Egyéb neve: banka, büdös banka, sáros banka, babuta, babuba, bugybóka, babuk, babuka, babucska, babutyka, budoga, dutka, daduk, dudoga, dod, szurtos dudu, büdös dod, baták, ganajmadár, jututu banka, szalakakóta stb. HASZNOS. 28. A BÚBOS BANKA. Leirás. Rigónál nagyobb és igazi szőke madár, melynek azonban nagyon és ékesen tarka a köntöse. Nyaka, a hát eleje és a mell halavány rozsdaszín, ilyen a feje is és ezért szőke. Dolmánya fényes fekete, fehér ékességekkel tarkálva; farka azonképpen fekete, rajta félholdszerű, a farcsík felé behajló fehér keresztszalaggal. Fejét egy felállítható és lekonyítható koronaszerű – vagy talán inkább pofoncsapott kalapszerű, magas tollbokréta ékesíti, tollai hirtelenszőkék, hegyük fekete, a leghosszabbaké fehér és fekete. Csőre hosszú, könnyedén hajló, vékony, turkálásra nagyon alkalmatos. Fészekalja négy-hét szürke, zöldes olajszínű, vagy agyagos, de egyszínű tojás, melyet faodvakba s az ott található korhadó részekre rakosgat le. Valamennyi madár közt a banka leginkább az, a mely fészkét rutítja, a melynek fiai piszokból és szennyből kelnek; ezért az anyamadár éppen úgy, mint fia is nagyon rossz szagú.
Jegyei A búbos bankát más madárral nem lehet összetéveszteni. Röpte hullámvonalú, lepkeszerű. A levegőben jobbára fekete-fehéren keresztcsíkoltnak tűnik. Bóbitáját repülés közben gyakran felmereszti, de egyébként is sűrűn mozgatja. Élőhelye A búbos banka a félsivatagok, füves puszták, erdős sztepek, legelőterületek, nagy gyümölcsösök, külterjesen használt, változatos kultúrtájak madara. Kis-Ázsiában mindennapos látvány. Az Alpoktól északra fekvő területekre valószínűleg a középkorban, a legeltetett juhnyájak és marhacsordák nyomán vándorolt be. A haszonerdők terjedése, a gyümölcsösökben az öreg fák kivágása és a műtrágyázás századunkban ismét dél felé szorította. A Földközi-tenger medencéjében, ahol még ma is nagy területeken legeltetnek, gyakori madár. A búbos banka hazánkban, különösen az alföldi tanyák, falvak és hodályok környékén, mindenütt előfordul, Mivel pusztai madár, nem a vízben, hanem a homokban fürdik. Természetes tápláléka mellett vízre nincs szüksége. Szaporodása Tavasszal egész nap hallani a hímek messzire hangzó "up-up-up" kiáltását, amelyről a búbos banka tudományos nevét is kapta(Upupa epops).
Másik népi neve, a ganajmadár, mely arra utal, hogy táplálékát gyakran gyűjti a marhák, illetve lovak ürülékéből. A búbos banka védett madárfaj, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 50. 000 Ft. A búbos banka (Fotó: Soós Gábor) A lelkes nézőközönséggel együtt mi is nagyon örültünk a búbos bankák érkezésének, továbbá annak is, hogy nekik köszönhetően a kamerával ellátott szalakótaodúnk sem maradt üresen. A bankák pedig nem is tétlenkedtek, hiszen a közvetkező napokban nemcsak a fészekanyagot rendezgették szorgosan, hanem a revírjüket is őrizték. Ezt időnként komoly harcok árán kellett megvédeniük a vissza-visszatérő szalakótáktól, de ezek a határvillongások viszonylag hamar elcsendesedtek. Ezt követően a tojások lerakását mindenki izgatottan várta, és június 14-re meg is érkezett az első, amit még további 6 követett. Aznap azonban más érdekes dolog is történt, ugyanis egyszer csak megjelent egy másik tojó is az odúban, akit a pár megtűrt, nem zavart el. A "szerelmi háromszög" alatt a két tojó között többé-kevésbé zavartalannak tűnt a viszony, a hím által szorgalmasan hordott táplálékkal még egymást is etették, de azért előfordult időnként némi csipkelődés is.
Hangadás közben tollait a torkán felborzolja, gyengén nyitott csőrét a melléhez szorítja. Körülbelül június végéig szól. A búbos banka párok odúban költenek. Korhadt, öreg fák belsejében éppen úgy megtelepednek, mint a hodályokban, pajtákban, ólak padlásain, farakás között, fában szegény vidékeken sziklarepedésekben, kőfalak üregeiben vagy kutakban, ez utóbbiban akkor is, ha a gulya naponta odajár inni. Költ kőrakásokban és löszfalak üregeiben is. Találtak már kotló búbosbankát porladó lókoponyában is. Odúját gyakran éveken át használja, néha növényi szálakkal, száraz levelekkel szegényesen ki is béleli. Költési ideje délen márciusban, Közép-Európa nyugati felén május derekán (hazánkban néha április végén) kezdődik. Délen júliusban másodszor is költ. Kezdetben csak a tojó kotlik, és hím eteti, de a kotlási idő vége felé a hím néha felváltja a párját. A bubós banka fiókák 16-18 nap alatt kelnek ki, testüket ritkásan nőtt hosszú piheszálak fedik. Etetéskor az énekesmadarak fiókáihoz hasonlóan tátognak.
Izrael nemzeti madara. [1] Afrikai alfaját korábban külön fajnak tekintették, Upupa africana néven. Az elkülönítés alapja az volt, hogy az afrikai bankáknál az evezők fehér sávjai egyetlen nagy, fehér folttá olvadnak össze. A törzsalak és az afrikai forma hangja, viselkedése és szaporodásbiológiája azonban oly mértékben megegyezik, hogy a faji szintű elkülönítést újabban nem tartják indokoltnak. Ugyanígy csak alfaj a Madagaszkáron élő forma, melyet azonban a Természetvédelmi Világszövetség külön fajként tart nyilván, Upupa marginata néven. Rokon faja volt a korábban élt, nagy testű, feltehetően röpképtelen Szent Ilona-szigeti búbos banka (Upupa antaios), mely csak csontmaradványaiból ismeretes. Kipusztulását a vadászat és a behurcolt ragadozó emlősök (főleg macskák) okozták, röviddel a sziget felfedezése ( 1502) után. Kb. 15 dkg. Előfordulása Szerkesztés Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában is fészkel; telelni Afrika középső részére vonul. A rétekkel, legelőkkel határos, nyílt állományú öreg erdőket kedveli, ahol a fészkeléshez odvas fákat talál.
Érdekesség Szerkesztés A búbosbankáról utcát neveztek el Budapest XVII. kerületében, a Madárdombon. Népies nevei Szerkesztés babuba, bugy(b)óka (Somogy m. ), butyboka, babuk(a), babutyka, baták, büdös bod, büdösbanka, babut(k)a, bubutka, budoga (Pécs), szaros babucska (Albertirsa), bóbásbanka (Heves m. ), daduk, dudoga, dod, dutka, szurtos dudu, ganajmadár (Jászberény), polonca, jututu-banka, szalakatóka, sárosbanka [3] Képek Szerkesztés Jegyzetek Szerkesztés Források Szerkesztés A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2014. szeptember 24. ) Az MME Monitoring Központjának adatlapja A világ madarai, Budapest, Panem Kft, 1994-, ISBN 963-545-006-0 - magyar neve Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 További információk Szerkesztés Európa madarai, Vízi és szárazföldi madarak csoportjai Képek az interneten a fajról - videók a fajról - a faj hangja Veszprémi Eszter: A búbos banka lexéma vizsgálata "A magyar nyelvjárások atlasza" alapján [ halott link]
Általában úgy mozog, hogy a költőhelyét ne árulja el. Jellegzetes, mély, huppogó hangja nagyon messzire elhallatszik a pusztában. (Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság) Tetszik!