Ady Endre magyarság versei A 20. századi magyar költészet megújítója. Költészetére hatással voltak a francia szimbolisták. Szimbólumokkal fejezi ki egyéni mondanivalóját, érzéseit, hangulatát. Élete: 1877. -ben született Érmindszenten. Apja: Ady Lőrinc, anyja: Pásztor Mária. Iskoláit Érmindszenten kezdte, itt járt elemi iskolába, majd a Nagykárolyi Gimnáziumban tanult, utána Zilahon járt Gimnáziumba. 1896. -ban jelent meg első verse, Március 20. címmel, Kossuth halálára íródott. -ban érettségizett majd a Debreceni jogakadémia hallgatója lett. Tanulmányait nem fejezte be, 1899. -től a Debrecen című lap munkatársa lett. Ady Endre: Léda versek - Irodalom kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. 1899. -ben jelent meg az első verskötete, Versek címmel. 1900. -tól Nagyváradon a Szabadság, majd 1901. -től a Nagyváradi Napló munkatársa lett. 1903. -ban ismerkedett meg Diósy Ödönné Brüll Adéllal. A Léda versek ihletője. -ban jelent meg 2. verskötete: Még egyszer címmel. 1904. -ben Párizsban "a szép ámulások szent városába" utazott és innen 1905. -ben tért haza. -1911.
Léda-versek Költészete - Verseinek középpontjában önmaga áll - A versek történése fiktív térben és időben játszódik, elmosódnak a tér és az idő határai, lélek tájait mutatja be - A szereplők nem élnek egyetlen konkrét korban sem, mégis benne élnek mindegyikben - Valamennyi versében találhatók szimbólumok, amelyek többértelműek. Irodalom - 11. osztály | Sulinet Tudásbázis. Az álmokat vágyakat, a meghatározhatatlant fejezik ki. - Hatással volt rá a francia szimbolizmus, Vajda János költészete és a századvég magyar költői Léda-szerelem jellemzői: - Ady életformájában és szerelmi ügyeiben is más értékrendhez igazodott, nyíltan vállalta kapcsolatát Lédával: Léda férjes asszony volt, zsidó, idősebb a költőnél - Léda művelt, feltűnő jelenség volt, szabad gondolkodású volt a szerelemben, de ragaszkodott a házasság keretihez. Léda ismerteti meg Adyval a francia költészetet, ennek eredményeképpen változott meg Ady költészete, szinte ő teremtette meg. - Ady túl sokat várt ettől a kapcsolattól - Menekültek a hétköznapokból az álomvilágba Léda-versek = "Léda-asszony zsoltárai" - Verseit a nagy szenvedély, életvágy, érzéki forróság jellemzi - Benne van a menekülés vágy, az egyéni megváltódás óhaja, elválások és egymásra találások, ellentétes és diszharmonikus élmények - Hiányérzés, hiábavalóság tudata - Halálhangulat, pusztulás, elmúlás - Nem eszményi nő Léda, nem boldog szerelem az övék, örök szakítás és kibékülés tíz évi kapcsolatuk.
(1914. február) A kényszerűség fája Sípja régi babonának Az elveszett családok Véres panorámák tavaszán Őszi, piros virágok A halottak élén (1918. augusztus) Ember az embertelenségben Mag hó alatt Az eltévedt lovas A halottak élén A megnőtt élet Ésaiás könyvének margójára Ceruza-sorok Petrarca könyvén Tovább a hajóval Vallomás a szerelemről
Ady teljesen szembement a költészeti konvenciókkal. Szerelmes verseiben nyoma sincs az idillnek, a szerelmi boldogságnak, még csak azt sem érezni belőlük, hogy a szerelem alapvetően egy pozitív érzés volna. Sőt, Ady szerelmes versei arról tesznek tanúbizonyságot, hogy a szerelem nem szép, békés, harmonikus, boldogító érzés, hanem örökös harc, gyötrelem, szenvedés, hajsza, vágy, önzés, ösztön és önkeresés. Ennek oka az, hogy Ady és Léda kapcsolata feszült, küzdelmes és ambivalens volt: a költő is és szerelme is erős, szuverén, önmegvalósító személyiségek voltak, ezért mindketten rosszul viselték, ha valaki ellentmondott nekik, és mindketten képtelennek bizonyultak a szerelemben szükséges önfeladásra. Kapcsolatuk egyébként a korabeli erkölcsi normák szerint botrányosnak számított, a költő édesanyja például szégyellte Lédát, így Adynak a környezetével is szembe kellett szállnia. Ady Endre: Héja-nász az avaron (elemzés) – Jegyzetek. Ez mondjuk különösebben nem zavarta. Nyíltan vállalta a házasságtörő kapcsolatot, ahogy korábbi szerelmi kalandjait is.
A megnyugvás, harmónia ritka pillanatai inkább külföldi utazásaikat, találkozásaikat, együttléteiket jellemezte (pl. Áldásadás a vonaton). Már az első szerelmes versekben föltűnő az az ambivalencia, mely kapcsolatuk adottságaiból következik. A testi-lelki vágy, az együttlét utáni vágyakozás mellett mindig ott van a bűntudat, a szenvedés és a dac is. Léda egyszerre szent, mindent adó nő, múzsa és bűnre csábító, bűnös asszony; szerelmük egyszerre fölemelő varázslat, csoda és förtelmes, bűnös viszony. Ady törvényszerűnek érzi kapcsolatuk halálra ítéltségét ( A mi gyermekünk, Lédával a bálban), ugyanakkor dacosan-büszkén, gőgösen utasítja vissza a világ konzervatív ítéletét, a támadásokat; büszke a nála idősebb asszony iránta érzett szerelmére, rajongására, s maga is odaadással, rajongással szereti Lédát (Léda a hajón). Kiválasztottságtudatát, prófétai küldetéstudatát is erősíti szerelmük; az Új versek kötet ajánló sorai és a kötet elejére helyezett Léda asszony zsoltárai ciklus is jelzik, hogy mit jelentett a költő számára ez a kapcsolat.