A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A lap mérete: 2649 bájt Kertészet Szőlő peronoszpóra Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők ( Plasmopara viticola, Syn: -) (Gombabetegség) A betegséget először 1837-ben Észak-Amerikában írták le. Európában először 1878-ban Franciaországban észlelték, majd Magyarországon 1880-ban Meggyesen tűnt fel a szőlőkben rohamosan terjedve. Copper-Field - Védelem a szőlő peronoszpóra ellen (x) - FruitVeB. Már 1890-92 között olyan súlyos járványt okozott, hogy a bortermelés a negyedére csökkent. Mind a világon, mind Magyarországon a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója. A károsítása nyomán 80-100%-os lomb- és fürtkár alakulhat ki, ezért a peronoszpóra elleni rendszeres védekezés nélkül minőségi szőlőtermesztés nem folytatható. A kórokozó hőmérsékleti optimuma 20-25 °C. Az oospórás fertőzés feltétele a napi 10-13 °C középhőmérséklet ( éjszaka 10-11 °C felett), valamint az 1-2 napon belüli 10 mm feletti csapadék.
ipar ma széles skáláját kínálja a rendkívül hatékony eszköz, amely megszabadult a szőlő lisztharmat - nézd meg őket részletesebben. Megjegyezzük, hogy a feldolgozó a szőlő ölő fontos, hogy időben -, és minél előbb, annál jobb. A szőlő peronoszpóra tünetei a levélen - Magro.hu. Ha a betegség futni, hogy megszabaduljon egy nagyszabású penész nagyon nehéz lesz. Réz- és cink-tartalmú szerek, Kapcsolódó cikkek Fogbetegségek, hogy mikor indul, hogy kezelje a cikket a "Fogászat" Kijev kert - jó hangulat - Téma megtekintése - betegségek kezelésére tűlevelűek Mi angina és hogyan kell kezelni, hogy - a kezelés a szívbetegségek és az erek
A levelek fonákán szívogatnak, csökken a termés mennyisége; mézharmat – korompenész a leveleken Fejlődés: gyors fejlődésű. Levéltetvek [ szerkesztés] Uborka levéltetű Kórokozó: (Aphis gossypii) Zöld őszibarack-levéltetű Kórokozó: (Myzus persicae) Tünetek: a fiatal hajtáson, és a levélfonákon szívogatnak. A levél a növekedésében visszamarad. Ragacsos mézharmatot termel, amin korompenész telepszik meg. Szabad földön kiültetés után károsít. Tripszek [ szerkesztés] Dohánytripsz Kórokozó: (Thrips tabaci) Nyugati virágtripsz Kórokozó: (Frankliniella occidentalis) Tünetek: hajtatásban és szabad földön is károsít. A levélen apró, tűszúrásnyi, ezüstfehér foltok jelennek meg. Ideje számolni a szőlő peronoszpórájával! - Agroinform.hu. A levél sárgul, hamar elszárad, a kártétel visszafogja a növekedést. Melegkedvelő. Fejlődés: növénymaradványon és talajban telel, tavasszal gyomnövényeken szaporodik fel. Mezei poloskák Kórokozó: (Miridae) Tünetek: szabadföldi sík művelésű és támrendszeres uborkát károsítja. A poloska a hajtáscsúcsot és növekvő leveleket szívogatja, ezért azok leállnak a növekedésben, merev, rugalmatlan lesz, felszakad, lyukacsos lesz.
2017. május 29., hétfő 9:47:22 / Zsigó György A peronoszpóra a szőlő bármely zöld részét megbetegítheti, de a virágokban okozhatja a legsúlyosabb károkat. Ezekben a csapadékos és meleg napokban már gondolnunk kell a szőlő peronoszpórájára is – írja Zsigó György. Dr. Füzy István műszerei az idén már három fertőzésre alkalmas időszakot is jeleztek. Szerencsére még sehol sem indult be járvány. Talán a száraz kora tavaszi hetek gátolták a fejlődését. A szőlő bármely zöld részét megbetegítheti, de a virágokban okozhatja a legsúlyosabb károkat. A virágzásig bátran használhatják a rezeket, van aki a virágzó szőlőt sem félti. Ekkor inkább az újabb típusú rezes készítményeket válasszák. A réz helyett használhatják a Polyram DF-et vagy a "rézpótlónak" is hívott mankocebeket. A felsoroltak valamennyien kontakt módon hatnak, az esőtől lemosódnak. A peronoszpóra tünetei a szőlő levelén – fotó: Zsigó György Aki belülről is védené a tőkéit, az vegye elő a felszívódókat: pl. Quadris, Mildicut. A rezisztenciatörés miatt már a gyártásnál kontakt hatóanyaggal kombinált felszívódók: Acrobat MZ, Ridomil Gold MZ, Electis 75 WG (más néven Roxam 75 WG), Enervin, Equation Contact, Lieto, Profilux, Profiler, Cabrio Top, Overgo, stb.
Fejlődés: tavasszal gyomokon és lágyszárúakon jelennek meg, az uborkán az intenzív hajtásnövekedés időszakában táplálkoznak. Közönséges takácsatka Kórokozó: (Tetranychus urticae) Tünetek: növényházban és szabadföldön is károsít. A fonákon pókhálószerű szövedékben szívogatnak, ezáltal nő a párologtatás, a levél sárgul, barnul, elhal. Fejlődés: sok nemzedéke van, növényállományokon, fák kéregrepedéseiben telel át. Szirmai J. : Kajszi vírusbetegsége. In Magyar Bor és Gyümölcs. 1948. 7–8. o. Husz B. – Klement Z. : A csonthéjas gyümölcsök vírusos mozaik betegsége. In Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának Évkönyve. 1950. 83–94. o. Szirmai J. : Kajszi vírus a faiskolában. In Kert és Szőlő. 10. : Almafa-mozaik és cseresznye vírus előfordulása a gyümölcsfákon és a faiskolai csemetéken. In Agrártudomány. 1951. 458–460. o. Richter G. – Szatala Ö. – Nagy B. – Milinkó I. : Növényvédelmi Zárszolgálati Kézikönyv. Budapest: Mezőgazdasági. 1952. Szirmai J. : Vírusbetegségek térhódítása a fás növények körében.
1950. 83–94. o. Szirmai J. : Kajszi vírus a faiskolában. In Kert és Szőlő. 10. : Almafa-mozaik és cseresznye vírus előfordulása a gyümölcsfákon és a faiskolai csemetéken. In Agrártudomány. 1951. 458–460. o. Richter G. – Szatala Ö. – Nagy B. – Milinkó I. : Növényvédelmi Zárszolgálati Kézikönyv. Budapest: Mezőgazdasági. 1952. Szirmai J. : Vírusbetegségek térhódítása a fás növények körében. In MTA Agrártudomány. 1955. 121–123. o. Németh M. : A gyümölcsfák vírusbetegségei elleni védekezés lehetőségei. In Mezőgazdasági Világirodalom. 1960. 85–96. : A gyümölcsfa vírusbetegségek hazai terjedése. In Kertészet és Szőlészet. 1960. V. Németh Mária: A gyümölcsfák vírusbetegségei. 1961. Dobray Ené – Eperjesi I. – Galambosi B. – Seléndy Sz. – Timon B. – Tóthné R. E. – Válas Gyné – Zatykó L. – Zatykóné D. – Zolai J. : Házikerti kézikönyv. [Budapest]: Mezőgazdasági. 1985. ISBN 963-231-656-8 Dr. Bálint György: Gyümölcsöskert. 1986. ISBN 963-232-264-9