9. §]. Tehát hatósági hatáskört meghatározott jogszabályok, illetve bizonyos esetekben jogszabályi-, felügyeleti szervi-, vagy bírósági kijelölés alapozhat meg. A jelenlegi szabályozás azonban, egy kivétellel – a joghatósághoz hasonlóan – nem határoz meg általános hatásköri szabályokat, ezeket ugyanis az egyes ágazati anyagi jogszabályok tartalmazzák. A végrehajtás foganatosítására ugyanakkor az Ákr. egyértelműen az állami adóhatóságot jelöli meg [ 2016. Kozigazgatasi hatósági eljárás szakaszai. 134. ]. Illetékesség a) Illetékesség fogalma Az illetékesség azt jelöli ki, hogy az azonos hatáskörrel rendelkező magyar közigazgatási szervek közül melyik a konkrétan eljáró hatóság (pl. az építési engedélyt melyik építésügyi hatóság adja ki). Tehát az illetékesség az azonos hatáskörű hatóságok területi munkamegosztását, ügyelosztását szabályozza. A hatóság az illetékességi területén kívül is végezhet ugyan eljárási cselekményt, e körben ideiglenes intézkedést is hozhat, azonban az eljárási cselekményekről előzetesen értesíteni kell az illetékes hatóságot [ 2016.
Öröm volt Önökkel játszani…
19. § (1)-(2) bek. ]. b) Általános illetékesség Elöljáróban fontos megemlíteni, hogy az Ákr. szerinti általános illetékességi okok szubszidiárius jellegűek, azokat csak jogszabály egyéb rendelkezése hiányában kell alkalmazni. Ez egyrészt azt jelenti, hogy bármilyen jogszabály az Ákr. -ben foglalt illetékességi okoktól eltérő illetékességi okot megállapíthat, másrészt, ha külön jogszabály az adott hatósági ügyre nézve kifejezetten megállapít illetékességi okot, akkor az Ákr. helyett azt kell alkalmazni [1]. Maga az Ákr. a 16. Feik Csaba: A közigazgatási eljárás végrehajtási szabályairól - keje.hu. §-hoz fűzött indokolása szerint egyfajta illetékességi sorrendet állít fel. Eszerint elsődlegesen az ügy tárgya alapján határozható meg az illetékesség és csak ezt követően másodlagosan vehető figyelembe a lakóhely, illetve a székhely, mint kisegítő szabály. Ugyanakkor, ha több hatóság is illetékességgel bír egy ügyben, a megelőzés szabályait kell figyelembe venni az Ákr. szerint felállított sorrend helyett. Az Ákr. általános illetékességi szabályai szerint - ha jogszabály másként nem rendelkezik, az azonos hatáskörű hatóságok közül az eljárásra az a hatóság az illetékes, amelynek területén a) az ügy tárgyát képező ingatlan fekszik, ennek hiányában b) a tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják, ennek hiányában c) a jogellenes magatartást elkövették [ 2016.
]. Ha az egyeztetés nem vezetett eredményre, az eljáró hatóságot a következő szerv jelöli ki: a) illetékességi összeütközés esetén a legközelebbi közös felügyeleti szerv, ennek hiányában a vita eldöntését kérő hatóság működési területe szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal öt napon belül, b) hatásköri összeütközés esetén a közigazgatási bíróság jelöli ki [ 2016. § (3) bek. ]. [1] lásd: dr. Kp, végrehajtás jegyzet - Közigazgatási jog I-II. - StuDocu. habil Boros Anita-dr. Darák Péter (szerk. ): Az általános közigazgatási rendtartás szabályai. Budapest. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2019., 53. o. – ide kattintva elérhető
ad 1. ) ALAKSZERŰ ALAKSZERŰ HATÁ HATÁROZATOK Elemei: • bevezetőrész (fejrész) • rendelkezőrész •Indokolás • záróré sz ad 2. ) NEM ALAKSZERŰHATÁROZATOK egyezséget jóváhagyó jegyzőkönyvi záradék formalizált határozatok elektronikus dokumentumba foglalás ad 3. ) EGYSZERŰ HATÁROZATOK • csak rendelkezőrészt tartalmazó • indokolást nélkü löző A jogorvoslatra való figyelmeztetést nélk ülöző (pl.
Egyszerű eljárások -akkor tisztázható a tényállás, ha a csatolt iratok, a hivatalosan ismert, v. köztudomású t ények megnyugtató megnyugtat óan megalapozzá megalapozzák a hatá határozatot. Összetett eljá eljárások -akkor tisztá tisztázható zható a té tényá nyáll llá ás, ha a bizonyí bizonyítást rendelünk el és folytatunk le. - ha kontradikt kontradiktó órius elj eljá árás szü szüks ksé éges (ellené (ellenérdek rdekű ű fél) - ha jogszab jogszabá ályi elő előírás van A tárgyalás menete általában 1. Sulinet Tudásbázis. A tá tárgyalá rgyalás megnyitá megnyitása (kik, milyen minő minő ségben vannak jelen) 2. Legitimáció Legitimá ció (igazoljá (igazolják magukat a jelenlevő jelenlevő k, az ügyint gyintééző t által ltalá ában a stá státusa legitimá legitimálja) 3. A té tény nyá áll llá ás ismerteté ismerteté se 4. Érdemi szakasz (tényfeltáró hatósági munka: bizonyítékmérlegelés, ellentmondás feltárás, stb) 5. A bizonyítási szakasz bezárása 6. A tárgyalás berekesztése 7. JEGYZŐKÖNYV aláírás A hatósági határozat A hatósági határozat fajai - Érdemi (ügydöntő) határozat - Közbenső(eszközjellegű, eljárási) határozat A hatósági határozatok (formájuk szerint) - alakszerű - nem alakszerű - egyszerű A Határozat a közigazgatási szerv döntésének manifesztuma.
A hatóság döntésében foglaltak végrehajtás útján történő érvényesítése, kikényszerítése pedig többnyire vagyoni végrehajtás útján történik. Nagyon fontos rendelkezése a törvénynek, hogy – amennyiben az Ákr. eltérően nem rendelkezik – a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht. ) rendelkezéseit kell alkalmazni a közigazgatási végrehajtási eljárásban. A fogalomhasználat értelemszerűen más, hiszen ahol a Vht. bíróságot említ, ott a végrehajtást elrendelő hatóságot; ahol végrehajtót, ott a végrehajtást foganatosító szervet; ahol végrehajtható okiratot, ott végrehajtható döntést; ahol pedig adóst, ott kötelezettet kell érteni a közigazgatási végrehajtás esetében. Viszont talán ennél is fontosabb – legalábbis a végrehajtás foganatosítása szempontjából –, hogy abban az esetben, ha a végrehajtást az állami adóhatóság – azaz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal – foganatosította, az Ákr. végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit nem is kell alkalmazni. A NAV ugyanis az eljárását – így a végrehajtást sem – nem az általános közigazgatási rendtartás szabályai szerint folytatja le.