kapcsolat kialakítását. Ennek köszönhetően nemhogy elsők között értesült a cég körüli fejleményekről, de egy-egy exkluzív hír az ő nevével fémjelezve lett "hot topic" a hazai közbeszédben.
Február 3-án volt tíz éve, hogy leszállt az utolsó Malév-gép. A szomorú évforduló kapcsán tanulságos felidézni, hogyan vélekedett 2003-ban a légitársaság akkori vezérigazgatója a szárnyaikat bontogató fapados légitársaságok jelentette kihívásról. Sándor László, a Malév vezérigazgatójaként tartott egy emlékezetes sajtótájékoztatót, amelyen többek között azt mondta, hogy egyáltalán nem tart a fapadosoktól. Szavai demonstrálására oda is tett maga mellé egy fából készült padot. Sándor László 2003 májusától 2005 februárjáig volt a Malév vezérigazgatója. Váradi Józsefet követte ebben a tisztségben, pontosabban közöttük két hónapig megbízott vezérigazgató irányította a céget, de ez most lényegtelen. Sándor László gyakorlatilag másfél évig volt vezérigazgató (2005 legelején már bejelentette távozását), ez idő alatt sok minden történt, de a legfontosabb talán a fapadosok térhódítása volt. 2003-ban már repült Budapestre a svéd Snowflake, a német Germanwings és a szlovák Sky Europe is. Ugyanebben az évben már 6 low-cost légitársaság repült Prágába.
Több mint két hónap telt a Malév fekete péntekje óta, s 23-án annak is két hónapja lesz, hogy a HA-LQC lajstromú Q400-assal az utolsó üzemben lévő Malév-gép is elhagyta Ferihegyet. Varga Gábor a Malév Sztori című könyvéből többek között kiderül az is: nem egy, sőt nem kettő terv létezett már 2010-ben a cég zöldmezős újraindítására. A könyv 2012. április 17-től megvásárolható, illetve az interneten is megrendelhető. A szerzőhöz eljutott dokumentumokból kiderült, hogy részletesen elemezték a Malév újjászervezésének esélyeit az állami támogatásokat vizsgáló uniós vizsgálat fényében is, de már akkor is arra jutottak a szakértők, hogy a Malév Zrt. csődbe engedésével, valamint egy új, "zöldmezős" légitársaság indításával sokkal jobban jár a tulajdonos, legyen az akár az állam- akár egy magánbefektető. A Malév-sztori Varga G. Gábor XXI. Század Kiadó Kft., 2012 300 oldal Kötés: karton ISBN: 9789638937995 2012. február 3-án szomorú véget ért a magyar légitársaság 66 éves története. Varga G. Gábor, a Népszabadság szerkesztő-újságírója, az Egek Ura Blog bloggere sajátos szemszögből mutatja be, hogy mit jelentett Magyarországnak közel 7 évtizeden át a MALÉV, és mi vezetett fájdalmas bukásához.