Berendezése az idők folyamán gazdagodik. Vaszary Kolos hercegprímás adományozza (1896) a titulust: Szent Pétert és Szent Pált ábrázoló főoltárképet, Vaszary János művét. A barokk főoltár helyébe 1900-ban márvány főoltárt emelnek, amelynek alkotója Kiss György. Az új liturgikus teret Kocsis Csaba mérnök terve alapján 1979-ben alakítják ki a hívek adományából. Az elmúlt évtizedben megtörtént a templom belső festése, és a tetőszerkezet helyreállításra került új tetőfedéssel. Műemlék, törzsszáma 2346. A templom kerítésfalában elhelyezett Nepomuki Szent János-szobor (XVIII. ) műemlék. Műemléki tözsszáma: 2369. – Az egyházi tulajdonban levő műemlék jellegű plébániaház 1784-ből származik. Oldalfalán emléktábla örökíti meg, hogy 1882-ben e plébánián működött rövid ideig káplánként Prohászka Ottokár. – Műemlék jellegű az 1734-bôl származó Temető-kápolna, más néven Missió-, vagy régi Jó Pásztor-kápolna – városi tulajdon. – Egyéb kápolnák: Kálvária- és új Jó Pásztor-kápolna. – A Széchenyi téren levő Szentháromság-szobrot 1900-ban emelték egy 1718-ban felállított, de már megrongálódott fogadalmi Szentháromság-szobor helyén.
Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére emelt római katolikus temploma középkori eredetű, a 13. század első felében épülhetett. Ebből az időszakból a román kori félköríves szentély, a hajó felmenő falai és félköríves nyílásai ma is megvannak. Első írásos említése 1309-ből való, ekkor Szent Péter egyházának nevezték. 1412-ben a kőépület már Szent Péter és Szent Pál apostolok nevét viselte. Egy 1432-es oklevélből kiderül, hogy a soproni főesperes és győri kanonok megengedte Sopron városának, hogy a harkai templomban, mely akkoriban a legelőkelőbbek egyike volt, plébánost tartson. 1450 után átalakították, tornyát valószínűleg lebontották, a déli oldalon gazdagon tagolt, szamárhátíves bejáratot nyitottak és sekrestyét építettek. A falu lakossága a 16. században áttért az evangélikus hitre, 1571-ben már evangélikus lelkész látta el a teendőket. 1584–1606 között ismét katolikus plébánosok működtek a faluban. Az 1606-os bécsi béke után 1673-ig a templomot újra az evangélikusok használták.
Az összetett, sokalakos képsorok alul az apostolokat ábrázolják különféle attribútumaikkal, fölul pedig bibliai jelenetek láthatók: az északi oldalon az Angyali üdvözlet és a Menekülés Egyiptomba, a déli oldalon az Utolsó vacsora és az Utolsó ítélet. A szentély északi oldalfalán egy síremlék látható, mely süttői vörösmárványból készült, s a Mórocz család egyik tagjának (a család a templom kegyura is volt) állít emléket. A márvány főlapon latin nyelvű fölirat, mely magyarul így hangzik: "Születünk és meghalunk. Istennek a Legjobbnak, Legnagyobbnak. Ezt az emlékművet tekintetes Törös János úr Ő Császári és Királyi Felségének asztalnoka, a Vajkai és Érsekléli Papnemesi Szék nádora, Őszentségének Pázmány Péter hercegérseknek és bíborosnak … kancellárja állította gyászban drága hitvesének, beketfalvi Mórocz Zsuzsannának, aki ebben a hűvös márványban nyert múló szálláshelyet. Az Úr 1633. esztendejében. " A síremléken látható a Törös család címere. Forrás: Kovács László: Egyházgelle, Szent Péter és Pál templom (1994, Honismereti Kiskönyvtár 29. szám)