Ausztráliában egy 18 éves fiatalt három nap alatt kétszer mart meg vélhetően a világ második legmérgezőbb szárazföldi kígyója, a keleti barna kígyó. Bár az elnevezés nem túl kreatív, ennek a fajnak mindössze 0. 002 gramm méregre van szüksége ahhoz, hogy megöljön egy embert. A szerencsétlenül járt férfit mindkétszer mentőhelikopterrel kellett a 300 kilométerre lévő kórházba szállítani. ( via)
A szúnyogok és a betegségek a klímaváltozással együtt terjeszkednek. Az Egyesült Államokban a járványügyi központokban folyik a harc a szúnyogok ellen. A 15 000 ember foglalkoztató 6, 6 milliárd dollár költségvetésű intézmény a világ legmodernebb technikáit használja, de mégis gyakran a klasszikus módszerek a a leghatékonyabbnak. A kutatók nem féltik a bőrüket, a vérüket adják a tudományért. Szúnyoglárva A szakemberek hetente 500-1000 szúnyogot táplálnak a saját vérükkel, hogy életben maradjanak és szaporodni tudjanak. Az utódaik amint felnőnek szintén a kutatóból fognak lakmározni. A kutató azt még érzi, ha a szájszervük áthatol a bőrén, de már nem érzi azt a fájdalmat, amit mi átlagemberek. Egy adott munkanapon akár egy-kétmillió szúnyog is repked a laborok területén. A kutatás nem egyszerű. bár általában csak szúnyogokról beszélünk, csak Észak-Amerikában 182 faj él, ebből csupán 25 terjeszt betegségeket. De például a maláriát csak nőstény szúnyogok terjesztik. A kutatók azon dolgoznak, hogy hatékonyabb irtási módszereket találjanak.
1884 óta legalább 5567 ember halálát okozta bizonyítottan a kockamedúza csípése, a becslések szerint napjainkban évente száz ember hal meg medúzacsípésben. Természetesen a méreganyag elsődleges funkciója nem az emberölés, a medúzák a ragadozók elleni védelemre és zsákmányszerzésre használják. Észak-Ausztrália partjai mentén nyaranta (novembertől áprilisig) tömegesen fordulnak elő 4. helyezett: a skorpiók Bár a világon élő ezerötszáz skorpiófaj (Scorpiones) közül mindössze huszonöt veszélyes az emberre, ezek az ízeltlábúak mégis 800-2000 ember halálát okozzák évente. E szám a valóságban ennél nagyobb is lehet, hiszen a skorpiótámadások többsége a külvilágtól elzárt területeken történik, és az áldozatoknak csupán kis hányada jut orvosi segítséghez. A skorpió általában védekezésként támad az emberre, amikor odacsap egyet méregtövisével, vagy egy levetett cipő mélyéről támad. A legveszélyesebb skorpiófajok a Szaharában, az amerikai Arizonában és Mexikóban élnek. Általánosságban elmondható, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem azok a skorpiófajok a halálosak, amelyeknek veszélyesnek tűnő, ámde ártalmatlan, hatalmas ollóik vannak, hanem éppenséggel azok, amelyek ollója kicsi.