a(z) 10000+ eredmények "a forradalom kezdete" A puha diktatúra kezdete Doboznyitó szerző: Garaczizoltan Általános iskola 8. osztály Történelem A reformáció kezdete Kvíz szerző: Tothzsolt1 10. osztály A francia forradalom. Üss a vakondra szerző: Horvathnebenkea 6. osztály A hidegháború kezdete, 8. A Csoportosító szerző: Ptanarok A császárság kezdete szerző: Ayeshakiss 5. osztály A szabadságharc kezdete Igaz vagy hamis szerző: Keva222 A középkor kezdete szerző: Lilla37 TANAK A magyarok történelmének kezdete szerző: Preka2204 A magyar történelem kezdete (gyakorlás) Szerencsekerék szerző: Jkendrei A 2. világháború kezdete szerző: Molnar11 7. Francia forradalom kezdete 2017. osztály A zenetörténet kezdete szerző: Scooltura Művészet A francia forradalom Keresztrejtvény szerző: Csernusne A forradalmak és a polgárosodás Európában A II. világháború kezdete szerző: Posz 11. osztály A második világháború kezdete szerző: Fmarta18 Hiányzó szó szerző: Ramarti A forradalom szerző: Ritajakab A forradalom (1956. ) szerző: Horera 4. osztály Irodalom A nagy francia forradalom szerző: Zsolnaizoltan Összefoglalás (A második világháború kezdete) szerző: Egymisvár A pesti forradalom szerző: Strauszt74 szerző: Knelli Az első ipari forradalom szerző: Lukacsine Ipari forradalom szerző: Dobak Középiskola szerző: Katalintar78 Ipari forradalom - 6.
A francia forradalom bevezette a napóleoni korszakot. A francia forradalom következményei Összefoglalva, a francia forradalom következményei közül a legkiemelkedőbbek a következők: Az abszolút monarchia vége: A forradalom kezdetétől a régi rezsim véget ért. Ahogy fejlődött, a következmények a koronára nézve egyre súlyosabbak lettek egészen XVI. Lajos kivégzéséig. Mi történt valójában a francia forradalom során? - YouTube. Több jog és szabadság: A francia forradalom egyik célja az volt, hogy több jogot és szabadságot kapjon. Bár meg kell jegyezni, hogy ez egy olyan folyamat, amely az évtizedek során egész számokat nyert, ez az esemény döntő precedenst teremtett. Az egyház és a nemesség kiváltságai megszűntek: megszűnt a feudalizmusban felépített birtoktársadalom. Továbbá, ugyanakkor, amikor az egyház és a nemesség a társadalmi léptékben visszaesett, a burzsoázia növekedni kezdett. A francia forradalom elveinek kiterjesztése: A szabadság, az egyenlőség és a testvériség elve átlépte Franciaország határait és elterjedt egész Európában. A történelem azt mutatja, hogy még ezek az eszmék is hatással voltak Latin-Amerikára.
A következő dokumentum feltünteti a kenyér előfordulását a francia étrendben, valamint az árának emelkedéséből adódó lehetséges és előrelátható változásokat: "A munkavállaló fizetése jelentősen változott: a kőműves 40 fizetést keresett; asztalos vagy asztalos akár ötven fő is lehet. Nem sok, ha figyelembe vesszük, hogy a négy kilós kenyér, amely nélkülözhetetlen a munkavállaló étrendjében, általában nyolc és kilenc fizetés közé kerül, de válság idején elérhetik a tizenkét és a tizenöt fizetést, sőt a húszat is, egy átlagos munkás napi fizetésének fele. Egyrészt a kenyér általában a munkavállaló költségeinek 50% -át, a hüvelyesek és a bor 16% -át, a ruházat 15% -át, a könnyű 1% -át tette ki. A családját is meg kellett etetnie és otthont kellett adnia ". 3 Melyek a forradalom különbözõ szakaszai? A francia forradalom három szakasza van. Ezek a szakaszok megfelelnek a hatalmat viselő kormányzati szerveknek és a hatályos kormányformának. Első fázis. Kormányforma: abszolút monarchia, 1789. Forradalom kezdete - Tananyagok. május 5. és július 14. között.
A főállamok megnyitásával kezdődik. Második szakasz. Kormányforma: alkotmányos monarchia, 1789. július 14-től 1792. Szeptember 20-ig. A kormányzati intézmények: az alkotmányozó gyűlés és a törvényhozó közgyűlés. Harmadik szakasz. Kormányforma: Köztársaság, 1792. Francia forradalom kezdete se. szeptember 20-tól 1799. november 9-ig. A kormányzati intézmények a következők voltak: az egyezmény és a névjegyzék. Mik voltak és milyen funkciót láttak el az államfők? Az általános birtokok a francia monarchia hagyományos gyűlése voltak, amelyek a király kérésére lehetővé tették a három birtok képviselőinek találkozóját konkrét kérdések megvitatása céljából. 1789 előtt a francia szuverének ritkán látták szükségét, hogy megidézzék őket; Másfél évszázadnál tovább nem találkoztak; utoljára 1614-ben tartották ezt a parlamentet XIII. Lajos uralkodása alatt. Június 17-én, az elsődleges termékek növekvő áremelkedése kapcsán, valamint annak ellenére, hogy elutasították az együttes találkozást és a fejre szavazást, ami a harmadik állam győzelmét hozta volna, ez az ágazat úgy döntött, hogy megalakítja az Országgyűlést.
Az apátság de Sieyes pontosan meghatározta, hogyan fogantak, és milyen törekvéseik voltak azoknak, akik ezt a csoportot alkották: "Mi volt a harmadik birtok mára? Semmi. Nem vizsgáljuk a szolgaság állapotát, amelyben az emberek olyan sokáig nyögtek, sem a megalázás kényszerét, amelyben még mindig tartják őket. (…) Csak túl igaz, hogy nem vagy semmi Franciaországban, ha csak a köztörvények védelme áll rendelkezésedre; ha nem lehet kiváltságra hivatkozni, el kell döntenie, hogy mindenféle megvetést, sérülést és megaláztatást elvisel. (…) A harmadik államnak eddig nem voltak igazi képviselői a főállamokban. Francia forradalom kezdete si. Így politikai jogaik semmisek. Mit kér a harmadik birtok? Valamivé válni. (…) Az emberek valamivé akarnak válni... " 1 A csoportok e kategorizálását Voltaire is megkérdőjelezte, aki Cándido című munkájában így fogalmazott: "Franciaországban egy nemes ember sokkal jobb, mint egy üzletember. Nem tudom azonban, hogy ki hasznosabb egy állam számára; a jól dekoltált ember, aki pontosan tudja, hogy a király mikor kel fel, és aki nagyszerű levegőt ad magának, vagy üzletember, aki gazdagítja országát, parancsokat ad Kairóban és hozzájárul a világ boldogságához ".