– Írói munkássága a töröktől és a Habsburg-hatalomtól egyaránt független nemzeti királyság eszméjének megvalósítását szolgálta. Költői nagyságát a 18. sz: Ráday Gedeon ismerte fel. – Saját kezűleg írt könyvjegyzékéből ismerjük ~ kvtárát, amelynek nagy része fönn is maradt, de a 19. sz. végén érthetetlen közömbösség folytán Zágrábba került. A csáktornyai kvtár 1662: készült jegyzékében 424 tétel szerepel. – Fő művét, a 15 részből álló Szigeti veszedelem (Obsidio Szigetiana) c. hősi eposzát 1645–48: írta; benne dédapjának, a szigetvári vt-knak állít emléket. Arany János 1848: elkezdte népiesen átdolgozni, mai nyelvre áttenni a művet, de nem fejezte be. – Legismertebb hadtudományi munkája 1661: a Ne bántsd a magyart (Az török áfium ellen való orvosság). Bártfa, 1705. Jelmondattá vált főcímét az 1848-as szabharcban az ágyúkra öntették. – Egyéb fontosabb művei: Tábori kis tracta (1646–51). – Vitéz hadnagy. 1650–53. – Mátyás király életéről való elmélkedések. Zrínyi Vár | szigetvar.hu. 1656–57. – Siralmas panasz (röpirat az örökösödési kérdésről és a nemzet sérelmeiről).
Voltunk kint terepszemlén, külön nekünk építenek színpadot, hogy elférjen a darab. Románia első rockoperájának a szövegét is én írtam a román-magyar zeneszerzővel, Vencel Péterrel és a romániai magyar íróval, Csép Sándorral. Az a történet Hunyadi Mátyásról szólt, és most ott lenni Vajdahunyad váránál egy másik rockoperával, számomra már-már könnyfakasztó élmény. Hogyan lett önből színész-rendező-író? Honnan ered a történelmi érdeklődése? Mindig szerettem a történelmet és a magyart. Zrínyi miklós var 83. Színész akartam lenni, egészen pontosan színész, rendező, író. Tízéves voltam, amikor a magyartanárnő íratott velünk egy dolgozatot, hogy mik szeretnénk lenni 2000-ben. Ekkor leírtam ezt a bűvös hármast: színész, rendező, író. Ez eszembe jutott valamelyik nap, hogy most itt vagyok mint színész, rendező, író, és tizenkét-tizenhárom darabom megy itthon és a határon túl. A magyar történelem iránti érdeklődésemmel kapcsolatban pedig egy közhelyet tudnék említeni: aki a történelmét elfelejti, az elköveti ugyanazokat a hibákat.
Savoyai Jenő neve ismerős lehet többek közt a Ráckevei kastályról. A 18. és 19. században még történt néhány kisebb bővítés és módosítás is történt a várban. Az első világháború után forgalmi és városfejlesztési okokból a védművek egy részét lebontották. Az egykori hatalmas falfelületről a Dráva-part mentén az első és a hetedik (Szent Károly és Szent Eugene) bástyák egy része, valamint a Vizibástya és a Vízi kapu (a fotón balra) maradt meg. Eszéki vár látogatása A vár napjainkban is csodálatos és hatalmas. A Dráva partjáról is csodálatos látványt nyújt, de érdemes felmenni a bástyákra is, ahonnan meg lehet csodálni a Drávát felülről valamint az óváros egy részét. A vár közepén láthatók még a 18. században épített katonai, állami és polgári épületek. Láthatók még a szomszédos kötőgátak részei a kazamatákkal, valamint a koronamű középső bástyája. Zrínyi miklós var matin. Többet is megtudhatsz Eszék váráról a wikipédia oldalán. Nagyon köszönöm a fotókat Pajorné Kiss Editnek! Kaptunk egy kiegészítést a vár történetével kapcsolatban, amit szívesen közzéteszek: Ferenc Péter: A 1848 őszén az Eszéki vár helyőrsége is a magyar oldalra állt.
A szultán nem érhette meg a vár elfoglalását: az ostrom vége előtt két nappal elhunyt, azonban halálát titokban tartották, Szulejmánt felültették a lovára, hogy a török harcosok harci kedvét életben tartsák. V. Molnár László: Kanizsa vára (Zrínyi Katonai Könyv- és Lapkiadó, 1987) - antikvarium.hu. Zrínyi a több mint egy hónapig tartó ádáz ostrom ellenére a megadás helyett a végsőkig való küzdelmet választotta: szeptember 7-én hajnalban a belső várba visszahúzódó 200 katonája élén kitört a várból, példát adva ezzel az áldozatos hazaszeretetből. Az Országgyűlés 2016. évben a Szigetvári Várat nemzeti emlékhellyé nyilvánította.