Artúr 2022. 03. 29 09:33 olvasottság: <100x Ez a film olyan volt nekem, mint meginni egy jéghideg sört egy meleg, napsütéses júliusi délutánon a Duna partján. Nyelni egyet, végignézni a vidáman bólogató fák lombjain, a derűsen csorgadozó folyó fodraiba elrévedni és visszaemlékezni, hogy "a macska rúgja meg, de jó volt gyereknek lenni". Eszembe jut, amikor először láttam Tobey Maguire -t futni a busz után, a tálcás jelenet, a falmászós képsorok, aztán várod, hogy legyen még egy rész, de akkor még semmit nem tudsz arról, hogy mi az a filmművészet. Ez még - gyerekfejjel - a Gladiátor, a Schindler listája, az Avatar megnézése előtt volt. NosztalgiavonatON | Kritika: Pókember: Nincs hazaút | Mafab.hu. Persze, legalábbis nekem, ezek csak később jöttek. Számomra az egyik első meghatározó filmélmény, ami miatt megszerettem a mozit, úgy zusammen a filmet, persze a hangulatot. Ilyen szempontból akár úgy is vizsgálhatom a mostani filmeket, hogy mennyi felelősségük van abban, hogy megszerettessék a mozimiliőt a nézőkkel. Persze különösen a gyereknézőkkel. Mit tudott felmutatni a Pókember: Nincs hazaút?
A Pókember: Nincs hazaút nemcsak egy újabb Pókember-film, hanem A PÓKEMBER-film, amin mindenki bőgni fog. Ez a film egyben a világ legjobb Pókember-filmje, a Marvel eddigi legkiemelkedőbb darabja, és minden idők egyik legkiválóbb szuperhősfilmje is. Spoilermentes kritika. Pokember nincs hazaut kritika khurana. Tom Holland Pókembere a 2016-os Amerika kapitány: Polgárháború-ban mutatkozott be az MCU-ban, majd egy évvel később megkapta első önálló kalandját a Pókember: Hazatérés-ben. 2018-ban ezt követte a Bosszúállók: Végtelen háború, majd 2019-ben a Bosszúállók: Végjáték, és a Pókember: Idegenben. Bár Holland komoly hátránnyal indult Tobey Maguire és Andrew Garfield hálószövője után, a Marvel-rajongók szinte azonnal megkedvelték a kissé esetlen, kölyökképű, kiváló akrobatikus képességekkel megáldott fiatal színészt, akiről köztudott, hogy nem tud lakatot tenni a szájára. Holland eredetileg 5 Marvel-filmre írt alá, és a stúdió, Sony-val vívott csatája utáni döntés okán mindenki tudta, hogy Holland a Pókember: Nincs hazaút-tal el fog búcsúzni az MCU-tól.
A Pókember: Nincs hazaút sztorija nem tartalmaz világrengető megfejtéseket, sőt néhol barátian bárgyú, de ez jelen esetben egyáltalán nem hiba, ettől lesz abszolút hű sok közkedvelt képregényes Pókember-történethez, egy az egyben azok hangulatát hozza, pont ahogy 2018-ban tette az animációs Pókember: Irány a Pókverzum!. És Pókembernek általában épp ezek a kalandjai a legjobbak, melyekben ismert ellenfeleivel kerül szembe, szuperhősfeladatai vegyülnek magánéleti kihívásaival, és a legnagyobb káosz közepén sem veszíti el humorát, tud nevetni a helyzeten és saját magán. Pokember nincs hazaut kritika teljes film. A Nincs hazaút vetítése alatt nem egy alkalommal tört ki a nézőközönség hosszú nevetésekben, elképesztően jó gegekkel dobálózik a film. Mellette azonban nem fél drámai, olykor egészen megrázó sem lenni, nem túlzás kijelenteni, hogy egyes jeleneteiben ez a film a valaha készült legmegrázóbb Pókember-mozi, és egyáltalán nem szégyen, ha olykor eltörik a mécses a nézőnél. Tom Holland az utóbbi pillanatokban mutatja meg, hogy ez tulajdonképpen egy felnövéstörténet végső szakasza, ebben a kalandban válik a kölyök Peterből az a felnőtt Peter Parker, akivé a Marvel Comics képregényeiben évtizedek alatt formálódott.
A Pókember: Nincs hazaút ott folytatja a Tom Holland által alakított Peter Parker történetét, ahol döbbenetes körülmények között elbúcsúztuk tőle a Pókember: Idegenben végén: Mysteriónak hála Peter az egész világ előtt lelepleződött, ez pedig nyilván nem maradhat szó nélkül. Teljesen felborul a végzős tini eddig sem mindennapi élete, de még ennél is nagyobb baj, hogy Peteren kívül szerettei is komolyan megsínylik a nyilvánosságot. Pokember nincs hazaut kritika malik. Ahogy az már az előzetesekből kiderült, Póki nem máshoz, mint Doctor Strange-hez fordul, és egy varázslat segítségével mindenki fejéből ki akarják radírozni azt, hogy Peter Parker a Pókember. A dolgok végül balul sülnek el, és valahogy ebbe a világba kerülnek át a korábbi Pókember-filmek főgonoszai. A trailerek ennyit meséltek el, és nem többet, úgyhogy a sztori taglalása terén mi sem merészkedünk tovább, viszont még így is, ügyelve minden leírt szóra, el lehet mesélni azt, miért is annyira csodálatos a Pókember: Nincs hazaút. A Pókember 3 és A csodálatos Pókember 2 azért (is) botladozott, mert megpróbálta egyszerre több szupergonosz eredettörténetét felvázolni úgy, hogy közben a tényleges narratíva építésére már jóval kevesebb idő és energia jutott.