Emlékérme kibocsátásával tiszteleg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pilinszky János életműve előtt a költő születésének századik évfordulóján, a Kertész Imre Intézet által szervezett Pilinszky 100 emlékév záróeseményeként. Először azonban nézzük meg jól alaposan a fenti képet. Schmidt Mária és Demeter Szilárd érkezik az eseményre. Hanyag elegancia jellemzi mindkettőjüket, Szilárd menet közben lazán zsebre dugja bal kezét, a jobbjában egy mappát tartogat. Ugyanez Marcsinál fordítva van, igaz ő nem dugja a jobbját sehova. Hangsúlyos Schmidt láncon függő medálja, nem lehet kivenni, hogy mi lehet az. Ennél sokkal fontosabb momentum, ahogyan a két kulturális korifeus összenéz, mindketten éppen mondanak valamit a másiknak, ám Mária szeme villanásából látszik, hogy nem örül Demeter mondanivalójának. Csak egy villanás, csak egy elcsípett hangulat a kép, de látjuk, szinte halljuk, hogy összeszólalkoztak valamin. És itt jön az újságíró, fotóriporter felelőssége, aki ha akarta volna kitörölte volna ezt a kockát is, ahogyan biztos ment a levesbe másik tucatnyi expozíció.
De hát, Schmidt Mária ezt mondja, méghozzá csak úgy. Ő általában nem szokott bizonyítani, csak kinyilatkoztatni. Teheti, mivel a Forbes listája szerint a második leg befolyásosabb magyar nő. Mármint, ami Orbánt illeti. Az első, persze, Lévai Anikó, neki eszközei is vannak Orbán befolyására. A harmadik Handó Tünde, ő az orbáni hatalom kivetítése, csak szűken tematizált körben hazaárulózza az ellenszegülőket. A negyedik Orbán Ráhel, ő is csak családi befolyással – de inkább kifolyással – rendelkezik, megszólalni nem igazán szólal meg. Vissza Schmidt Máriához, és a metoo-hoz. Az egész egy baloldali ármány, a baloldal abból él, hogy elnyomottakat keres, áldozatokat kreál, és – mivel a munkásosztály már lerázta magáról ezt a szerepet (ezt vajon a nemzet történésze honnan a francból tudja? ) most a nőkben keres partnert, hogy legyen kiért/miért harcba indulnia. Node, nem is dőlünk be nekik! Aláírtuk ugyan az isztambuli egyezményt – ez volt a beetetés – de nem ratifikáltuk! Hogyisne! Mi lenne akkor a Nemzeti Vak Komondor programunkkal?