A jog olyan, az állami akaratot kifejező szabályrendszer, amelyet az állami szervek alkotnak, és amelynek érvényesülését az állam kényszerítő eszközökkel is biztosítja. Olyan magatartási szabályok összessége, melynek keletkezése elsősorban állami szervhez kötődik (azonban lehet nem állami, normaalkotó eljárás is, pl. népszavazás), azokat az állam bocsátja ki, szankcionálja, a már kialakult magatartási szabályok nem követéséhez, megsértéséhez állami kényszerintézkedéseket, hátrányokat fűz. Ennélfogva az adott társadalomban általánosan kötelezőek, érvényesülésüket az állami szervek végső soron kényszerrel biztosítják. Az a célszerű, ha az erkölcsi normákkal összhangban áll. A jog olyan magatartási szabályok és azokhoz kapcsolódó egyéb magatartás-előírások (jogi normák) összessége, amelynek keletkezése állami szervekhez kötődik, azaz azokat az állam bocsátja ki vagy szankcionálja, amelyek az adott társadalomban általánosan kötelezőek, vagyis azokat általános érvényesség jellemzi, amelyek érvényesülését az állami szervek végső soron kényszerrel ténylegesen biztosítják.
Olyan politikai közösség, amit a modern korban az állampolgárok által választott kormányzat irányít. A kormányzat legitimitása a választásokból származik. Az állami intézmények a közösségi élet megszervezéséért felelősek (pl. hivatali ügyintézés, hadügy, rendőrség, bíróságok, társadalombiztosítás, egészségügy, oktatás stb. ), fenntartásukat az adórendszer révén biztosítják. Állami szerepvállalás a gazdaságban A nagy ellátórendszerek működése Állami és/vagy öngondoskodás? A civil társadalom lehetőségei A közösség ereje
1. TÉTEL Az állam fogalma, államforma, kormányforma és államszervezet A. ) Az állam fogalma: Az állam komplex képződmény nem lehet pontosan, egyértelműen és minden érintett tudományágat kielégítő módon meghatározni OKA: ● Államnak nevezett jelenség olyan bonyolult és dinamikus fejlődésen ment keresztül, amely eleve megkérdőjelezi azt, hogy lehet-e egyáltalán azonos fogalmi kereteken belül beszélni az ókori, középkori és újkori álamokról MODERN ÁLLAM FOGALMA ● Gyökereit Európában a XVII. és a XIX. század között kell keresni. ● Ebben az időszakban alakult ki ugyanis az a hatalmi-társadalmi formáció, amelyet a szak- irodalom modern, a kizárólagosság igényével fellépő európai nemzetállamnak nevez. kotmányjog és a nemzetközi jog kere trendszerében: a jogi államfogalom, amelynek értelmében az állam az államalkotó népnek a körülhatárolt államterületen az egységes államhatalom alatt tartósan szer- vezett hatás- és döntési egységét jelenti. "háromelemű tannak" is nevezik Jellinek (1851–191 1) német–osztrák jogtudós: az állam "... a föld- felszín elhatárolt területén letelepedett, legfőbb hatalommal rendelkező és azáltal egységgé összefogott emberi sokaság. "
Másrészt csökkenti a háztartások fogyasztási keresletét, szabadon elkölthető jövedelmünket és ezáltal szintén az összkeresletet (lehet, hogy jövedelemcsökkenésünk miatt lemondunk bizonyos cikkek vásárlásáról). Harmadrészt a csökkenő jövedelem bérharcokra készteti a munkavállalókat, akár szüleinket is. A béremelkedés a vállalati költségnövekedését vonja maga után, ami esetleg elbocsátásokkal jár. Ezen keresztül a foglalkoztatás csökken, a munkanélküliség nő. A vállalatok csökkenő termelése kevesebb árut eredményez a gazdaságban. A foglalkoztatás csökkenése, a munkanélküliség növekedése a háztartások jövedelemcsökkenésén keresztül további keresletcsökkenést hoz a gazdaságban. A vállalati szférát az adóemelés a költségnövekedésen keresztül érinti. Ez áremelkedést, vagy kevesebb termelést, azaz kínálat csökkenést von maga után. A különböző hatások erősségétől, gyorsaságától függ, hogy az árakra milyen hatást gyakorol az adóváltozás. Hozzájárulhat az infláció növekedéséhez is. Összességében megállapíthatjuk, hogy az adóterhek emelkedése mind a kereslet csökkenését, mind pedig a kínálat visszafogását eredményezi, tehát gazdasági visszaesést, ún.