Amennyiben a fenti esetek nem valósulnak meg, úgy nem kötelező a gépjárművel történő munkába járással kapcsolatos költségek megtérítése. A munkáltató azonban mérlegelési jogkörén belül dönthet arról, hogy a gépjárművel közlekedők költségeit is megtéríti. A térítés igénybevétele kapcsán a Rendelet a munkavállaló kötelező nyilatkozatát rögzíti (nyilatkozat arról, hogy lakó vagy tartózkodási helyről érkezik a munkavállaló a munkavégzés helyére), egyéb kötelező okiratot a költségtérítés igénybevételéhez ezen túlmenően nem rögzít. Fontos, hogy a munkavállalók részére a munkába járási költségtérítés igénylése egy lehetőség, mely a munkaviszonnyal összefüggésben felmerült indokolt és arányos költségek viselésére terjed ki. Amennyiben a munkavállaló nem akarja igénybe venni az utazáshoz kapcsolódó költségtérítést, úgy annak igénybevételére nem kötelezhető, de ebben az esetben a munkáltató sem köteles azt automatikusan megtéríteni. A cikk szerzője dr. Bihary Ákos senior partner ügyvéd és dr. Pulay Flóra ügyvédjelölt.
Utóbbi két kategória esetében a munkáltató úgy is dönthet, hogy a közigazgatási határon belül történő munkába járást is a rendelet szerinti munkába járásnak minősíti, és annak a költségét megtéríti. Egyéb esetekben ugyanis a közigazgatási határon belüli munkába járás akkor térítendő, amennyiben a munkavégzés helyét sem helyi, sem helyközi közlekedéssel nem lehet elérni. Ekkor jár a jegy vagy bérlet minimum 86%-a Alapesetben a munkáltató azonban a munkába járást szolgáló teljes árú menetjegy árának legalább 86%-át köteles megtéríteni, feltéve, hogy a munkavállaló 2. osztályú vasúton, buszjáraton, HÉV-en, hajón, kompon vagy "repülőn" érkezik a munkavégzés helyére. Ennek további feltétele az igénylésen túlmenően a bérlettel, illetve a menetjeggyel való elszámolás. A munkáltató megtéríti továbbá a munkavállaló hetente egyszer, általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén havonta négyszer történő hazautazását is. Ennek havi plafonját a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben határozza meg.
A 39/2010. (II. 26. ) Korm. rendelet hatálya kiterjed a munka törvénykönyvéről szóló törvény (Mt. ) és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra és munkavállalóra.