Született: 1966, Budapest E-mail: Babarczy Eszter kultúrtörténész, publicista. 2003-tól a BMGE Média Oktató és Kutató Központ munkatársa, 2004-ben a Magyar Telekom Képzési és Tudásmenedzsment Igazgatóságának Virtuális Vállalat projektjének vezetője. 1988-tól publikál és szerkeszt folyóiratokban, napilapokban, internetes portálokon, több internetes közösség alapítója. Mi van a test mögött? (Babarczy Eszter: A mérgezett nő) - dunszt.sk | kultmag. Kutatási területe a bizalom, az autoritás, a kooperatív viselkedés és a reputáció elmélete és gyakorlati formái, az információszűrés és feldolgozás és a tudásmenedzsment a társadalomban, a kultúrában és a vállalatokban, az online közösségek működése, valamint a kulturális identitások kialakulása a médiában és a nyilvánosságban.
Azonban ha a további szövegektől is ezt a hangulatot várnánk, csalódnunk kell. Babarczy Eszter lányai, asszonyai legtöbbje nem mindennapi problémákkal küzd. Akad itt mellrák és amputáció, többszörös nemi erőszak, egy nem akart munkahelyi viszony, öncsonkítás, eutanázia, páciensek a pszichiátrián, és természetesen a szülés és az anyaság is terítékre kerül. Babarczy eszter fia pro. Nincs idealizálva semmi, ahol vérnek kell folynia, ott folyik is tisztességgel, ahol más borzalmakat kell ábrázolni, ott sem riad vissza tőle a szerző. Ezeket az elemeket sokszor nagyon precízen, jó ritmusban adagolja, például a Virágok c. írásban nagyon szépen, lassan bontakozik ki a konfliktus, ügyesen építkezik a szöveg, pontról pontra mutatja be a nőben dúló ellentétes érzelmeket egy nem kívánt munkahelyi viszonnyal kapcsolatban. Néhol azonban túl sok, egymáshoz nem szorosan kapcsolódó elem jelenik meg a történetben, például A levél címűben, ahol éppen elég lenne a nyugtalanító, feszült hangulat, amit annak láttán érzünk, hogy a családjától egy nyaralás során megszökött fiatal lányt egy idősebb férfi vesz szárnyai alá - és ugyan semmi illetlent nem láttat velünk a szerző, azt végig érezteti, hogy a lehetősége fennáll.
Mell-blog a címe az egyik szövegnek. És persze az egyik legnagyobb és legkülönösebb testi átváltozás, a terhesség. A szülés: "csak egy vonagló hústömeg vagyok", mondja a Szülök című kispróza. És ugyanitt: "Kiderülnek a testi kiszolgáltatottság szörnyű titkai. " A szülés utáni állapot: "A test visszavonul, előretörhetek a képzeletben. " Így van: a testbeszéd, a konkrét tárgyi világ után a fantázia kap szót. A Szép halál a beteg, másoktól függő test beszéde. A mérgezett nő címűnek a felütése hangsúlyos: "Ahogy visszanézek, valahol negyven és ötven között mégis nő lettem a végén" – a hangsúly a mégisen van. Ugyanitt a konklúzió: "Ne értsük félre egymást, ellentétben sokak hiedelmével, magam vagyok az élő példa rá, hogy a nővé válás nem szükségszerű és nem programszerű. " Végül, mint valami függelék, az utolsó mondat: "Nem sok van hátra, de lépegess ezen, kislány, és fogadd úgy az öregséget, ahogy nőnek kijár. Babarczy eszter fia teljes. " A nőségig nőni fel, nővé válni – ez van tehát a test mögött. És csaknem minden novella mögött.
Mert baj mindig lesz, lesz baj, fonnyadó eper, vihar a piacon, ott állsz majd az esőben, és nem jön senki venni, és nem lesz mihez nyúlni. Azért mondom. Számolni kell.
Nagyon nehéz az én fejem az iskolához.
Mindez higgadt és tárgyilagos hangot eredményez. Ettől az olvasó egyszerre lesz beavatott és egy analízis külső szemlélője. Babarczy szövegei – néhány kivételtől eltekintve – úgy hatnak, mint Brecht elidegenítő effektusai, de miközben Brecht kiszakít az élményből a reflexióhoz szükséges távolságtartás érdekében, addig Babarzcyt olvasva végig tudatában vagyunk a fikcionáltságnak. Valójában azért nem tudunk igazán egyetlen elbeszélővel és szereplővel sem azonosulni, mert a személyesség kilúgozásra kerül – érzékeljük a feszültséget, de a drámaiság megteremtéséhez, pláne a katarzishoz hiányoznak a személyes bevonódást célzó és kiváltó részletek. Bár a novellák fontos problémákra irányítják a figyelmünket, az elbeszélésmód egérutat biztosít az olvasó számára, hogy könnyűszerrel távol maradjon a tragikus témáktól. Az érzelmileg kopár világ megteremtésének egyik eszköze a jó ritmusú, precíz prózanyelv is. Babarczy eszter fiat. Alig találni költői képeket, kivéve a Szabó T. Anna Törésteszt című kötetének líraiságát idéző Emlékpogácsa és Az erőszak nyelve című szövegeiben, illetve A mérgezett nő ben, mely címadó volta ellenére (vagy talán pont ezért? )