Szakemberkeresés és előkészületek Mivel az építési terv az alapja minden munkának és változtatásnak, fontos figyelmet kell fordítanunk a megfelelő tapasztalattal rendelkező építész megtalálására, aki a helyi illetékes hatósági rendeletek ismeretében nyitottan és türelmesen válaszol felmerülő kérdéseinkre, odafigyel igényeinkre. Maga a terv elkészítése is egy alapos, közösen átgondolt folyamat eredménye kell, hogy legyen. Az építésszel való megbeszélésre mi, mint megrendelők visszük az igényeinket, vágyainkat, anyagi korlátainkat. A szakember pedig hozzáadja szakértelmét, tapasztalatait, ötelteit. Költségbecslés és a kivitelezés kezdete Miután a tervek elkészültek, készítsünk költségbecslést. Tetőtér beépítés - gazdaságos megoldás - KontaktBau. Az összes munkafolyamathoz kérjünk árajánlatokat kivitelező szakemberektől. Fontos, hogy vizsgáljuk meg több lehetséges szakember ajánlatát, és ne csak az árakat hasonlítsuk össze, hiszen lehet, hogy az olcsóbb kivitelezővel éppen az "olcsó húsnak híg a leve" mondás érvényesül, amikor is később jóval többet is ráfizethetünk kezdeti tájékozatlanságunk miatt.
Ennek az az oka, hogy ebben a mélységben már olyan a talaj geotermikus állapota, hogy nem éri el a víz fagyási hőmérsékletét, így télen nem képződhetnek az alapok megemelését és így elrepesztését okozó jéglencsék. A tetőtér-beépítés miatti terhelésnövekményt az alapoknak és a teherbíró talajnak megfelelő biztonsággal kell viselniük. Amennyiben az eleve meglévő alapozási hibák vagy a meglévő alapszerkezet jellege ezt nem teszi lehetővé, szükség van az alapok megerősítésére. Ez többnyire az alapok szakaszos mélyítésével (alábetonozás, esetleg aláfalazás) oldható meg, amely jelentős időt, élőmunkát és anyagköltséget igényel. Meghatározása statikus tervező feladata. Falak, pillérek A függőleges teherhordó szerkezeteknek (mint a falaknak és a pilléreknek) viselniük kell a tetőtér-beépítés miatti (esetenként egyenlőtlenül ható) többletterheket. Ismerni kell ezért a falak, pillérek anyagát, mert érhetik az embert meglepetések. Különösen gyakori, még azoknál a polgári házaknál is, amelyek első ránézésre nagyon jó benyomást keltenek, hogy a teherhordó falakat két futósorral készített (tehát 12 cm vastag) kisméretű téglaréteg között belapátolt építési törmelék "alkotja".
Régi földszintes családi házakban az egyik leggyakoribb födémszerkezet. A fő tartószerkezetét a ~ 0, 8 – 1, 1 méterenként elhelyezett párhuzamos, fűrészelt fagerendák alkotják. A gerendák tetején minden esetben merőleges irányban elhelyezett deszkázatot találunk, erre sokszor agyag tapasztást, vagy salakterítést készítettek. Az alsó felülete lehet lapolással elhelyezett natúr gyalult deszkázat (pórfödém), deszkázatra készített nád erősítésű stukatúr vakolat, vagy nádpallóra készített stukatúr vakolat. A fafödémek egyik legfontosabb jellemzője, hogy a födém, és a tető szaruzata egy szerkezeti egységet alkot, szerkezetileg együttműködnek. Ennek egyik következménye, hogy nagyon kicsi annak az esélye, hogy a tető szerkezete fiatalabb legyen, mint a födémé, mivel a tető elbontása nélkül nem, vagy csak nagyon nehezen lehetne kicserélni a teljes födémet. Ha ehhez hozzávesszük azt a tényt, hogy egy fafödém gerendái a tetőszerkezettel ellentétben takartan helyezkednek el, de a nedvesség, és a rovarok hozzáférhetnek, akkor érthető, hogy egy ilyen szerkezet esetében számítani kell arra, hogy a födémgerendák esetleg (sokkal) rosszabb állapotban vannak mint a tetőszerkezet.