Szóval ez csak látszatindok. A valódi okok között ott van pl. az erőfitogtatás, főleg a Szovjetunióval szemben (történész ismerősök ezt a hidegháború legelső megnyilvánulásaként emlegetik), illetve az, hogy rengeteg dollármillióba került megépíteni a bombákat (az adófizetők pénzéből), így nagy felháborodást váltott volna ki, ha végül nem használják fel, és persze visszavágás Pearl Harbor-ért. 20:48 Hasznos számodra ez a válasz? A visszavágás lehetősége. 8/19 anonim válasza: 67% "Több oka volt, és ezek közül a "hogy megadják magukat" a leggyengébb, mert a bombák ledobása előtt már tárgyaltak a Japánokkal a békekötésről. " Ja. Az lényegében csak a casus belli volt. Indok arra, hogy ne kelljen kimondani az első kettőt. "rengeteg dollármillióba került megépíteni a bombákat (az adófizetők pénzéből), így nagy felháborodást váltott volna ki, ha végül nem használják fel, és persze visszavágás Pearl Harbor-ért. " Amiatt nem fáj az ember feje, amiről nem tud. Addig nem sokan tudtak arról, hogy egyáltalán létezik az atombomba.
A B–25-ösök felszálltak, a hordozók pedig visszafordultak. Az első gép 8. 20-kor, az utolsó 9. 19-kor szállt fel. [4] Valamennyi pilótának speciális célpontja volt: repülőgép-gyárak, acélművek, erőművek. NKA UNIVERSITAS PEAC, Cikkek. [5] A repülők az öböl felől közelítették meg Tokiót, ahol éppen ebédidő volt. Az amerikaiak láttak egy japán járőrgépet, de az nem riasztotta a légvédelmet. Szerencséjükre a japán légierő légiriadó gyakorlatot tartott, amelynek keretében bevonták az alacsonyan szálló repülők elleni ballonrendszert. A gépek a déli elővárosok felől érkeztek a főváros központjához, ahol kioldották a bombákat. [5] Tizenhárom gép Tokiót, a másik három pedig egyéb városokat – Nagoja, Oszaka és Kóbe – bombázott. [4] Tokióban az utcák tele voltak, az emberek kíváncsian figyelték az alacsonyan szálló repülőket, amelyekről azt hitték, a japán légierőhöz tartoznak. A hazafelé tartó amerikai hordozók hallották a japán rádióadásokba beszűrődő szirénazúgást, így tudták, hogy Doolittle és emberei eljutottak Japánba. A japán légvédelem teljes zavarban volt, így a levegőben lévő vadászgépek sem avatkoztak közbe, csak a földről tüzeltek az amerikaiakra.
A gépek kirepültek a Kínai-tenger fölé, és eltűntek. [6] A fogságba esett Robert L. Hite Négy gépnek Kínában, egynek pedig a Szovjetunióban, Vlagyivosztokban sikerült leszállnia. A többi gépből, amikor elfogyott az üzemanyag, ejtőernyővel kiugrottak a pilóták. A repülőszemélyzetek nyolcvan tagjából 71 élve jutott vissza az Amerikai Egyesült Államokba. [4] Hárman leszállás közben haltak meg, amikor a gépük összetört, nyolcat pedig a japánok fogtak el. Őket halálra ítélték, de a császár börtönre enyhítette a döntést. Négyen túlélték a háborút. Pearl harbor visszavágás md. [6] A támadás kevés anyagi kárral járt, a megtámadott városok lakosai közül sokan a kormányzati beismerésig nem tudták, hogy amerikai légitámadás okozta a robbanásokat. Kilencven épület romba dőlt, ötven civil meghalt. [6] Roosevelt jól számított, a támadás jelentősen megemelte az amerikai morált. A japánok dühödten üldözni kezdték a támadókat indító flottát, de nem találták. Ráadásul a japán vezérkar túlreagálta az eseményeket, és repülőket rendelt haza a frontvonalból a légtér őrzésére.
Nem így történt, a Hornet-alakzat Japántól jóval távolabb egy japán halászhajóval találkozott, amelynek személyzete (a rombolók sikertelen tüze után csak egy másik hordozóról felszálló zuhanóbombázók találták el az apró járművet) huszonhét percen át tudta leadni a jelzéseit Tokiónak a semmiből felbukkant flottakötelékről. Nem volt mit tenni, Doolittle döntött, a tervezett négyszáz helyett 650 mérföldnyi távolságból azonnal indultak Japán felé. Az időjárás is erősen ellenük dolgozott, a kötelék szétszóródott, voltak gépek, amelyek nem Tokiót, hanem Jokohamát és más városokat támadtak: a felbolydult légvédelem ellenére valamennyi gépnek sikerült átrepülnie a szigetországon, de egy tudott csak épségben leszállni, nem Kínában, hanem Vlagyivosztokban (Sztálin előzőleg nem engedélyezte, hogy a támadás résztvevői szovjet területen landoljanak, ezért a személyzetet deportálták), a többi gép vagy Kína partjai előtt szállt vízre, vagy a partvidéken zuhant le, miután a személyzetek ejtőernyővel ugrottak ki, mivel nem volt esély leszállásra.
- jelentette ki az ellenzéki demokraták frakcióvezetője. A kongresszusi képviselők hasonló elnöki felhatalmazás előkészítésén dolgoznak, mint amilyet Bush apja kapott elnök korában, az öböl-háború idején. Ugyanakkor több demokrata képviselő jelezte, nem szeretné, hogy az elnök teljesen szabad kezet kapjon. Támadás Tokió ellen: egy hihetetlen akció évfordulóján. Néhányan a vietnámi háború előtti helyzetet idézték, amikor Johnson elnök a képviselők nélkül dönthetett a háború megkezdéséről. A republikánusok hajlanak az engedményekre, a gyors döntés érdekében.