Áldott, aki az Úr nevében jön! Áldott a mi atyánknak, Dávidnak országa, amely íme, eljön! Hozsanna a magasságban! " (Mk 11, 9–10). Kétezer évvel ezelőtt a jeruzsálemi nép Dávid fiaként üdvözölte Krisztust, Messiásként, aki szabadulást hoz népükre, és megszabadítja őket a rómaiak elnyomása alól. Krisztus küldetése azonban egészen más volt, nem az elnyomó uralomtól szabadította meg a népét és azáltal egész emberiséget, hanem a bűn rabságából. Ebben áll a megváltói tett, ez húsvét értelme. A virágvasárnapi leegyszerűsített, ünnepélyességétől megfosztott liturgikus keret tükrözi az ünnepnek a liturgiánkban meghonosodott másik elnevezését, azt, hogy ez az Úr szenvedésének vasárnapja. Hozsianna – Wikipédia. A szentmise olvasmányai már Krisztus szenvedéstörténetét tárják elénk. Az olvasmány, Izajás próféta könyvéből a megjövendölt Messiásról szól (Iz 50, 4–7), a szentlecke Szent Pál apostolnak a Filippiekhez írt leveléből Krisztus kenózisát (önkiüresítését), az Atyának való engedelmességet és kereszthalálát mondja el.
Szerk. →Kertész Gyula, majd →Bárdos Lajos. Az imarészt →Werner Alajos állította össze. 1967-től →Kodály Zoltán Magyar misé jét is közli. 1971-től a lit. reform alapján átdolgozott és bőv. kiad-ok követik egymást. P. G.
Hozsánna H. hósi c áh ná' arámul hósah na', ebből származik a g. hoszanna forma. Eredeti jelentése: »segíts hát! « (Vö. 2Sám 14, 4; 2Kir 6, 26; Zsolt 12, 2; 20, 10). Az ÓSZ-ben csak a Zsolt 118, 25- ben fordul elő ebben a formában, de szerepe a zsidó liturgiában mégis igen jelentős, mert a Hallél-zsoltárokat, különösen annak a jelzett zsoltárverset is magában foglaló szakaszát minden főünnepen recitálták. Hozsanna a magasságban jelentése rp. Különösen is kiemelkedik a hozsánna szó szerepe a sátoros ünnepen, amelynek hetedik napján hét alkalommal is elismételték ezt a verset, így a hozsánna felkiáltást is. Az idők folyamán eredeti jelentése elhomályosult, és az öröm, ill. a dicsőítés kifejezésévé vált. Ilyen értelemben hangzik fel a hozsanna-kiáltás Jézus jeruzsálemi bevonulásakor is, amikor a Zsolt 118, 5-6 verseket Jézusra alkalmazzák, kiegészítve annak szövegét a Dávid királyságára történő utalással ( Mk 11, 9), ill. a »Dávid fiának« kitétellel ( Mt 21, 9); Jn 12, 13 szerint pedig az »Izráel királya« szavakkal. Figyelemre méltó, hogy a nem zsidókeresztyéneknek író Lukács evangélista, bár idézi a Zsolt 118, 25k -et, a hozsánna szót mellőzi.
Jézus parancsa így szólt: " Ezt tegyétek! " A papnak tehát Krisztus helyében kell eljárnia. Ennek legősibb leírását Szt. Jusztin (+165) I. Apológiájában találjuk: " Imánk befejezésekor kenyeret, bort és vizet hoznak oda, s az elöljáró – amennyire az erejéből telik – imát és hálaadást mond, és a nép ráfeleli az Ámen-t " (LXVII. 5. Eleinte tehát szabad imádság keretében ismételték meg Jézus alapító szavait, de már a III. század elején állandó alakkal találkozunk. A latin liturgiában a VI. Parókia – Otthon lenni a világban. századtól 1970-ig csak a «Római (vagy 1. ) kánont» imádkozták. A liturgikus reform óta, hál' Istennek, a pap több eukarisztikus ima közül választhat. A liturgikus rendelkezések segítenek a választásban: " A 2. inkább köznapra való. … A 4. az üdvtörténet teljesebb összefoglalását nyújtja " (RMÁR 322. ). Testvérem! " Az eukarisztikus ima megköveteli, hogy mindenki tisztelettel és csendben hallgassa, illetve a beiktatott akklamációkkal vegyen részt benne " (RMÁR 55. Igyekezzünk így bekapcsolódni a kánonba, hogy megvalósulhasson Jézus kijelentése: " Én pedig, ha majd felmagasztalnak a földről, mindent magamhoz vonzok " (Jn 12, 32) Testvérem!
Most – nagyböjtben – igyekszünk önmegtagadásokat, áldozatokat vállalni. Vigyük ezeket magunkkal a szentmisére és a kenyérrel, borral együtt helyezzük az oltárra. Így ezek is végtelen értékűvé változhatnak. Valósítsuk meg a Liturgikus rendelkezés gondolatát: " A szeplőtelen áldozatot nemcsak a pap keze által, hanem vele együtt felajánlván tanulják meg önmagukat fölajánlani és napról napra váljanak eggyé Istennel " (SC 48. Így a szentmise valóban a mi áldozatunk is lesz, akkor is, ha csak lélekben lehetünk jelen! [M. ] A mai naptól, március 15-től 22-ig, egy teljes héten át tartós élelmiszereket gyűjtünk templomainkban rászoruló embertársaink javára. Testvérem! Nagyböjt a bűnbánat ideje. Bűneinktől szeretnénk megszabadulni. Érezzük, hogy ez a magunk erejéből nem megy. A bűnnel Isten ellen lázadtunk, engedetlenek voltunk. Elfordultunk mennyei Atyánktól. Szükségünk van valakire, aki magára veszi bűneinket, példát mutat az engedelmességre, aki visszavezet bennünket Istenünkhöz. Jézusban mindezt megtalálhatjuk. Urunk szenvedésének vasárnapja, virágvasárnap | Krisztinavárosi Havas Boldogasszony Plébánia. "
Ekkor a virágvasárnapi bevonulásra emlékezve, köszöntjük a köztünk megjelenő Üdvözítőt. Testvérem! A hagyomány szerint I. Sixtus pápa (†128) rendelte el a «hozsanna» éneklését. A II. század második negyedében keletkezett Didakhé is említi már: " Hozsanna Dávid Istenének. Aki szent, jöjjön, aki nem az, térjen meg! " (X. 6) Kísérjük el Jézust szenvedése útján. Engedjük őt egészen közel magunkhoz. Érkezzék meg mindennapi életünkbe is. [†M. a. ] A Havas Boldogasszony Hírlevél teljes száma itt érhető el. Testvérem! A húsvéti szent három naphoz közeledve, ami Krisztus földi küldetésének csúcspontja, a szentmise legkiemelkedőbb részéről, a kánonról szeretnék röviden megemlékezni. " Ennek az imádságnak az az értelme, hogy az egész közösség csatlakozzék Krisztushoz Isten csodás tetteinek magasztalásában és az áldozat felajánlásában " (RMÁR 54. ). Ma ennek a résznek a hivatalos neve: Eukarisztikus ima. Ezzel is a hálaadásra utalunk, hiszen Urunk is nagy hálaadó imádság közt alapította meg az Oltáriszentséget az utolsó vacsorán.