A XII-XVI. században élte fénykorát. (Érdemes megjegyeznünk, hogy az ott tanuló magyar diákoknak, magyar adományból, 1552-ben külön otthont alapítottak. ) A bolognai egyetemen az oktatás specializálódása már a XV. században megindult. Híressé vált a matematika oktatása. (A XVI. század közepén már külön szakosodott alkalmazott matematikára és felsőbb matematikára. ) Az egyetemen, az előadásokon kívül, nyilvános viták, vetélkedők is voltak. Ezek a vetélkedők gyakran harmadfokú egyenletek megoldásából álltak. A résztvevők kaptak néhány harmadfokú egyenletet. (Mindenki ugyanazokat. Egyenletmegoldási módszerek, ekvivalencia, gyökvesztés, hamis gyök. Másodfokú és másodfokúra visszavezethető egyenletek. - erettsegik.hu. ) Mivel megoldási módszert nem ismertek, az egyenletek gyökeit mindenkinek versenyszerűen, egyéni ötletekkel, célszerű próbálkozással kellett megkeresnie. Kiderült (utólag), hogy a XVI. század kezdetén a bolognai egyetem egyik professzora: S. Ferro (1465-1526) megtalálta a harmadfokú egyenletek megoldási módját. Ezt azonban titokban tartotta, a megoldás "titkát" csak közvetlenül halála előtt adta át két embernek.
Hogy ezt világosabban lássuk, mi magunk "szerkesztünk" (konstruálunk) egy olyan harmadfokú egyenletet, amely most számunkra megfelel. A másodfokú egyenletek gyöktényezős alakjához hasonló a harmadfokú egyenletnek az gyöktényezős alakja. Legyen most a három gyök:,, A gyöktényezős alakból kapjuk az (3) harmadfokú egyenletet. Ez (1) alakú, ennél az egyenletnél, (2) a harmadfokú egyenlet megoldóképletének egy részlete, ebbe a részletbe a (3) egyenlet megoldásánál is be kell helyettesítenünk a megfelelő együtthatókat: Megdöbbentő eredmény! A (3) egyenletnek három valós gyöke van, hiszen úgy konstruáltuk az egyenletet. És akkor, amikor az egyenlet együtthatóiból (valós számokból) akarjuk kiszámítani a gyököket (valós számokat), akkor negatív szám négyzetgyökéhez jutunk! A negatív számok négyzetgyökét eddig nem értelmeztük. Eddigi meggondolásainkat így foglalhatjuk össze: "Bármilyen számot emelünk négyzetre, negatív számot nem kaphatunk. _ Online tanulás. Ezért csak nemnegatív számok négyzetgyökét értelmezzük. "
Nézzünk néhány példát a megoldóképletre! Írjuk fel, mennyi a, b és c értéke! Ezután a képlet megfelelő részébe írjuk be, de most már nem a betűket, hanem a számokat! Először a gyök alatti műveletet végezzük el. Figyelj az előjelekre! Láthatod, hogy most is két megoldásunk lesz, ezt jelöljük a plusz-mínusz jellel. Először összeadunk, így kapunk egyet, majd kivonunk, így az eredményünk mínusz hét. Most se felejts el ellenőrizni! Mindkét valós gyök igazzá teszi az egyenletet. Nézzünk még egy példát! A lépések ugyanazok, először is rendezzük az egyenletet. Ehhez el kell végezni a szorzást. Nagyon figyelj, ha x-et önmagával szorzod, x négyzetet kapsz! A másodfokú egyenlet megoldóképlete | zanza.tv. Ahhoz, hogy nullára redukáljuk, a mínusz két x-et és a hatot át kell vinnünk a bal oldalra. Eljutottunk a másodfokú egyenlet általános alakjához, kezdhetjük a képletbe való behelyettesítést. Írjuk fel a megoldóképletet, és helyettesítsünk be! Végezzük el a gyök alatt a négyzetre emelést, majd az összevonást, és az eredményből vonjunk gyököt! Figyelj az előjelekre!
Ekkor a következőképpen járhatunk el: Végeredményül pedig ugyanúgy eljutunk a közismert képlethez: Viète-formulák [ szerkesztés] A Viète-formulák egyszerű összefüggések a polinomok gyökei és együtthatói között. A másodfokú egyenlet esetében a következő formájúak: Kódok [ szerkesztés] HTML(JavaScript) [ szerkesztés]
Ha a tört nevezőjében $x$ is szerepel, akkor azzal kezdjük az egyenlet megoldását, hogy kikötjük, a nevező nem nulla. Diszkrimináns A másodfokú egyenlet megoldóképletének gyök alatti részét nevezzük diszkriminánsnak. \( D = b^2 -4ac \) Ez dönti el, hogy a másodfokú egyenletnek hány valós megoldása lesz. Ha a diszkrimináns nulla, akkor csak egy. Ha a diszkrimináns pozitív, akkor az egyenletnek két valós megoldása van. Ha pedig negatív, akkor az egyenletnek nincs valós megoldása. Viète-formulák A Viète-formulák nem valami titkós gyógyszer hatóanyag, hanem a másodfokú egyenlet gyökei és együtthatói közötti összefüggéseket írja le: \( x_1 + x_2 = \frac{-b}{a} \qquad x_1 x_2 = \frac{c}{a} \) Olyankor, amikor a másodfokú tag együtthatója 1, a Viète-formulák is egyszerűbbek: \( x^2 + px + q = 0 \qquad x_1 + x_2 = -p \qquad x_1 x_2 = q \) A témakör tartalma Szuper-érthetően elmeséljük hogyan kell megoldani a másodfokú egyenleteket, megnézzük a megoldóképletet és rengeteg példán keresztül azt is, hogy hogyan kell használni.
\( x^2+p \cdot x - 12 = 0 \) b) Milyen $p$ paraméter esetén lesz két különböző pozitív valós megoldása ennek az egyenletnek \( x^2 + p \cdot x + 1 = 0 \) c) Milyen $p$ paraméterre lesz az egyenletnek pontosan egy megoldása? \( \frac{x}{x-2} = \frac{p}{x^2-4} \) 9. Oldjuk meg ezt az egyenletet: \( \frac{x}{x+2}=\frac{8}{x^2-4} \) 10. Oldjuk meg ezt az egyenletet: \( \frac{2x+9}{x+1}-2=\frac{7}{9x+11} \) 11. Oldjuk meg ezt az egyenletet: \( \frac{x+1}{x-9}-\frac{8}{x-5}=\frac{4x+4}{x^2-14x+45} \) 12. Oldjuk meg ezt az egyenletet: \( \frac{1}{x-3}+\frac{2}{x+3}=\frac{3}{x^2-9} \) 13. Oldjuk meg ezt az egyenletet: \( \frac{x-2}{x+2}+\frac{x+2}{x-2}=\frac{10}{x^2-4} \) 14. Oldjuk meg ezt az egyenletet: \( \frac{3}{x}-\frac{2}{x+2}=1 \) Megnézem, hogyan kell megoldani